<div dir="ltr"><div class="">Földön kívüli élet keresése: eltérő megközelítések<br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/98972-Foldon_kivuli_elet_keresese__eltero_megkozelitesek.html">http://gondola.hu/cikkek/98972-Foldon_kivuli_elet_keresese__eltero_megkozelitesek.html</a><br><br></div>
<div class=""><span class="">A Földhöz hasonló égitesteket
kutató eszközökről és a lakhatóság feltételeiről is tanácskoztak a
közelmúltban az MTA-n rendezett nemzetközi konferencián.</span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. november 21. 20:29</div><br><div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/96455.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
kutatók a kémiai követelmények terén ma már nem tartják elegendőnek az
élet kialakulásához a folyékony víz és a szerves anyagok együttes
jelenlétét. Megfelelő energiaforrás, katalitikus hatású ásványi
felületek és redoxpotenciál, azaz változatos kémiai környezet is kell,
amelyben az egyes komponensek áramlanak is.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Az
interdiszciplináris kutatások terén különösen fontos szerepük van
azoknak a találkozóknak és megbeszéléseknek, amelyeken a különböző
tudományterületek képviselői vitatják meg az aktuális tudományos
kérdéseket – így a közelmúltban az MTA Székházban rendezett, „Lakható
bolygók nyomában” (Missions to Habitable Worlds) című nemzetközi
konferenciának is. A tanácskozáson olyan programok és kezdeményezések
indultak, amelyek hosszú távon hatással lehetnek az asztrobiológia (a
Földön kívüli élettel és a földi életre kifejtett kozmikus hatásokkal
foglalkozó tudományág) fejlődésére. A közel száz résztvevő többsége
külföldről érkezett, ami szintén az esemény jelentőségét mutatja. A
kétnapos konferencia megrendezését az EU COST TD1308 technológiai
programja és az <a href="http://www.csfk.mta.hu/">MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont</a>
támogatta. Az MTA kutatóhálózata az idei évtől az Európai Űrügynökség
(ESA) munkájában Magyarország teljes jogú tag státuszával vehet részt.</span></span></p>
<table class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><img alt="A közel száz résztvevő többsége külföldről érkezett" class="" src="http://mta.hu/data/cikk/13/71/59/cikk_137159/foldonkivuli2.jpg" title="A közel száz résztvevő többsége külföldről érkezett" align="middle"></span></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A közel száz résztvevő többsége külföldről érkezett</span></span></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>
<br>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><strong>ESA-űrszondák a Földön kívüli élet nyomában</strong></span></span></p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_46" style=""><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=0cc46a5c9afa297b1f1b8bd507136e6a" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0"></div>
</span></div>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
közeljövő űrszondáinak programjai közül a JUICE, az ExoMars, a CHEOPS
és a PLATO űreszközök vezető kutatói ismertették, hogy mire lesznek
képesek ezek a következő évtizedben induló szondák. Mindegyikük
meghaladja elődjét valamiben: az ExoMars először fog 2 méter mélyre
fúrni a vörös bolygón, a JUICE radarjával a Jupiter jégholdjainak
mélységi óceánjait vizsgálja majd, a két űrtávcső pedig minden
korábbinál pontosabb információkat ad más csillagok bolygóiról –
közöttük is elsősorban a Földhöz hasonló, potenciálisan lakható
égitestekről.</span></span></p>
<table class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><img alt="Az ExoMars 2018 rover. Először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón. (Fantáziakép. Forrás: ESA) " class="" src="http://mta.hu/data/cikk/13/71/59/cikk_137159/Exomars2010.jpg" title="Az ExoMars 2018 rover. Először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón. (Fantáziakép. Forrás: ESA) " align="middle"></span></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Az ExoMars 2018 rover először fog 2 méter mélyre fúrni a vörös bolygón. Fantáziakép.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><em>(Forrás: ESA) </em></span></span></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>
<br>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Az
újabb modellszámítások alapján cseppfolyós víz a Naprendszer
peremvidékén is előfordulhat, méghozzá a jeges felszínű, fagyott
objektumok belsejében. Itt nem az óriásbolygók körül keringő holdakról,
hanem magányos égitestekről (pl. a Plútóhoz hasonló
Kuiper-objektumokról) van szó, amelyekben a korai összeállás és a
radioaktív bomlás hője okozott olvadást, és generált átmenetileg
folyékony vizet. A modellek alapján néhány 100 km-es méretnél ez
jellemző lehetett a Naprendszer születésekor – elképzelhető tehát, hogy a
legtöbb folyékony víz a bolygók kialakulása idejében a Naprendszer
peremvidékén volt található. Noha később a kisebb égitestek belseje is
teljesen megfagyott, az 1000 km-es nagyságrendű és még nagyobb
objektumokban akár ma is lehet folyékony víz.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><strong>A lakhatóság nyomában</strong></span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
konferencia egyik legizgalmasabb szekciója a második nap délelőttjén
zajlott, amikor is a lakhatóság fogalmát mutatták be az eltérő
tudományterületek szemszögéből. Az asztrofizika, csillagászat, geológia,
biológia, kémia és filozófia neves kutatói egy-egy félórás
áttekintésben foglalták össze a számukra legfontosabb jellemzőket. A
közönség és az előadók (esetenként a közönség tagjai) között minden
előadást követően élénk vita zajlott. Egyértelművé vált, hogy az eltérő
megközelítéseket a közös természettudományos nyelv segítségével kell
összehangolni, és hogy ezen a téren a potenciális kémiai folyamatok
jellemzése az egyik legnehezebb feladat az eltérő égitestek
vonatkozásában. A szekcióülés végeredménye egy következő találkozó
kijelölése lett, amelyre 2016 márciusában kerül sor Párizsban - ahol már
szűkebb körben folyik majd az egyeztetés.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
lakhatóságot a galaktikus környezet is befolyásolja, de úgy tűnik, a
korábbi években meghatározott galaktikus lakhatósági zóna nem létezik.
Az eredeti ötlet alapján a csillagkeletkezés intenzitása nagyjából
kifelé „halad‟ a galaxisunkban, ennek megfelelően, ahogy telik az idő, a
centrumtól távolodva fokozatosan emelkedik a nehéz elemek és ezzel
együtt a bolygók gyakorisága. Emellett létezik egy olyan zóna, amelyben
az egyes csillagok keringési ideje a spirálkarok körbehaladási idejéhez
közeli – itt ritkán keresztezik az égitestek a spirálkarokat, ahol sok a
kellemetlen szupernóva-robbanás. Napunk is ebben a zónában található.
Az újabb vizsgálatok azonban rámutattak, hogy egyrészt nehéz elemekben
szegényebb csillagok körül is vannak exobolygók (főleg a kisebb tömegűek
gyakoriak szinte mindenfajta csillag körül), továbbá galaxisunkban az
egyes csillagok pályája nem állandó, és az égitestek sugárirányban is
vándorolhatnak. Ennek fényében a klasszikus értelemben vett galaktikus
lakhatósági zóna talán nem is létezik – noha a galaxisok eltérő régiói
más-más körülményeket nyújthatnak az élethordozó bolygók megjelenésének
és fennmaradásának.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
lakhatóság kémiai követelményeinek áttekintésénél ma már nem tartják
elegendőnek a folyékony víz és a szerves anyagok együttes jelenlétét.
Megfelelő energiaforrás, katalitikus hatású ásványi felületek és
redoxpotenciál, azaz változatos kémiai környezet is kell, amelyben az
egyes komponensek áramlanak is. Ilyen szempontból a Naprendszerben
például kedvezőbb az Europa, mint a Ganymedes Jupiter-hold. A
Ganymedesen a hold összetétele és nagy tömege miatt a mélységi folyékony
vízréteg alatt nem szilikátbelső, hanem egy nagy nyomású újabb jégréteg
következik - ez pedig megakadályozza, hogy a víz a még mélyebben lévő
szilikátos kőzetek repedéseiben cirkuláljon. Utóbbi környezet pedig
fontos lehetett a földi élet megjelenéséhez vezető, ún. prebiotikus
folyamatok lezajlásához.</span></span></p>
<table class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><img alt="A JUICE a Jupiternél. Fantáziakép. (Forrás: ESA / AOES) " class="" src="http://mta.hu/data/cikk/13/71/59/cikk_137159/JUICE_201205.jpg" title="A JUICE a Jupiternél. Fantáziakép. (Forrás: ESA / AOES) " align="middle"></span></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A JUICE a Jupiternél. Fantáziakép.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><em>(Forrás: ESA / AOES) </em></span></span></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>
<br>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><strong>Exobolygók: nem csak a méret a lényeg</strong></span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Az
exobolygók vonatkozásában sok a bizonytalanság az eltérő méretű,
földszerű égitestek, főleg a szuperföldek adottságai tekintetében. Több
újabb vizsgálat is arra utal, hogy a szuperföldek belsejében uralkodó
nyomáson egyes ásványfázisok és azok eltérő hőmérsékletű állapotai
között nincs akkora sűrűségkülönbség, ami az anyagokat emelkedésre vagy
süllyedésre készteti. Az ilyen szuperföldeken gyenge lehet a
lemeztektonika és a kémiai körforgás. A gyenge lemeztektonika gyenge
vulkanizmussal járhat, amitől csökken a légköri szén-dioxid mennyisége –
ez pedig üvegházgázként jelentősen melegítené a bolygót, ha elegendő
mennyiségben áll rendelkezésre.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Noha
exoholdakat ma még nem találtak, bizonyosan nagy számban léteznek –
akár még az exobolygóknál is több lehet belőlük. Az exoholdak
lakhatóságának definiálása nem egyszerű, ezek a csillaguktól igen messze
(csillaguktól távoli bolygók körül keringve) is lakhatók lehetnek. A
Naprendszer példái alapján nagy térfogatú, felszín alatti óceánok
lehetnek bennük, mint például az Europa és Ganymedes Jupiter-holdban
vagy a Titan és Enceladus Szaturnusz-holdban. Az exoholdakon a szükséges
energiát az árapályfűtés adja, ami ha túl gyenge, még nem olvaszt
jeget, ha viszont túl nagy, el is párologtathatja az óceánt. Létezik
tehát az árapályfűtés szempontjából definiálható lakhatósági zóna is, de
jellemzőit a szomszédos holdak paraméterei is befolyásolják. Ezért nem
elég az adott égitest megfelelő helyzete, a környező objektumok
jellemzői is fontosak.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><strong>Asztrobiológia a Föld megismeréséért</strong></span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A
földi környezetnek az életre kifejtett hatását egy többéves német
program keretében tanulmányozták. Az interdiszciplináris kutatásban
olyan bizonyítékokat is gyűjtöttek a szakemberek, amelyek arra utalnak,
hogy van kapcsolat a bioszféra környezetalakító tevékenysége és a
kontinensek, pontosabban a kontinentális kéreg keletkezése között a
Földön. A bioszféra révén felerősödő mállástól sok olyan finomszemcsés
anyag kerül az óceánba, amely az aljzatán üledéket képez, és belsejében
nagy mennyiségű vizet köt meg. Ez a víz a szubdukciós zónákban alábukik,
majd később felszabadul, részben átitatva a felső köpenyt és a felette
lévő rétegek anyagát. Ettől csökken a kőzetek olvadáspontja, és olyan
kemizmusú magma keletkezik, amely a felszín felé emelkedve (megfelelő
körülmények esetén) gránitot alkot, ami pedig kontinentális kéregként
jelenik meg. Feltehetőleg az élet tevékenysége nélkül sokkal kevesebb
(kisebb térfogatú) kontinens lenne bolygónkon - noha a pontos
összefüggést még csak most kezdjük megérteni.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Külön
szekció számolt be az úgynevezett földi analógiákról, amelyek keretében
bolygónkon valamilyen távoli égitest jellemzőit, környezetét
tanulmányozzuk. A Marson előforduló betöményedő ősi vizekből kivált sós
ásványok (pl. jarozit) megismerésében a Földközi-tengernek a miocén
időszakában többször is bepárlódó vizéből kiváló sós anyagok elemzése is
segít. Az egyik legnehezebb témakör magának az élőlényeknek az
azonosítása, még akár elpusztult formában is. Ebben segíthetnek az
úgynevezett extracelluláris anyagok, amelyeket sok egyszerű egysejtű
termel és hagy vissza maga után. Ezeknek mint potenciális biomarkereknek
(életre utaló jellemzőknek) az elemzése sok lehetőséget mutat az
osztrák kutatók szerint – ha van lehetőség megfelelően nagy felbontású
(pl. elektronmikroszkópos) vizsgálatokra.</span></span></p>
<table class="" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><img alt="Öt napon át tanácskoztak hazánkban a kutatók" class="" src="http://mta.hu/data/cikk/13/71/59/cikk_137159/foldonkivuli.jpg" title="Öt napon át tanácskoztak hazánkban a kutatók" align="middle"></span></span></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td class="">
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Öt napon át tanácskoztak hazánkban a kutatók</span></span></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>
<br>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif"><strong>Tudományközi párbeszéd</strong></span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Két
úgynevezett „satellite workshop" is kísérte a konferenciát, amelyek
révén összesen öt napon át tanácskoztak hazánkban a kutatók. A
workshopokon megindult egy olyan dokumentum összeállítása, amely az
európai döntéshozók és politikusok számára foglalja össze, miért is
fontos az asztrobiológiai kutatás a „pusztán" tudományos szempontokon
kívül. A Földön kívüli élet keresése ugyanis a megalkotott új
érzékelőknek és kiegészítőknek köszönhetően fejleszti az ipart és a
technológiát is. Emellett az asztrobiológia fontos vonzerő a
fiataloknak, hogy műszaki pályát válasszanak.</span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">Mint
az a rendezvényt záró kerekasztal-beszélgetésből is kiderült, az
interdiszciplináris kutatások komoly potenciállal bírnak az új
felfedezések irányában. Kritikus a megfelelő tudományos kérdések
megfogalmazása – kiváltképp e területen erős az asztrobiológia, főleg az
egyszerre több tudományterületet lefedő kérdések tekintetében.</span></span></p>
<p>
<strong><span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">További információk a konferenciáról</span></span></strong></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A konferencia honlapja: <a href="http://life-origins2015.csfk.mta.hu/">http://life-origins2015.csfk.mta.hu</a></span></span></p>
<p>
<span style="font-size:12px"><span style="font-family:verdana,geneva,sans-serif">A konferencia előadásai: <a href="http://life-origins2015.csfk.mta.hu/programme.html">http://life-origins2015.csfk.mta.hu/programme.html</a></span></span></p>
<div class=""><a href="http://mta.hu">mta.hu</a></div></div>