<div dir="ltr">Figyelmetekbe!<br>ÜdvözletteL.<br><br>
<a href="http://www.galileowebcast.hu" rel="noreferrer" target="_blank">www.galileowebcast.hu</a><br>
<br>
Következő élő közvetítésünk december 17-én, csütörtökön 17 órától:<br>
<br>
Kiss Tamás (MTA Wigner Kutatóintézet):<br>
Mit tanít nekünk a fény az igazi véletlenről?<br>
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)<br>
<br>
<br>
A fizikus - ha kísérletezik - azt várja, hogy a kísérleteinek az<br>
eredményeit meg tudja jósolni. A fizikában igazi áttörést hozott Newton,<br>
ezelőtt kb. 300 évvel, aki ezeket a jóslatokat matematikailag pontos<br>
formában adta meg. Az iskolában tanult fizika jelentős része a newtoni<br>
mechanikára épül. Ha valaki pontosan megadja például az ágyúgolyó<br>
kezdeti helyét, irányát, sebességét, akkor néhány körülmény (gravitáció,<br>
levegő ellenállása, szél, stb.) figyelembe vételével pontosan ki lehet<br>
számolni, hogy hová érkezik, mikor, és milyen sebességgel a lövedék. A<br>
XIX. század végéig a fizika több területe is eljutott arra a szintre,<br>
hogy néhány alapegyenlettel kifejezte a releváns mennyiségek kezdeti és<br>
későbbi értékei között az összefüggést. Például az elektromágnesség<br>
fizikájában a Maxwell-féle egyenletek írják le a töltések, az áramok, a<br>
mágneses és elektromos mennyiségek, beleértve az elektromágneses<br>
hullámok, így a fény viselkedését is.<br>
<br>
Ezen sikerekre alapozva kezdett elterjedni egy determinisztikus<br>
világkép: ha valaki kezdetben ismeri egy fizikai rendszer legkisebb<br>
részleteit is, akkor ezek alapján elvileg pontosan ki tudja számítani a<br>
rendszer viselkedését a későbbiekben. A véletlen eszerint tehát csak<br>
azért lép fel, mert nem minden mennyiséget ismerünk pontosan, esetleg a<br>
számításaink pontossága hagy kívánnivalót maga után. Néhány apró jel<br>
azonban már ebben a fizikai világképben is utalt arra, hogy a teljes<br>
determinizmus nehezen tartható. Például Poincaré eredményei ahhoz a<br>
felismeréshez vezettek , hogy bizonyos rendszerekben az idő<br>
növekedésével nagyon gyorsan nő a számítási igény, vagy más szóval a<br>
kiszámított mennyiségek pontossága az időtartam hosszával gyorsan<br>
csökken, vagyis a kezdeti értékeket elképesztően pontosan kellene<br>
ismerni az értelmes jósláshoz. Ez az ún. káosz jelensége. A XX.<br>
században az optika és a newtoni mechanika közötti analógiára építve de<br>
Broglie herceg javasolta, hogy a mechanika mögött is keressünk<br>
hullámegyenletet, ez vezetett végül a kvantummechanika kialakulásához.<br>
<br>
A kvantummechanika azonban gyökeres szemléletváltásra kényszerítette a<br>
fizikusokat. A determinisztikus hullámegyenletet ugyanis egy beépített<br>
valószínűségi egyenlet, a Born-szabály egészíti ki. Ezzel a<br>
legpontosabb, mikroszkopikus fizikai elméletünkben megjelent a beépített<br>
véletlen. A fényt a lézerek felfedezése óta használják egyszerre<br>
eszközként és kísérleti rendszerként is a kvantummechanika eme furcsa<br>
viselkedésének a tesztelésére, illetve a különleges viselkedés<br>
felhasználására alkalmas érdekes elrendezések, gépek, sőt<br>
kvantumszámítógép tervezésére. Az elgondolások közül kereskedelmi<br>
forgalomban van pl. a kvantumoptikán alapuló véletlenszám-generátor vagy<br>
a szuper-titkosítás. A médiában is sokat szereplő kvantumszámítógép<br>
azonban nagyobb falat: játékmodellként működik, értelmes méretű<br>
kvantumszámítógép azonban egyelőre nincs kilátásban. Előadásomban<br>
bemutatok érdekes, fénnyel végzett kísérleteket, amelyek tesztelték a<br>
kvantumos véletlent, ismertetek néhány működő felhasználást és egy-két<br>
jelenleg vizsgált ötletet is (például kvantumos bolyongás), ahol a<br>
kvantumos véletlen fontos szerepet játszik.<br>
<br>
Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117<br>
Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83<br>
terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy<br>
1.68-as ajtón.<br>
<br>
Az előadássorozat honlapja: <a href="http://atomcsill.elte.hu/" rel="noreferrer" target="_blank">http://atomcsill.elte.hu/</a><br>
</div>