<div dir="ltr"><h1 class="">Plébánia a frontvonalban, az ISIS szomszédságában </h1>
<div class="">2015. december 12. szombat 13:00<br><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/plebania-frontvonalban-az-isis-szomszedsagaban">http://www.magyarkurir.hu/hirek/plebania-frontvonalban-az-isis-szomszedsagaban</a><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><br></span></div><span style="background-color:rgb(255,229,153)">
</span><h3 class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Ghazwan Shahara plébános 2014. augusztus 6-án
elmenekült az iraki al-Kos városából, de amint lehetett visszatért. </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">
Tizenöt kilométer távolságra táboroznak az Iszlám Állam katonái.</span></h3><p><a title="" href="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66163&img=o_ghazwan.jpg" rel="lightbox['g66163']"><img style="display: block; margin: auto;" src="http://www.magyarkurir.hu/img.php?id=66163&p=1&img=c_ghazwan.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Al-Kos egy határvidéki plébánia, amely nem egy hétköznapi
határvidéken fekszik, hanem az Iszlám Állam szomszédságában. Hatezer
lakosa van a városkának, amely az Irak északi részén található
Ninivei-fennsík számos keresztény településének egyike.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az 1. századtól
kezdve a keresztények népesítik be ezt a területet, amely Moszul
tartomány és a kurd autonóm tartomány határán fekszik, vagyis arabok és
kurdok között élnek.<br></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><br>2014. június 9-én az Iszlám Állam Szíriából
elfoglalt<span style="background-color:rgb(234,209,220)">a </span></b><b>Moszult,</b></span> ezzel gyakorlatilag eltörölte Szíria és Irak
határát. Két héttel később<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> kikiáltották a kalifátust, ezzel hivatalosan
bejelentették terjeszkedésüket.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A keresztényeknek</b></span> <b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">három lehetőségük
maradt: áttérni az iszlámra; kifizetni a védelmi adót (dzsizját), amely
körülbelül 450 dollár havonta; </span><span style="background-color:rgb(217,234,211)">elmenekülni. Moszulból 200 ezer
keresztény menekült el a Ninivei-fennsík falvaiba</span></b>.<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Hátrahagyott házaika</b></span>t<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
elkobozták és ráírták az ’N’ betűt, ami a nazarénus rövidítése. </b></span><br><br>Amikor
2014. augusztus 6-án az Iszlám állam katonái előretörtek a
Ninivei-fennsíkon,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> még a hetedik században sziklára épített Szent
Hormizd monostora</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>is kiürült. </b></span>Évszázadok óta először senki nem mutatott
be szentmisét a káld keresztények kegyhelyén. Egy óra alatt kiürítették a
várost, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>utolsónak a papok maradtak. </b></span><br><br>Ghazwan atya a Rete4 olasz
televíziós csatornának adott interjúban elmondta, hogy <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>semmit nem vittek
magukkal, csak a hitüket.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ez a hit volt az, amely aztán visszavezette
őket városukba. </b></span></p>
<p>Több mint egy héttel később, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mária mennybevételének ünnepén Ghazwan
visszatért városába, hogy harangozzon az ünnepre. Nem tehetett másképp –
mondja. – Kétezer éve minden augusztus 15-én harangoztak a
templomokban. Ő lesz az utolsó, aki elmenekül – jelenti ki. Az augusztus
6-i támadás óta mindig egy hátizsákkal lép ki a plébániáról, viszi
magával a digitalizált adatokat és a plébánia pecsétjét,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> hiszen a
várostól tizenöt kilométerre tanyáznak az ISIS fekete turbános harcosai.</b></span></p>
<p>Közigazgatás nem létezik a településen,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> <b>a polgármester mellett a
plébános véleménye az irányadó. Ők ketten úgy döntöttek, újra indítják
az iskolákat, mert ez annak a jele, hogy az itt élő közösség megkezdte
hétköznapi életét.<br></b></span><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Így élnek egymás szomszédságában, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az ISIS </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>és a
keresztény városka</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Ők látják </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a fekete zászlót</b></span>,<b><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> az Iszlám Állam
harcosai pedig </span></b><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a hegyen felállított, 13 méter magas keresztet</b></span>. A
keresztények félnek, hogy a kurdok nem sokáig tudják megvédeni őket,
hiszen alig jutnak fegyverhez, míg az Iszlám Állam számtalan helyről
kapja a fegyvereket. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ghazwan atya szerint csak abban bíznak</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>hogy a
nagyhatalmak belátják,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> ez nem helyi konfliktus, hanem az egész világot
érinti.</span></b></span><br><br>Forrás: Avvenire.it; Unita.tv<br><br>Fotó: Avvenire.it</p>
Magyar Kurír</div>