<div dir="ltr"><div class=""><a href="http://mandiner.hu/cikk/20151201_bogar_laszlo_halozatok_haboruja">Hálózatok háborúja</a></div><br><b><a href="http://mandiner.hu/cikk/20151201_bogar_laszlo_halozatok_haboruja">http://mandiner.hu/cikk/20151201_bogar_laszlo_halozatok_haboruja</a></b><br><div class="">
<div>2015. december 1. 07:52 </div>
<div>
<div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:400px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>„<em>Az Iszlám Állam az Amerikai Egyesült Államok, Izrael
és Szaúd-Arábia triumvirátusa érdekeinek nagyon is megfelel. Már csak
azért is, mert az állandó fenyegetés/fenyegetettség indokolja ennek a
triumvirátusnak a korlátlan globális akciószabadságát. De vajon hogyan
érik el mindezt? Ennek megválaszolásához egy viszonylag új és igen
izgalmas tudományágat, a hálózatkutatást kellene most segítségül
hívnunk. </em><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif" id="ga1" class=""><div class=""><p><em>A
hálózatkutatás napjaink egyik legizgalmasabb tudományterülete. A
kutatásokból kiderült, hogy az élettelen és az élő világ – és ez utóbbin
belül az emberi világ – szinte minden fontos jelensége mögött
többszörösen összetett komplex rendszerek, úgynevezett »skálafüggetlen
hálózatok« körvonalai bontakoznak ki. Némi túlzással azt is mondhatnánk,
hogy a létezés egyik alapvető mintázata a komplex rendszerként működő
hálózat. Ebben az egyes elemek első pillantásra látszólag
véletlenszerűen helyezkednek el, és – bár igaz, hogy nincs hagyományos
értelemben vett hierarchiájuk, azonban – a kutatások bebizonyították,
hogy a véletlenszerűség sem állja meg teljesen a helyét. </em><img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif" id="ga2" class=""></p><p><em>A
hálózat »önépítő« logikája ugyanis azzal jár, hogy sajátos mintázatokat
követő eloszlásban ugyan, de idővel olyan, úgynevezett »erősen
kapcsolt« pontok jönnek létre, amelyeknek növekedése öngerjesztő. A
hálózatos rendszerben tehát gyorsan kialakul az egymással vetélkedő, de
azért mégis szigorú rend szerint együttműködő »erősen kapcsolt« pontok
hálózatának »láthatatlan szuperstruktúrája«. </em></p><p><em>Az elmúlt
évek során néhány igen elgondolkodtató eredmény született: megvizsgálták
például a skálához tartozó független hálózatok hibatűrő képességét, és
azt találták, hogy megdöbbentően »ütésállók« és rugalmasak, ha
véletlenszerűen távolítunk el csomópontokat. Ilyenkor egyszerűen az
történik, hogy pillanatok alatt más csomópontok veszik át a szerepüket.
Ebben a rugalmasságban rejlik a hálózatok rendkívüli szívóssága, és a
rengeteg, folyamatosan jelentkező hiba, sérülés ellenére fennálló
stabilitása. Ha viszont az erősen kapcsolt csomópontokat ütjük ki, a
hálózat is gyorsan szétesik.</em>”</p> </div>
<div class="">
<div class="">
<ul class=""><li class=""><a href="http://magyarhirlap.hu/cikk/41632/Halozatok_haboruja?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201512" target="_blank" id="count98481" class=""><span class="">Magyar Hírlap</span> <span class=""><span class="">Bogár László: </span>Hálózatok háborúja</span></a></li></ul>
</div>
</div>
<div id="shareandlikebox">
<div class=""><div class=""><span style="vertical-align:bottom;width:450px;height:20px"></span></div>
</div>
<div style="width:300px;float:left">
<ul class=""><li class="">
<br></li><li class=""><br></li><li class=""><br></li></ul>
</div>
<div style="width:230px;float:left;margin-top:10px">
<ul class=""><li class="">
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="like" class="" title="Kattints ide, ha tetszett a cikk!"><span id="like_counter">47</span></a></div>
<div style="float:left;padding:0px 0px 0px 10px"><a id="dontlike" class="" title="Kattints ide, ha nem tetszett a cikk!"><span id="dontlike_counter">14</span></a></div></li></ul></div>
</div>
</div>