<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote">
<div>
<div><font size="2" face="Arial"></font> </div>
<div><font color="#000080" size="4" face="Arial"><a href="http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2439:szueljenek-e-nekuenk-a-lanyaink-unokakat-kritika-jobbra-balra&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank"><b>http://www.talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2439:szueljenek-e-nekuenk-a-lanyaink-unokakat-kritika-jobbra-balra&catid=34:ittesmost&Itemid=58</b></a></font></div>
<div><font size="2">
<div>
<h2><font face="Arial">Szüljenek-e nekünk a lányaink
unokákat? – Kritika jobbra-balra </font></h2>
<div><font size="4"><font face="Arial">2015. december 15. kedd, 20:37 | Írta: Szerkesztőség <span>/ TALITA</span></font></font></div></div>
<div>
<div>
<p><b><font size="4" face="Arial"><img style="FLOAT:left" alt="babakocsis1" src="http://www.talita.hu/images/babakocsis1.jpg" height="168" width="245"><br>Tajtékzik a baloldali és liberális média Kövér László
Fidesz-kongresszuson elhangzott </font><a href="http://mandiner.hu/cikk/20151213_kover_nem_akarjuk_a_soros_felek_nyitott_tarsadalmat" target="_blank"><font color="#000000" size="4" face="Arial">beszéde</font></a><font size="4"><font face="Arial">
miatt. Pontosabban annak egy kiragadott részlete miatt indult be a
véleményáradat: <i>„Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás legmagasabb
minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének
nekünk."</i></font></font></b></p>
<p><font size="4" face="Arial"></font> </p>
<p><font size="4" face="Arial"></font> </p>
<p><font size="4" face="Arial"></font> </p>
<p><b><font size="4" face="Arial">Kritika balra:</font></b></p>
<p><font size="4" face="Arial">Végy néhány kiragadott mondatot egy híradásból, majd
tereld el az emberek figyelmét egy érzelmi húzással az eredeti mondanivalóról,
és magyarázz bele olyat is, ami el sem hangzott! Mondjuk, a kijelentő-óhajtó
mondatnak tulajdoníts normatív-előíró felhangot – és akkor máris összeáll a
fejekben egy másik szöveg. Erre az „összeállt" szövegre aztán már lehet ilyen
kérdéseket ráépíteni, hogy <i>„Lehetne, hogy ne Kövér László mondja meg, hogyan
neveljem a gyerekeimet?</i>" (Előírta, hogyan neveld?) Lehet úgy is értelmezni,
hogy „nőalázás", meg hogy ki akarja jelölni mások számára az önmegvalósítás
mikéntjét, és <i>„nem csupán hüvely és pénisz vagyunk, és nem azért
teremtettünk, hogy bajszos férfiak megelégedésére unokákat szüljünk!"</i> Lehet
ilyeneket is belemagyarázni:<i> „Asszonynak kötelesség, lánynak meg dicsőség,
ugye, kedves László? Kuss, szülj és oldd meg, ne legyenek igényeid se neked, se
a kölöknek, a nagyanyáinknak is jó volt úgy, ahogy volt." „...a szemetekben mi
nem vagyunk emberek, csupán asszonyállatok."</i> (Mondott ilyeneket is Kövér?
Nem emlékszem.) <i>„Nem Kövér László, Orbán Viktor vagy az atyaúristen dönti
el, hogy nekem mi a jó, és miben teljesedem ki!"</i> (Kövér László a saját és
legfeljebb a fideszesek lányairól beszélt. Akinek nem inge, miért veszi magára?)
Mondta Kövér, hogy a nők nem dolgozhatnak? Ha egy nő kiteljesedésként éli meg az
anyaságát, már nem dolgozhat munkahelyen? Kizárja a kettő egymást? Nem, de ezt a
„(félre)értelmezők" is tudják. És ez a népharagnak tűnő véleményáradat valójában
persze csak csoporthőbörgés, műbalhé.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Ráadásul itt van még az egyik legnépszerűbb (és az
egyik legszínvonalasabb – ez is magánvélemény!) hazai énekes, Ákos</font><a href="http://www.echotv.hu/video/109378/20151213_ArcKep" target="_blank"><font color="#000000" size="4" face="Arial"> nyilatkozata</font></a><font size="4" face="Arial"> is, aki úgy
véli, a női princípium beteljesedése az, ha gyerekeket szül és valakihez
tartozik, nem pedig az, ha ugyanannyi pénzt keresnek a nők, mint a férfiak. No,
ettől is beindult a lavina! Persze a véleményvezérek itt is egy interjúból
kiragadott néhány mondatot dobtak be a porondra. (Pedig érdemes tovább
hallgatni, mert sokkal kerekebb lesz a kép!) A cáfolat pedig itt sem észérveken
nyugszik, hanem olcsó személyeskedésen (felszínes a zenéje, rasszisták a
szövegei, ő maga pedig hímsoviniszta, csalja a feleségét, stb.) Akik valóban
ismerik Ákos zenész-életútját, azokat nem zavarja ez a magánvéleménye – akik
pedig csak vélik ismerni, úgyis mindent elhisznek róla. Ákos családjában
működőképes az általa jónak tartott modell (és persze működőképes volt több ezer
évig a legtöbb nagy kultúrában, még akkor is, ha utólag ezt a társadalmi
munkamegosztást már kritizáljuk) – ezzel szemben egyáltalán nem valószínű, hogy
a gender mainstreaming által felkínált jövőkép életképes társadalmat
eredményezne.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Nyilvánvaló, hogy a balliberális véleményformálóknak
nem érdeke, hogy Kövér László (vagy bármelyik konzervatív) szavait valós
értelmüknek megfelelően értelmezzék, és ne tulajdonítsanak azoknak nem létező
jelentést, hatókört vagy felhangot. A kormány hiába tesz tanúságot több
intézkedésével arról, hogy támogatja a nők munkavállalását, ha a véleményvezérek
azt mondják, hogy nem támogatja, akkor annak úgy is kell lennie, függetlenül a
valóságtól.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Valójában a baloldali és liberális „fontos embereket"
nem annyira a szülői lét piedesztálra állítása zavarja (az csak a közemberek
riogatására jó: „kötelező" lesz szülni), hanem sokkal inkább a gender alapú
politizálás elutasítása. Márpedig a genderelmélet képezi alapfilozófiáját a
legtöbb esélyegyenlőségi aktivistának, akik ebből a lobbizásból élnek, ebben
teljesítik ki önmagukat. „Nem akarjuk a genderőrületet" – mondta Kövér László –,
és azt sem, hogy Magyarország olyan jövőtlen társadalommá váljon, ahol
„férfigyűlölő nők" és „feminin férfiak" a gyermekekben, családokban csak az
önmegvalósítás akadályát látják. Ha körülnézünk, láthatjuk, hogy Kövér
aggodalmai egyáltalán nem alaptalanok. Elég figyelemmel követni a balliberális
feminista és/vagy gendertudatos internetes oldalakat, hogy az ott áradó
„strukturális nő-elnyomás" elleni „strukturális gyűlölet" még az életkedvét is
elvegye az embernek, és paranoid üldözöttségérzést keltsen. Ha az ott megosztott
örömtelen, rossz hírekből, a rosszul működő erőszakos és elnyomó társadalom
rémképének „bizonyítékaiból" tájékozódnánk, elmenne a kedvünk női
létünktől.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">A gender-törekvések képviselői számára minden olyan
nő akadály a „szebb jövő" felé vezető úton, aki „csak" otthon szeretné nevelni a
gyerekeit, aki „csak" egy sikeres férfi háttere szeretne lenni, aki a
gyerekszülést tartja élete legnagyobb ajándékának, a pénzkereső munkát meg
nyűgnek tekinti. Valamennyi cikkből, kommentből süt a lenézés a „csak
családanyák" felé – és ezen a lenézésen nem javít az se, ha deklaráltan, a
sokszínűség jegyében elfogadják az ő életpálya-választásukat is, úgy mellesleg,
mély (le)sajnálattal e középkorias gondolkozás iránt.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial"><img style="DISPLAY:block;MARGIN-LEFT:auto;MARGIN-RIGHT:auto" alt="babakocsis2" src="http://www.talita.hu/images/babakocsis2.jpg" height="201" width="400"><br><br><b>Kritika jobbra</b>:</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">A konzervatívok döntő többsége nem talál kivetnivalót
azon, ha egy nő az anyaságban találja meg az önmegvalósítás legmagasabb
minőségét, sőt, elismeréssel támogatják ebben. Nem tulajdonítanak
előíró-normatív jelleget Kövér László szavainak, amelyekkel bárkit arra
kötelezne, hogy vágyai ellenére szüljön.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Miért van mégis valami szerencsétlen felhangja
konzervatív füllel is mind a politikus, mind Ákos megnyilatkozásának? Például
azért, mert az a pálya, amit ők a nők (társadalmilag helyes) útjának gondolnak,
sok szempontból megvalósíthatatlan. Egy nő hiába tartja „csúcsnak" a
gyermekszülést, mégsem szülhet annyi gyereket, amennyit szeretne. Sok esetben
hiányzik hozzá az anyagi biztonság, a párkapcsolat stabilitásából eredő
biztonság, és kevés a társadalmi megbecsülése is az anyaságnak. A szülés
feleslegesen túlmedikalizált, ezért a legtöbb esetben rossz testi-lelki élmény,
sőt trauma – sokaknak ez is elveszi a kedvét több gyerek vállalásától. Ahogy
például az a hétköznapi körülmény is, hogy tele vannak a gyerekrendelők
várótermei visító, köhögő gyerekekkel, ahol idegölő körülmények között kell
minden alkalommal minimum egy órát várni. Még mindig nehéz a gyerekek után
munkába állni, mert a munkáltatók nem szeretik a kisgyerekes anyákat, vagyis
folyamatosan veszélyben a megélhetés.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Ne feledjük azt sem, hogy hány és hány konzervatív
világnézetű, életérzésű férfi és nő is szenved attól, hogy nem talál párt, és
emiatt nem lehet családja! A nyugati világban, amelynek Magyarország is része,
társadalmi jelenség egyedülállónak lenni. Megtehetjük, hogy a szinglik nyakába
varrjuk ezért a felelősséget, de nem kell különösebben képzettnek lenni a
társadalomtudományokban ahhoz, hogy belássuk, ez csak egy kis részben lehet
jogos. Nagyon komplex problémáról van szó, és nem lehet megoldani sem a
magányosok hibáztatásával, sem Damoklész kardjaként lesújtó ex katedra
kijelentésekkel. Még azt a nem túl vidám kijelentést is megkockáztatjuk, hogy
előfordulhat, ezt a kérdést nem lehet megoldani, hanem megoldódik – valamilyen,
számunkra még nem ismert módon.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Rátérve Ákosra: neki eszébe sem jut, mi van akkor, ha
egy nő szeretne ugyanazon a színpadon állni, ahol ő szemmel láthatóan
kiteljesedettnek érzi önmagát? Mi van akkor, ha egy nő kimagaslóan tehetséges
valamiben, amit nem lehet otthon csinálni? Meg sem említi, hogy mennyire fontos
az apa jelenléte is a gyerekek életében; elfelejti, hogy ő ugyan kiváló anyagi
körülményeket tud biztosítani a családjának (örülünk neki), de egy kevésbé
befutott zenésznek, egy tanárnak vagy egy segédmunkásnak erre esélye sincs.
Ezért a legtöbb családban a gyermekek anyjának is muszáj pénzt keresnie, és
akkor már igazságosan ugyanannyit kéne, amennyit ugyanabban a munkakörben a
férfiak kapnak.</font></p>
<p><font size="4" face="Arial">Kövér László kijelentésének értékéből pedig sokat
elvesz, hogy olyan kormánnyal a háttérben nyilatkozik, amelyben egyetlen nő
sincs, és olyan parlamenti háttérrel, ahol csak mutatóban akad néhány. Ez bizony
azt sugallja nekünk – konzervatív nőknek – akarva-akaratlanul is, hogy a
fideszes konzervatívok szerint a nők alkalmatlanok saját (és mások)
közéleti-társadalmi érdekeinek képviseletére, vagy csak zavart keltenek,
akadályt jelentenek. (Vajon miben? A férfiak érdekérvényesítésében? Mi is – mint
a genderaktivisták – vizionáljunk strukturális elnyomást?) Baj van tehát a
társadalmi háttérrel, ahol ezek a kijelentések elhangzanak.</font></p>
<p><font size="4"><font face="Arial"><i>„Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás
legmagasabb minőségének azt tartanák, ha unokákat szülhetnének nekünk"</i> –
óhajtotta Kövér László. Mi ugyanezt kívánjuk lányainknak! És emellett
szeretnénk, ha tanult hivatásukban is elérnék, amire képességük és ambíciójuk
van, hogy életüknek és lelküknek ez az oldala se szenvedjen hiányt! Tehát
számunkra így sokkal jobban hangzana ez a mondat:</font></font></p>
<p><i><font size="4" face="Arial">„Szeretnénk, ha lányaink az önmegvalósítás
<b><u><font color="#ff0000">egyik</font></u></b> legmagasabb minőségének
azt tartanák, ha unokákat szülhetnének
nekünk."<br></font></i></p></div></div></font></div>
<div><font size="4" face="Arial"></font> </div></div>
</div><br></div>