<div dir="ltr"><h1>La Croix – Charlie Hebdo! Egy gyilkos isten? </h1>
<div>2016. január 11. hétfő 11:25<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/charlie-hebdo-egy-gyilkos-isten-la-croix-igazgatoja-botranyt-okozo-cimlaprol" target="_blank">http://www.magyarkurir.hu/hirek/charlie-hebdo-egy-gyilkos-isten-la-croix-igazgatoja-botranyt-okozo-cimlaprol</a><br></div>
<h3><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A Charlie Hebdo szatirikus francia lap a
szerkesztőséget ért terrortámadás évfordulóján egy gépkarabélyt viselő,
vérfoltos ruhás Isten-alakkal a címlapján jelent meg január 6-án.</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">
Guillaume Goubert, a La Croix francia katolikus napilap főszerkesztője
vezércikket szentelt az ügynek</span>, melyet közreadunk.</h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66777&img=o_4.jpg" rel="lightbox['g66777']" target="_blank"><img style="display:block;margin:auto" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66777&p=1&img=c_4.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
2015. január 7-i mészárlás első évfordulóján megjelent <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Charlie Hebdo
különszámának címlapjára Riss rajza került.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Isten</span>t úgy mutatja be, mint
egy „még mindig szökésben levő gyilkost”</b>.</span> Az alak a tipikus keresztény
ábrázolást idézi, így egy keresztény napilapnak sokkal nagyobb
szabadságot ad a kommentáláshoz, mintha más vallásokat vett volna célba.
S mi fűzünk ehhez megjegyzést: megbotránkozás és felháborodás nélkül.
Az áldozatok és a túlélők fájdalma iránt érzett tiszteletből. S azért
is, mert<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az erőszak elutasítása hitünk középpontjában áll. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Pierre-Hervé
Grosjean atya jól mondja Twitter-üzenetében:</span><b> „A jászoltól a keresztig
fegyvertelenül kiszolgáltatott a mi Istenünk. Hagyja azt is, hogy
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">kifigurázzák</span>, miközben szüntelenül szeret.”</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az emberek
gyilkolna</b></span>k, nem Isten. Különben is<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az embereknek nincs szükségük ahhoz<span style="background-color:rgb(255,229,153)">
Isten</span>re, hogy nagy mészárlásokat vigyenek végbe.</b></span> A 20. század
leggyilkosabb ideológiáinak, a nácizmusnak és a sztálinizmusnak semmi
köze sem volt a valláshoz, épp ellenkezőleg: vallásellenesek voltak.
Igaz, a történelemben már volt vallási tényezője az erőszaknak, s ma még
sok helyen van ez így sajnos. De a vallással messze nem lehet mindent
megmagyarázni. Manapság sokat beszélnek a szunnita iszlám és a síita
iszlám közötti konfliktusról. Helyesebb lenne talán az arab és perzsa
világ versengésére hivatkozni. <br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Nem <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Isten</span> az, aki gyilkol, az
emberek gyilkolnak</b></span>. I<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>stennek azonban, ahhoz, hogy jót tegyen, emberekre
van szüksége. Sokan tesznek jót. Az erőszakmentesség nagy hősei hitben
élő férfiak és nők voltak: Gandhi, Martin Luther King, Dorothy Day, Lech
Wałęsa... Sokan vannak azok, akiknek hite nem a gyűlölet hajtóereje,
hanem épp a hitükből merítik napról napra a szeretethez való energiát és
a bocsánathoz szükséges bátorságot. Isten a tudója, a világnak milyen
nagy szüksége van rájuk. </b></span><br><br>Fordította: Mézner Mariann<br><br>Forrás és fotó: La Croix</p></div>