<div dir="ltr"><div><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20151212_heidl_gyorgy_szaraz_kavics" target="_blank">Száraz kavics</a></div><br><a href="http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20151212_heidl_gyorgy_szaraz_kavics" target="_blank">http://kereszteny.mandiner.hu/cikk/20151212_heidl_gyorgy_szaraz_kavics</a><br><div>
2015. december 12. 11:58
</div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Európa keresztény, mert azt a kultúrát, amelyet sajátosan
európainak tarthatunk</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> a kereszténység emberképe, természetfogalma és
történelem-szemlélete alakította ki.
</b></u></span></p>
<div>
</div>
<div>
<p><i>„<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Európa kereszténysége ebben a feloldozásban mutatkozik
meg.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nem</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b>a bűnben</b></u></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hanem a bűnbocsánat lehetőségében. Kereszténység
nélkül nem létezne az irgalmasság kultúrája,</b></span> amely még egy
testvérgyilkos maffiafőnök életét is megmentheti. Bár Európa olykor nem
tud élni vagy nem képes helyesen élni az irgalmasság kultúrájával,
mélyen átjárja az irgalom utáni vágy. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Olyan mélyen áthatja az
irgalmasság gondolata, hogy erre építette fel jogrendjét, középpontjában
<u>az emberi személly</u>el.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ha csak görög és latin eredetijét nézzük, a
személy színházi maszkot, legfeljebb jogi személyt jelentett,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a
kereszténység azonban új értelemmel ruházta fel a fogalmat.</b></span> A
Szentháromság személyeinek különbségéről és lényegi azonosságáról,
valamint a Krisztus kettős – isteni és emberi – természetéről és
személyének egységéről folytatott viták során kikristályosodott az a
gondolat, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a személy »értelmes természetű oszthatatlan valóság«,
valaki, aki szabad, de más személyekkel áll viszonyban, s így
szabadságának a másik szabadsága szab korlátot. </b><b>Személyi méltóságát
tekintve minden ember egyenlő, nincs különbség görög és zsidó, férfi és
nő, úr és szolga között.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Amíg ezt a személy-fogalmat az európai
intézmények megőrzik, addig Európa akaratlanul is keresztény marad.
(...)</span></i></p><p><i><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az európai ember a kereszténységnek köszönheti azt a
szemléletmódot is, amellyel képes az eseményeket, társadalmi
jelenségeket, intézményeket történetiségükben értelmezn</b></span>i. Amikor azon
töprengünk, hogy keresztény-e még Európa vagy sem, akkor Európát
történetiségében gondoljuk el, melynek <span style="background-color:rgb(255,229,153)">kultúrája, intézményrendszere,
tudománya, emberképe a történelem során alakult ki. </span>Szinte észre sem
vesszük, mennyire sajátosan európai módon gondolkozunk <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">ilyenkor.
</span><b>Szemléletmódunk</b></span> ugyan<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> sokat köszönhet a görög-római történetírásnak, de</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>lényegében bibliai eredetű.</b></span> A bibliai történetek ugyanis minden más
antik elbeszélésnél nagyobb mértékben tartanak igényt arra, hogy
olvasójuk a leírtakat történeti valóságnak fogadja el.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b>Az ószövetségi
Szentírás úgy beszél a világ történetéről, mint aminek kezdete és vége
van és egy nagy isteni terv része. Ez a történet a kereszténység
értelmezésében lesz világtörténelemmé, hiszen egy kis nép története
Jézus Krisztus által az emberiség történetévé szélesedik,</span> s az emberi
világ története ettől fogva nem rendezetlen események kusza halmaza. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
kereszténységgel megjelent egy szemléletmód,</b></span> amely <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ok-okozati
összefüggéseket keres az egyes események között, és bizonyos irányt,
rendezettséget és ésszerűséget feltételez</b></span> a történelemben. Akarja vagy
sem, az európai embert áthatja ez a történeti szemléletmód, különösen,
mivel minden egyes nap Krisztus születéséhez képest datálja élete
eseményeit.<br></i></p><p><i><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kereszténység </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nem azonos egyetlen
kultúrával sem</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de </b></span>bebizonyította, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>képes kultúrákat létrehozni,
átalakítani, megtermékenyíteni.</b></span> Talán<span style="background-color:rgb(182,215,168)"> a kavicsot nem áztatja át,</span> de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
száraz sziklából is tud vizet fakasztani, és még</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a legmegátalkodottabb
bűn</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>özőből is képes előcsalogatni a bűnbánat könnyeit. Európa keresztény,
mert azt a kultúrát, amelyet sajátosan európainak tarthatunk, a
kereszténység emberképe, természetfogalma és történelem-szemlélete
alakította ki.</b></span> Ha meggondoljuk, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mind az Isten képmására alkotott
személy, mind a semmiből teremtett természet, mind az emberi üdvösség
történetének gondolata <u>egy olyan istenképben gyökerezik</u>, amelynek <u>
lényege az irgalmas szeretet.</u></b></span> Európa most éppen azon tanakodik, miképpen
is kell azt okosan gyakorolni.”</i></p> </div>
<div>
<ul><li><a href="https://heidlgyorgy.wordpress.com/2015/12/11/szaraz-kavics/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201512" target="_blank"><span>Heidl György blogja</span> <span>Száraz kavics</span></a></li></ul>
</div></div>