<div dir="ltr"><h2>Ferenc pápa: A családi asztalnál beszélgessetek, ne a telefont nyomkodjátok! </h2>
<div>
<div><a href="http://csaladhalo.hu/cikk/szinek/ferenc-papa-csaladi-asztalnal-beszelgessetek-ne-telefont-nyomkodjatok" target="_blank">http://csaladhalo.hu/cikk/szinek/ferenc-papa-csaladi-asztalnal-beszelgessetek-ne-telefont-nyomkodjatok</a><br></div><div>Magyar Kurír</div>
<div>2015. 11. 13. 11:38</div>
</div>
<div> </div>
<div>
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
<td>
<div>
</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>November 11-én <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a közös étkezés fontosságáról,</b></span> valamint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a családi
étkezés és az eucharisztikus lakoma közötti összefüggésekről</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)">elmélkedett
Ferenc pápa</span> a szerda délelőtti általános kihallgatás keretében.</div>
<hr>
<p>Kedves testvéreim, jó napot kívánok!</p>
<p>Ma a családi élet egyik jellegzetességéről fogunk elgondolkodni,
amelyet már életünk első éveitől megtanulunk, ez pedig <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a közös étkezés</b></span>,
vagyis <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az a magatartás, hogy az élet javaiban osztozunk, és boldogok
vagyunk, hogy ezt tehetjük.</b></span> Az osztozás és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az osztozás képessége
gyönyörű erény!</b></span> Ennek jelképe, „ikonja” a vasárnapi asztal körül
egybegyűlt család. Az étel megosztása – de <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az ételen túl a szeretet
kifejezése, az események elmesélése – alapvetően fontos tapasztalat.</b></span> Ha
elérkezik egy ünnep, egy születésnap, egy évforduló, ismételten az
asztalnál találkozunk. Egyes kultúrákban a gyász alkalmával is szokás
közös étkezést tartani, hogy együtt legyenek fájdalmában azzal, aki
elveszítette valamelyik családtagját.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A közös étkezés biztos hőmérő a kapcsolatok egészsége számára: </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha van
valami a családban, ami nem működik, vagy ha van valami rejtett
sérelem, az </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az asztalnál rögtön észrevehető. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az a család, amely szinte
sosem étkezik együtt, vagy ahol az asztalnál ahelyett, hogy
beszélgetnének, a tévét nézik, vagy az okostelefonjukat nyomkodják, az
„kevésbé család”. Ahol a gyerekek az asztalnál is a laptopjukat vagy a
telefonjukat babrálják ahelyett, hogy egymásra figyelnének, az nem
család, az kollégium.</b></span></p>
<p>A kereszténységnek sajátos hivatása van a közös étkezésre, ezt
mindenki tudja. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az Úr Jézus szívesen tanított az asztalnál, és Isten
országát időnként ünnepi lakomaként mutatta be. Jézus az asztalt
választotta arra is, hogy lelki örökségét tanítványainak átadja,</b></span> ezt egy
vacsora keretében tette. Ezt a lelki örökséget életáldozatának
emlékgesztusaiban foglalta össze: ez testének és vérének ajándéka mint
az üdvösség étele és itala, amely a valódi és tartós szeretetet táplálja
bennünk.</p>
<p>Ebből a szempontból <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">joggal mondhatjuk, hogy a család „otthon van” a
szentmisén, mert az eucharisztiába beleviszi az együttétkezésről
szerzett saját tapasztalatát, és megnyitja azt az egyetemes étkezésnek,
Isten világ iránti szeretetének kegyelme előtt.</span></b> Azáltal, hogy részesedik
az eucharisztiából, a család megtisztul attól a kísértéstől, hogy
önmagába zárkózzon, megerősödik a szeretetben és a hűségben, saját
testvéri közösségének határait pedig kitágítja Krisztus szívének
mértékére.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(182,215,168)">Korunkban</span>, amelyet oly sok bezárkózás és túl sok fal jellemez</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>, a
család által életre hívott és az eucharisztia által kitágított
együttétkezés kulcsfontosságú lehetőséggé válik. </b></span>Az Oltáriszentség és a
belőle táplálkozó családok képesek legyőzni a bezárkózásokat, képesek a
befogadás és a szeretet hídjait építeni. Igen, annak az egyháznak a
szentmiséje, amely olyan családokból áll, amelyek képesek visszaadni a
közösségnek az együttétkezés és a kölcsönös vendégszeretet hatékony
kovászát, az összehasonlítástól nem félő emberi befogadás iskolája.
Nincsenek többé olyan kicsinyek, árvák, gyengék, védtelenek, sérültek és
csalódottak, reményvesztettek és elhagyatottak, akiket a családok
eucharisztikus együttétkezése ne tudna táplálni, felüdíteni, megvédeni
és vendégül látni.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A családi erények</b></span>re való emlékezés segítsen, hogy megértsük ezt! Mi
magunk ismertünk – és még ma is ismerünk – olyan csodákat, amelyek
megtörténhetnek, amikor egy anya képes szemmel tartani – a sajátjain túl
– mások gyermekeit is, képes vigyázni rájuk, ellátni őket és gondjukat
viselni. A közelmúltig egyetlen anyuka elég volt, hogy figyeljen az
összes gyermekre az udvaron! Vagy folytathatnánk: tudjuk jól, milyen
erőssé válik az a nép, amelyben a szülők készek megmozdulni, hogy
mindenki gyermekét megvédjék, mert a gyermekeket osztatlan értéknek
tekintik, és boldogok s büszkék, hogy védelmezhetik őket.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ma sok társadalmi környezet állít akadályt </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a családi étkezések </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>elé.
</b></span>Igaz, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>manapság nem könnyű megoldani a közös étkezést</b></span>. De <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>keresnünk kell a
módját, hogy újra bevett gyakorlattá váljon. Az asztalnál beszélünk
egymáshoz és meghallgatjuk egymást. Nincs csend.</b></span> Nem arra a csendre
gondolok, amely a monasztikus nővérek csendje, hanem az önzés csendje,
ahol mindenki elvan magában, nézi a tévét, vagy nyomkodja a mobilját… és
nem beszélnek egymással. Nem, ne legyünk csendben! Újra fel kell
fedeznünk a családi étkezést, még ha hozzá is kell igazítanunk a mai
időkhöz. Úgy tűnik, a közös étkezés olyasmivé vált, amit az ember
ad-vesz, ez azonban már valami más. A táplálkozás nem mindig a javak
igazságos megosztásának jelképe, mely képes elérni azt is, akinek nem
jut kenyér vagy szeretet. A gazdag országokban hozzászoktatnak minket,
hogy rengeteget költsünk ételre, túlsúlyosak leszünk, aztán azon
igyekszünk, hogy helyrehozzuk a mértéktelen fogyasztást. És ez az
értelmetlen „üzlet” eltereli figyelmünket az igazi – testi-lelki –
éhségtől. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha nincs közös étkezés, akkor fellép az önzés, az önösség,
mindenki magára gondol. Annál is inkább, mert a reklámok a valódi
éhséget ínyencségek utáni áhítozássá vagy édességek utáni vággyá
fokozzák le</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Miközben nagyon sok, túl sok testvérünk nem ülhet étkező
asztalhoz! Ez kissé szégyenletes!</b></span></p>
<p>Tekintsünk az eucharisztikus lakoma misztériumára! Az Úr megtöri
testét és kiontja vérét mindenkiért. Valóban nem létezik olyan
megosztottság, amely ellenállhat ennek a közösséget teremtő áldozatnak;
csak a hamisság, a rosszal való cinkosság zárhat ki belőle. Az összes
többi távolság nem képes ellenállni a megtört kenyér és a kiöntött bor
védtelen hatalmának, az Úr egyetlen teste szentségének.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A keresztény családok élő és éltető szövetsége, mely
vendégszeretetének dinamizmusában megelőzi, támogatja és átöleli a
mindennapi fáradalmakat és örömöket, együttműködik az eucharisztikus
lakoma kegyemével, amely képes mindig új közösséget, egységet létrehozni
a maga befogadó és megmentő erejével.</b></span></p>
<p>A keresztény család éppen így mutatja meg valódi horizontjának
tágasságát, amely az egyháznak, minden ember, minden elhagyott és
kirekesztett ember, minden nép anyjának horizontja.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Imádkozzunk, hogy a
családi étkezés gyakorlata növekedjen és fejlődjön az irgalmasság
jubileumi évének kegyelmi időszakában.</b></span></p>
<p>Fordította: Tőzsér Endre SP<br>Forrás: Vatikáni Sajtóközpont</p></div>