<div dir="ltr"><span></span>
<div class="">
<h1 class="" id="articleTitle">Ők lennének a világ legnyugodtabb anyukái - Mit tudnak a hollandok?</h1>
<a href="http://pozitivnap.hu/eletmod/ok-lennenek-a-vilag-legnyugodtabb-anyukai-mit-tudnak-a-hollandok">http://pozitivnap.hu/eletmod/ok-lennenek-a-vilag-legnyugodtabb-anyukai-mit-tudnak-a-hollandok</a><p><b><span id="articleLead">A tanulmányok szerint Hollandiában élnek a világ
legboldogabb gyerekei, és az anyukáik a legnyugodtabb anyukák a földön.
Egy Hollandiában élő amerikai anyuka mesélte el a tapasztalatait a
Washington Postnak, amit az <a href="http://www.nlcafe.hu/eletmod/20151113/holland-anyukak-nyugodtsag/">NL Café fordított le</a>.</span>
</b>
</p>
<center class="">
<ins class="" style="display:inline-block;width:336px;height:280px"><ins id="aswift_2_expand" style="display:inline-table;border:medium none;height:280px;margin:0px;padding:0px;width:336px;background-color:transparent"><ins id="aswift_2_anchor" style="display:block;border:medium none;height:280px;margin:0px;padding:0px;width:336px;background-color:transparent"></ins></ins></ins>
</center>
<div class="" id="articleRawContent">
<p><br>
</p><p>"Amikor Hollandiába költöztünk, a
gyerekeink
három- és egyévesek voltak, majd nemsokára megérkezett a harmadik babánk
is. Onnantól kezdve én egész nap a park és az iskola között ingáztam,
közben szoptattam, és határozottan viharvertnek éreztem magam. Épp
emiatt nem kerülte el a figyelmemet, mekkora a különbség az én
lerongyolódott anyaságom és a hihetetlenül magas, szőke és karcsú
holland anyukák között. Úgy éreztem, az egész országban én vagyok az
egyedüli, akit ennyire megtépáz az anyaság.</p><p>A holland anyukák
valahogy mindig megőrizték a hidegvérüket, akkor is, ha épp több
gyerekkel egyensúlyoztak a biciklin, vagy ha a hároméves gyerekük a
földhöz verte magát egy kiadós hiszti közepén. Nem sikerült olyat
látnom, hogy bármelyikük felemelte volna a hangját a gyerekeivel. Nem
azért ilyenek, mert genetikailag nyugodtnak vannak kódolva, hanem ahogy
megfigyeltem, egyszerűen csak szeretnek a gyerekeikkel lenni, érdekli
őket a véleményük, pontosan kijelölik a határokat, és a családdal
töltött időt tartják a legfontosabbnak. És sosem tűnnek úgy, mint akik
mindjárt megkattannak (mint én).</p><p><br></p><div class=""><div class=""><img src="http://pozitivnap.hu/uploads/images/A%20finn%20vadon/holland.jpg" style=""></div><br></div><h4><strong class="">Nem a gyerek viselkedéséből ítélik meg a szülőket</strong></h4><p>Egy
csendes városkában éltünk annak idején, ahol mindenki tudott
mindenkiről mindent, nem lehetett elmenni egymás mellett ismeretlenül.
Így elég jól beleláttam a szokásaikba. Őket nem érintette meg annak a
szele, hogy a legfontosabb státusszimbólum a gyerek ruhája vagy hatalmas
szülinapi partija. Az életük minden részét mások elvárásain kívül élik.
Például kis szülinapi zsúrokkal, a legszűkebb baráti kört az
otthonukban vendégül látva, apró ajándékokkal megoldják a gyerekek
szülinapjait. És ettől azok a gyerekek teljesen boldogok. Azzal sem
foglalkoznak, hogy milyen márkájú ruhákban járnak a gyerekeik iskolába,
eszükbe sem jut sem a szülőknek, sem a gyerekeknek, hogy emiatt ujjal
mutogassanak egymásra.</p><p>A
legnagyobb különbség, amit bennük felfedeztem, hogy ott a gyerekek nem a
felnőttek kivetülései. Az, hogy a gyerekek hogyan teljesítenek az
iskolában, vagy hisztiznek a bevásárlóközpontban, nem jelent egyet
azzal, hogy a felnőttek milyen szülők. A szülők nem a gyerekeiken
keresztül határozzák meg önmagukat. És a többi szülő sem a gyerekek
viselkedése alapján ítéli meg őket.</p><p>Nekem ez meglepő volt, dobtam
egy hátast, amikor az egyik anyuka úgy mellékesen megjegyezte, hogy az ő
fia okosabb az osztálytársánál. Nem az volt megdöbbentő, amit mondott,
hanem ahogy mondta: nélkülözött minden egoista elemet, csak egy tényt
közölt, és nem volt mögötte semmi olyan, hogy ettől az ő fia több lenne
bárkinél, vagy épp ő jobb anya lenne azért, mert a gyereke ilyen okos.</p><p><br></p><h4><strong class="">"Csak legyél normális, az is épp elég őrült"</strong></h4><p>A hollandoknál társadalmi szinten
nincs az a nyomás sem a szülőkön, sem a gyerekeken, hogy különlegesnek,
kivételesnek, eltérőnek kell lenni ahhoz, hogy mások értékeljenek. "<em>Csak légy normális, az is épp elég őrült"</em>
- tartja náluk a mondás. Ezzel egy olyan stresszfaktort szüntetnek meg,
hogy nem csoda, ha nyugodtak, hiszen pont olyannak kell csak lenniük,
amilyenek.</p><p>Az általános iskolákban nincs hajtás, nincs
teljesítménykényszer, a házi feladatot alig ismerik, és minden héten
kapnak a gyerekek egy délutánt iskolamentes szabadidőnek, így sok idejük
és terük van arra, hogy csak gyerekek legyenek. Nagy szabadságot és
önállóságot adnak a kezükbe, hogy felfedezzék a körülöttük lévő világot,
miközben a szülők nem égnek ki az elvárások miatt, hogy az ő gyerekük
legyen a legsikeresebb.</p><p><br></p><div class=""><img src="http://pozitivnap.hu/uploads/images/A%20finn%20vadon/holland2.jpg" style=""></div><br><h4><strong class="">Részmunkaidő, támogatás és hosszú combok</strong></h4><p>A
hollandok még egy dolgot működtetnek sikeresen, ami megvédi az
anyukákat az idegbajtól: <u class="">a részmunkaidő nevű csodát</u>. Az anyák több mint
70 százaléka dolgozik részmunkaidőben, és boldog tőle, úgy tűnik, ez az
egyik nem is annyira titkos összetevője a nyugodt anyaságnak. Megadja
azt a szabadságot a nőknek, hogy elkötelezetten dolgozzanak a
munkahelyükön, pénzt keressenek és építsék a karrierjüket, közben pedig
van idejük a barátaikra is. Nagymértékben megkönnyíti számukra a
részmunkaidő, hogy örömmel legyenek együtt a gyerekeikkel, hiszen nincs a
nyakukban az a stressz, hogy a munka és a gyerekek között elveszítik
saját magukat.</p><p>Ehhez még az is hozzájön, hogy a holland szociális
támogatási rendszer is bőkezű, ami nagy anyagi nyomástól szabadítja meg a
szülőket, ezért is tudják megvalósítani a részmunkaidős munkát ilyen
nagy számban. Nem anyagi büntetésként élik meg, hogy gyerekük születik,
hanem az állam segíti őket a gyerekek jólétben tartásában. Ilyen
körülmények között lehet, hogy mi is nyugodtabb anyukák lennénk, bár az ő
relaxáltságuknak azért biztos, hogy van köze ahhoz is, hogy olyan
hosszú a lábuk, és hogy mindenhová biciklivel járnak."</p></div></div></div>