<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><font color="#000080" size="4" face="Arial"><span></span></font><div>
<div><font size="2">
<h1><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><a href="http://mno.hu/cinkosakinema/a-kozossegi-envesztes-lelektana-1321468" target="_blank">http://mno.hu/cinkosakinema/a-kozossegi-envesztes-lelektana-1321468</a></span></span></h1><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif">
</span></span><h1><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif">A közösségi énvesztés lélektana</span></h1><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif">
</span></span><div><font size="4">Puzsér Róbert, 2015. december 31., 
csütörtök 13:47, </font></div></font></div><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif">
</span></span><div><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"> </span></span></div><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif">
</span></span><div>
<div>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A szilveszteri az év legszomorúbb éjszakája. Az 
alkohol Valentin-napján a modern ember sajátos pogány szertartás keretében a 
tudattalanjára issza magát: az adventi és karácsonyi időszak összefüggő 
ájtatoskodása úgy szakad fel lelkéből, mint gyulladt garatból a gennyes váladék. 
Nem ünnepel, még csak nem is bulizik, hanem rituális körülmények közt önnön 
eszmélete alá száll. Az utcákon ilyenkor háborús állapotok, petárdáktól 
megvaduló-menekülő emberek és állatok találhatók.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A fogyasztásfüggő ember az addikció tankönyvbe illő 
tüneteit mutatja – ha a jövő évre készül: most még szabad; ha a múlt évtől 
búcsúzik: most lehet igazán. Az alkohol fogyasztása ezen a napon ünnepélyességi 
előírás. Még egy aránytalanul nagy alászállás az aránytalanul nagy fogadalmak 
előtt, aztán januártól jöhet az új élet. Akár februárig.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">S már itt is az újév: a köztársasági elnök kötelezően 
semmitmondó frázisait pezsgős koccintás vezeti fel – ez az öntudat szikrái 
számára helyt ad némi polgári pózolásnak, aztán mehet a lumpen haláltánc 
reggelig. A modern élet kilátástalan, s a modern ember lelke mélyén jól tudja 
ezt. A szilveszteri rituálé e tudás elfojtásának tömeges kísérlete, énvesztéses 
csoportterápia, mielőtt a résztvevők az új esztendőt új fogadalmakba csomagolt 
élethazugságokkal újra megkezdik.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A szilveszter súlyos tünet, de nem az ok. A 
szorongás, mely a modern társadalmak tagjait egyenként önmaguk alá hajtja, a 
születésnaposhoz, Jézushoz fűződő problémás viszonyukból fakad. Ő a kollektív 
felettes én, az ő szerepe kelti a sok elfojtást, dühöt és öngyűlöletet, mert a 
tömegkultúra bármekkora erőkkel szabja is át Jézus születésnapját a fogyasztás 
ünnepévé, csontvelejében minden ép lelkű fogyasztó érzi, hogy a betlehemi 
jászolban egy új erkölcsi világrend és egy új emberi minőség született, s neki 
ezzel dolga van. Ez a viszony ma négyféle.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Egyik csoport tagjai irtóznak Jézustól, és fennhangon 
tagadják néhol puszta történelmi létezését, máskor csupán az úgynevezett 
„csodáit”. Ellenszenvet valójában a romlott és pár évszázada még világi 
hatalomra törő egyház iránt éreznek, azt azonban egy merész árukapcsolással az 
Istenre és Jézusra egyaránt kiterjesztik. A karácsony számukra legfeljebb a zöld 
fenyőről, a meghittségről, a családról, a halászléről meg a bejgliről szól. 
Tipikus alakja e csoportnak Vágó István.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Másik csoport a képmutatóké, akik időről időre 
megfürdőznek a szenteltvízben, mindennapos működésükből azonban a vak is 
kiolvassa, hogy Istenre meg az egész pereputtyára nagy ívben szarnak. Számukra 
Jézus kizárólag arra szolgál, hogy vele mosdassák a szennyes életüket. 
Karácsonykor az éjféli miséről szelfiznek, jelezve, hogy szép volt, és hogy jót 
tett a lelküknek. Tipikus alakja e csoportnak Hajdú Péter.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A harmadik csoportba a Jézus Krisztus-fanok tartoznak 
– ők Jézusért éppen olyan módon rajonganak, ahogy egyvalaki Johnny Deppért, 
másvalaki Brad Pittért. Számukra ő egy fétisszemély, akit bálványként imádnak, 
mintha ugyan valaha is kért vagy előírt volna ilyesmit. Nem érik fel, hogy Jézus 
mi végre élt, csak a személyt látják és bálványozzák, a személyen túli egyetemes 
érvény nem érinti meg őket. Karácsonykor aztán mindig a legelvetemültebb 
imádatot adják elő, hiszen a fétis bármikor időszerű, szülinapon azonban 
kötelező. Tipikus alakja e csoportnak Németh Sándor.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">A negyedik csoport tagjainak számára világos, hogy 
Jézus nem azért élt, hogy az emberek imádják, hanem hogy a lényéből, a 
működéséből és az életéből önmaguk számára referenciát formáljanak. Tisztában 
vannak azzal, hogy Jézus nem bálvány, hanem példa: amennyit magukban az ő 
létállapotából megvalósítanak, annyit képesek helyreállítani az elveszett 
Paradicsomból. A karácsony számukra egy átlagos nap – nem azért, mert nincs 
karácsony, hanem mert minden nap karácsony. Tipikus alakja e csoportnak Böjte 
Csaba.</font></span></span></p>
<p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Te melyik csoportba tartozol?</font></span></span></p><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><br></span></span>
<p style="FONT-STYLE:italic"><span style="color:rgb(102,0,0)"><span style="font-family:comic sans ms,sans-serif"><font size="4">Ennek a cikknek a 
nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 
2015. 12. 31.</font></span></span></p></div></div></div>
</div><br></div>