<div dir="ltr"><br><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2016. január 10. 16:09 Rita Kunsay-Sipos írta, <span dir="ltr">&lt;<a href="mailto:ritakunsay@gmail.com" target="_blank">ritakunsay@gmail.com</a>&gt;</span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex"><div dir="ltr"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><br></font></span></span><div class="gmail_quote"><br><div dir="ltr"><div class="gmail_quote"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><br></font></span></span><div link="blue" vlink="purple" lang="HU"><div><p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><b><i> </i></b></font></span></span></p><div><div><div><div><h1><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Felbomlóban a kontinens keresztény közösségei</font></span></span></h1></div><div><div><p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Pál József  egyetemi tanár</font></span></span></p></div><div><p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"> </font></span></span></p></div></div><div><div><p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><b>A teológusok sokszor elmondták, hogy a kereszténység nem elsősorban filozófia, hanem az üdvözülés módszere. A metafizikai megfontolások életvezetési tanácsokká, szigorú erkölcsi törvényekké váltak. Szó szerinti vagy átvitt értelemben ezekről szólnak az alapító beszédei, aki pontosan meghatározott (zsidó) közösségnek szólt a mi Atyánkról, s arról, miként kell az embereknek az ő akaratához hűen élniük. </b></font></span></span></p></div><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A választott nép etnikai zártságát feltörve Krisztus az üdvözülést nem minden embernek biztosította, hanem azoknak, akik jó tanítványaivá válnak. Az „aki engem követ” az üdvözülés sine qua nonja, ő a kapu, az út, az igazság és az élet. Rajta kívül nincs hely más megváltónak vagy királynak, s az üdvözülésnek nincs rajta kívüli útja. A közösségalkotás „transzcendentális szigorúsága” határozta meg az első keresztények életét. Szent Ágoston hatalmas történetfilozófiai művében a bűnbeeséstől az öröklétig menetelő emberiség két nagy csoportját, városát különböztette meg: az egyik a kárhozottaké, a másik Isten örök államának polgáraié. Dante Isteni színjátékában a Paradicsomból, Isten boldog színe látásából ki vannak zárva azok, akik nem (voltak) a keresztény közösség tagjai, bármennyire kiválóak is egyébként, mint Platón, Arisztotelész vagy személyes vezetője, Vergilius.<br>Krisztus többször jó pásztorként (mozaikokon, festményeken számos alkalommal láthatjuk őt bukolikus külsőségekkel) határozta meg önmagát, aki ismeri övéit, és az övéi is ismerik őt. S aki más akolból is ide fog vezetni juhokat, akik hallgatni fognak a szavára és „egy nyáj lesz és egy pásztor” (Jn. 10:14–16.). Ugyanebben a fejezetben arról is beszél, hogy „aki nem a kapun megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hatol be, az tolvaj és rabló”.</font></span></span></p><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Mi következik mindebből? Napjaink gazdasági érdekek vezérelte vallásháborúja az iszlám és a keresztény gyökerű országok harmadik nagy összecsapása Európa területén. A 8. századi déli, és a 15–16. századi keleti offenzíva után most a Baltikumtól a Balkánon keresztül a spanyol partokig a muszlim tömegek a kontinens szinte teljes kerületén át érkeznek. Európa minden korábbinál kiszolgáltatottabb helyzetben van, egyrészről azért, mert a demokrácián kívüli hatalmak (például Soros György mérhetetlen befolyása) gazdasági erejük és a nyilvánosság fölötti uralmuk segítségével migránspárti érdekeiket könnyedén meg tudják valósítani akár a választott vezetőkkel szemben is. Ijesztő, hogy például a több ezer embert érintő kölni agresszióról szóló híreket három-négy napig zár alá lehetett helyezni, ráadásul a német rendőrség közreműködésével. Ez az 1986-os csernobili hírzárlat „sikerére” emlékeztet, amit itt is, ott is hivatalos hazudozás követett.</font></span></span></p><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Másrészről a keresztény egyházak elbizonytalanodása miatt. Az ottani világi politikát és törvénykezést irányító, gyorsan és sikeresen terjeszkedő iszlám vallási rendszerével szemben ideológiai síkon Európa semmit sem tud felmutatni.<b> Maga az európai sajtó hurrogná le azt, aki a migránsválság kapcsán a kereszténység megerősítését követelné az iskolai oktatásban, a közgondolkodásban, bevételét az uniós alkotmányba vagy bármi másba.</b> Még az iszlám országaiban élő üldözött keresztények mellett is csak nagyon bátortalanul mer szót emelni, pedig ők tényleg a nyáj tagjai, sorsuk gyakran az ókeresztény mártírokéhoz hasonlítható. Ilyen alapon ma talán csak a szlovák kormány tett különbséget a bevándorlók között, de javaslatuk vissz­hangtalan maradt.</font></span></span></p><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A korábbi évszázadokban kivívott győzelemhez nagyban hozzájárult Európa spirituális kohéziója, a keresztény közösség egyértelmű elhatárolódása az idegen vallás képviselőitől. Ma viszont – a krisztusi tanítással szemben – az „idegen” követésére, támogatására buzdítanak. Pedig „a tolvaj azért jön, hogy lopjon, öljön, pusztítson”. A Korán szerint a gyaur nőkkel és férfiakkal (káfírokkal) bármit meg lehet csinálni, be lehet csapni őket, szabad összeesküvést szítani ellenük, gyűlölni, rabszolgaságba hajtani, kínozni őket, vagy még rosszabbakat is. A hiba nem a begerjedt férfiak nőkkel szembeni, szerintük rendjén való erőszakoskodásában van, hanem az európai jogrendben. Érdekes lenne tudni, hogy a nyári felhívás hatására hány német plébánián szállásoltak el migránsokat, s ezek milyen százalékban vettek részt a nők meggyalázására Németország-szerte szervezett akciókban.</font></span></span></p><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><br>A kegyelem ingyenes ajándéka nem jár automatikusan mindenkinek, javainak elnyerése feltételezi a megtérést, a bűnbánatot és a hitet. Az utolsó vacsorán Krisztus nem azt mondta, hogy vére mindenkiért kiontatott, hanem hogy sokakért (Vulgata: pro multis – Mt. 26:28.). <b>Ha a kereszténység nem akar vagy nem mer markáns különbséget tenni mi és ők, a Krisztus-hit és a Mohamed-hit képviselői között, saját létezésének okát számolja fel, s az iszlám végleges európai berendezkedésével párhuzamosan talán nem is olyan sokára elhal. Ha egyenértékű minden vallás, s mindegy, hogy a hívők melyiket követik, akkor az emberek a hozzájuk legközelebbit választják, s a pásztor által elhagyott juhok előbb-utóbb magukból csinálnak maguknak istent.</b></font></span></span></p><p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A szerző egyetemi tanár</font></span></span></p><p class="MsoNormal"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><a href="http://magyaridok.hu/velemeny/felbomloban-kontinens-kereszteny-kozossegei-280606/" target="_blank">http://magyaridok.hu/velemeny/felbomloban-kontinens-kereszteny-kozossegei-280606/</a><span class="HOEnZb"><font color="#888888"><span></span></font></span></font></span></span></p><span class="HOEnZb"><font color="#888888"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><span><p class="MsoNormal"> </p><p><b><i> </i></b></p></span></font></span></span></font></span></div></div></div></div></div></div></div><span class="HOEnZb"><font color="#888888"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><span><br></span></font></span></span></font></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4"><br></font></span></span></div></div></div>
</blockquote></div><br></div></div>