<div dir="ltr"><div>XI. Pius körlevele a keresztény nevelésről<br><br><a href="https://www.facebook.com/notes/katolikusok-csoportja/xi-pius-k%C3%B6rlevele-a-kereszt%C3%A9ny-nevel%C3%A9sr%C5%91l/1724633787770397" target="_blank">https://www.facebook.com/notes/katolikusok-csoportja/xi-pius-k%C3%B6rlevele-a-kereszt%C3%A9ny-nevel%C3%A9sr%C5%91l/1724633787770397</a><br></div><div><div><a href="https://www.facebook.com/katolikusok.csoportja" target="_blank">Katolikusok Csoportja</a><span>·</span><a href="https://www.facebook.com/notes/katolikusok-csoportja/xi-pius-k%C3%B6rlevele-a-kereszt%C3%A9ny-nevel%C3%A9sr%C5%91l/1724633787770397" target="_blank">Sunday, December 27, 2015</a><span><div><span></span></div></span></div></div><div> </div><div><span>Elmélkedés</span> -
<span>XI. Pius körlevele a keresztény nevelésről</span>
</div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A szülőket súlyos kötelesség terheli, hogy minden erejükkel gondoskodjanak gyermekeik vallásos, erkölcsi, valamint fizikai és polgári neveléséről és előmozdítsák gyermekeik földi jólétét is.</b></span></div><div>Az emberi nem általános meggyőződése ebben a pontban annyira összhangzó, hogy nyíltan szembekerülnek vele azok, akik azt mernék vitatni, hogy a gyermek előbb tartozik az államhoz, mint a családhoz, és hogy az államnak abszolút joga van a neveléshez. Tarthatatlan továbbá az érv, amelyet azok felhoznak, hogy az ember polgárnak születik és ezért elsősorban az államé; nem gondolják meg, hogy az embernek először léteznie kell mielőtt polgár lesz, és létezését nem az államtól, hanem a szülőktől nyeri. Bölcsen mondja XIII. Leó: "A gyermek egy darab az atyából, és az anya személyének mintegy folytatása; s ha pontosan akarunk beszélni, nem önmaguktól, hanem a családi közösségen keresztül, amelyben születtek, lépnek a polgári társadalomba". </div><div><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><span>Szülők feladata</span></b></span></div><div>
<span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Megrendít:</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>felelősség</b></span></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>, amely szent borzalommal tölt el.</b></span> Felelős vagyok értük, testük, lelkük, egész jövőjük, földi és földöntúli sorsuk az én kezembe van letéve azoknak, akiket az Isten nekem adott! De kell-e gondolnom felelősségre? A kötelesség szavánál még erősebben kiált bennem a szeretet. Hogyne tenném meg, ami tőlem telik azokért, akik vér az én véremből, akikben magamat, különb, nagyobbra hivatott énemet kell látnom.</div><div>Elmélet és ősi tapasztalat mondja, de lelkem mélyéig át is érzem<u>:</u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u> a nevelés első legdöntőbb feltétele a példa.</u> Nem is az, amit mondok, nem is az, amit teszek elsősorban: ezeknél a nagy dolgoknál is döntőbben esik latba <u>az, ami vagyok</u>.</b></span> A lelkek egymásra hatásának nagy törvénye érvényesül itt. Az erősebb hat a gyengére, akár akarja, akár nem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u>Ami pedig hat, az</u> nem a külső, kifelé fordított fele lényemnek, hanem <u>legbensőbb, legmélyebb mivoltom: azok az eszmék és törekvések, amelyek a mélyben irányítják életemet, az az akaraterő és önfegyelem, amelyet kemény munkával kivívtam magamnak, az a gyengédség és jóakarat, amely szívem legbenső mélyéről fakad, az az önfeláldozó szeretet, amelyet lelkemben, életemben, házasságomban kidolgoztam magamban;</u></b><u><b> ez az, ami építően hat,</b></u></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>vagy ennek ellenkezője, hiánya, ami rombolóan</b></span>, akár akarom, akár nem. Az ismert mondás, hogy<span style="background-color:rgb(255,255,255)"> </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">a gyermek a legjobb emberismerő, nagy igazságot fejez ki "Nem adhatok mást, mint mi lényegem"</span></span> (Madách), -- de nem is tehetem, hogy ne adjam azt, ami lényegem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Amilyen vagyok, amennyire megvalósítottam a keresztény ember lélekformáját magamban, olyan lesz gyermekem.</b></span></div><div><u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Amilyenek mi vagyunk, én és hitvesem, amilyen a mi házasságunk, amilyen egymáshoz való viszonyunk, gyöngédségünk, szeretetünk, modorunk, odaadásunk, egymásért való élésünk: olyanok lesznek gyermekeink. A fészek, a családi kör </b></span>--</u> nem külsőségeivel, nem a "gyerekszoba" higiéniájával, kényelmével, játékaival, hanem legbelsőbb mivoltával, azzal, amennyit megvalósított a keresztény család tiszta, termékeny, felséges légköréből, vagy azzal, amennyire meghamisította, meggyalázta azt: gyermekeinknek egész életére -- földi és örök életére -- döntő hatással lesz.</div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span>Felséges, szentséges gondolata Istennek, felséges, <u>mindennél nagyobb áldás</u>a az emberi életnek: <u>a keresztény családi kör</u></span></b></span></div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nincs szebb és nincs nélkülözhetetlenebb, mint<u> a család közös vallási élete.</u></b></span><u> </u>Az édesanyától tanult imádkozni a gyermek, és az édesapa imája, a közös családi ima adja meg az imaéletnek a természetesség, a magátólértetődés felkenését. Együtt akarok imádkozni családommal. Ha lehetséges, reggel is, de minden körülmények között este és asztal előtt és után. Együtt megyünk a templomba vasár- és ünnepnapokon, amikor csak lehet. Együtt járulunk szentségekhez, amikor csak mód van rá.</div><div><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A példa mellett a nevelés másik alapfeltétele: <u>a kellő viszony szülő és gyermek közt.</u></b></span> A keresztény apa és anya viszonya gyermekéhez, amelyet <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u>szent komolyság, meleg gyöngédség</u> jellemez, amely egyaránt távol van</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a ridegségtől és a majomszeretettől, a mindenáron való parancsolgatástól és a felelőtlen szabadjára-eresztéstől.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><u>Önfeláldozó szeretet és szent szigor</u> együtt teszik a keresztény nevelés alapjait.</b></span> <u><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Isten akarata, az erkölcsi törvény mindenekfelett való feltétlen, rám és rájuk egyformán kötelező abszolút tisztelete és érvényesítése.</b></span></u> (Sík: DB, 764)</div></div>