<div dir="ltr"><p><font color="#008080" size="+2">2015.12.27. vasárnap: <b> SZENT CSALÁD (ünnep)</b>
</font></p>
<p><font color="#ff0080"><i><b> Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette kérésemet</b></i></font></p><p>
</p><hr>
<p><a name="1Sám 1,20-22.24-28"><font color="#800080" size="+1">1Sám 1,20-22.24-28</font></a></p>
<p>
és történt napok múltával, hogy <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Anna fogant és fiút szült. Sámuelnek
nevezte el, mert az Úrtól kérte őt. </b></span>Amikor aztán felment férje, Elkána
és egész házanépe, hogy lerója ünnepi áldozatát és fogadalmát az Úrnak,
Anna nem ment fel. Azt mondta a férjének: ,,Nem megyek fel, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>amíg el nem
választom a gyermeket. Akkor majd felviszem, hogy jelenjen meg az Úr
színe előtt, és végleg ott is maradjon.</b></span>’’ Amikor aztán elválasztotta,
felvitte magával, három fiatal bikával, három véka liszttel és egy korsó
borral együtt, és elvitte az Úr házába, Silóba. A gyermek még kicsinyke
volt. Amikor levágták a fiatal bikát, odavitték a gyermeket Hélihez.
Anna ekkor így szólt: ,,Kérlek, uram! Életedre mondom, uram, hogy én
vagyok az az asszony, aki előtted álltam, amikor itt az Úrhoz
imádkoztam.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Ezért a gyermekért imádkoztam, és az Úr teljesítette
kérésemet, amelyet hozzá intéztem. Ezért én is kölcsönbe adom őt az
Úrnak arra az egész időre, amely alatt kölcsönben kell lennie az
Úrnál.’’ </b></span>Ezután imádták ott az Urat.
</p>
<p><a name="Zs 83"><font color="#800080" size="+1">Zs 83</font></a></p>
<p>
A karvezetőnek. A ,,Szőlőprések’’ szerint. Kóré fiainak zsoltára.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Milyen
kedvesek a te hajlékaid, Seregek Ura! Sóvárogva vágyakozik lelkem az Úr
udvaraiba. </b></span>Szívem és testem ujjong az élő Isten után. Hiszen a veréb
házat talál magának, a gerlice fészket, ahová fiait helyezze: a te
oltáraidnál, seregek Ura, én királyom és én Istenem! <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Milyen boldogok,
Uram, akik házadban lakhatnak: magasztalhatnak téged örökkön örökké!</b></span>
Boldog az az ember, akit te segítesz, akinek szíve zarándokútra készül.
Átkelnek a kiaszott völgyön és forrássá teszik azt, és a korai eső is
áldásodba öltözteti. Erősségről erősségre mennek, mígnem meglátják az
istenek Istenét a Sionon. Uram, Seregek Istene, hallgasd meg
imádságomat, vedd füledbe, Jákob Istene! Oltalmazó Istenünk, tekints
ide, nézz fölkentednek arcára! Mert <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>jobb egy nap a te udvaraidban, mint
más helyen ezer. Inkább akarok a küszöbön lenni Istenem házában, mint</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a
gonoszok sátraiban lakni.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mert nap és védőpajzs az Úr Isten, kegyelmet
és dicsőséget ad az Úr; Nem vonja meg javait azoktól, akik
ártatlanságban járnak.</b></span> Seregek Ura, boldog az az ember, aki tebenned
bízik!
</p>
<p><a name="1Jn 3,1-2.21-24"><font color="#800080" size="+1">1Jn 3,1-2.21-24</font></a></p>
<p>
Nézzétek, mekkora szeretetet tanúsított irántunk az Atya, hogy Isten
fiainak neveznek, és azok is vagyunk! Azért nem ismer minket a világ,
mert őt sem ismeri. Szeretteim, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>most Isten fiai vagyunk, de még nem lett
nyilvánvaló, hogy mik leszünk. Tudjuk azonban, hogy amikor meg fog
jelenni, hasonlók leszünk hozzá, mert látni fogjuk őt, amint van.</b></span>
Szeretteim! Ha a szívünk nem vádol minket, bizalmunk van Istenhez, és
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>bármit kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsait, és azt
tesszük, ami kedves előtte.</b></span> És az ő parancsa az, hogy higgyünk Fiának,
Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta
nekünk. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Aki megtartja parancsait, az őbenne marad, ő pedig bennünk. Hogy
pedig ő bennünk marad, azt a Lélektől tudjuk meg, amelyet nekünk adott.
</b></span></p>
<p><a name="Lk 2,41-52"><font color="#800080" size="+1">Lk 2,41-52</font></a></p>
<p>
A szülei pedig minden évben elmentek Jeruzsálembe a Húsvét ünnepére.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
Mikor azután tizenkét esztendős lett, fölmentek mindnyájan Jeruzsálembe
az ünnepi szokás szerint. </b></span>Amikor<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> elteltek az ünnepnapok és már
visszatérőben voltak, a gyermek Jézus ottmaradt Jeruzsálemben, és nem
vették észre a szülei.</b></span> Úgy gondolták, hogy az úti társaságban van.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
Megtettek egy napi utat, s akkor keresték őt a rokonok és az ismerősök
között. Mivel nem találták, visszatértek Jeruzsálembe,</b></span> hogy megkeressék.
És történt, hogy három nap múlva megtalálták őt a templomban, amint a
tanítók közt ült, hallgatta és kérdezte őket. Mindnyájan, akik
hallották, csodálkoztak okosságán és feleletein. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mikor meglátták őt,
elcsodálkoztak, és anyja ezt mondta neki: ,,Fiam! Miért tetted ezt
velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged.’</b></span>’ Ő pedig ezt felelte
nekik: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><u><b>,Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám
dolgaiban kell lennem?’’</b></u></span> De ők nem értették meg, amit nekik mondott.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>
Akkor hazatért velük. Elment Názáretbe, és engedelmeskedett nekik.</b></span> Anyja
megőrizte szívében mindezeket a szavakat. Jézus pedig növekedett
bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek előtt [1 Sám
2,26].
</p></div>