<div dir="ltr"><div><a href="http://gondola.hu/cikkek/98823-Konnyebb_lesz_veget_vetni_a_katolikus_hazassagoknak.html" target="_blank">http://gondola.hu/cikkek/98823-Konnyebb_lesz_veget_vetni_a_katolikus_hazassagoknak.html</a><br><br>Könnyebb lesz véget vetni a katolikus házasságoknak</div>
<div><span>Ne kergessenek hamis illúziókat
azok, akiknek korábban nem nyilvánította semmisnek házasságát a
katolikus egyház. A december 8-án életbe lépő változtatások révén a
házasságok semmisnek nyilvánításáért folyó eljárások „csak” gyorsabbak,
könnyebben elérhetőek és esetleg olcsóbbak lesznek. Azt, hogy milyen
esetekben lehet semmissé nyilvánítani egy házasságot, nem változik –
hangsúlyozta a hirado.hu-nak Völgyesi Levente egyházjogász, az Eötvös
Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának adjunktusa. </span></div>
<div>
</div>
<div>
<br>2015. november 11. 14:47
</div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/96301.jpg" alt="">
<p>
A megkötött és elhált házasságot semmiféle emberi hatalom és semmiféle
ok nem bonthatja fel, kivéve a halált – hangzik a katolikus egyház
tanítása. Vannak azonban olyan esetek, amikor a házasság érvénytelenül
köttetett vagy nem hálták el, ezekben az esetekben van helye az egyházi
bírósági eljárásnak.</p>
<p>
<b>Bizonyos esetekben elég lesz az első fok</b><br>
<br>
A katolikus egyház által működtetett szentszéki bíróságokra hárul az
eljárás lefolytatásának feladata. Eddig legalább két fokon kellett
egybehangzó ítéletnek megszületnie arról, hogy a házasság nem jött
létre. December 8-ától, ha az első fokú ítélet kimondja, hogy a házasság
semmis, nincs szükség második bírósági fokra, hogyha az ítéletet senki
sem fellebbezi meg.<br>
<br>
Újdonság, hogy az első fok nemcsak a házasságkötés vagy az alperes
lakóhelye szerint illetékes egyházmegyei bíróság, hanem annak a
lakóhelye szerinti bíróságon is be lehet adni a kérelmet, aki a pert
kezdeményezi. Ez az újítás azért hasznos, mert az esetek nagy részében a
perbe hívott másik házasfél nem vesz részt a perben, passzív marad,
értelmetlen tehát az ő lakóhelyéhez közeli bíróságot alkalmazni.<br>
<br>
<b>Kevés az egyházjogász</b><br>
<br>
A pápa által kihirdetett változtatások abból is táplálkoznak, hogy a
világ egészén jelen lévő katolikus egyházban gondot okoz, hogy kevés az
egyházjogász. A legtöbb esetben egy egyházmegyében ugyanis nem a püspök
folytatja le az eljárást, hanem úgynevezett bírósági helynökök szervezik
a peres eljárásokat. Magyarországon is általában harmadállásban, ingyen
végzik feladatukat mind a helynökök, mind a bírák, ügyvédek,
kötelékvédők, de azért ilyen vonatkozásban hazánk nincs rossz helyzetben
– jegyezte meg Völgyesi Levente.<br>
<br>
<b>Másfél év helyett három hónap</b><br>
<br>
Jelenleg az eljárások körülbelül 1-1,5 évbe telnek, költségesek és
nehézkesek, sokszor az ügyhallgatók nagy távolságokat tesznek meg azért,
hogy a feleket és tanúikat meghallgassák. Bizonyos feltételek
fennállása esetén lehetőség lesz úgynevezett rövidebb eljárást
lefolytatni, amelyek ideális esetben néhány hónapra csökkentik az ügyek
elintézését – fejtette ki Völgyesi Levente.<br>
<br>
<b>Nagyobb lesz a kockázat?</b><br>
<br>
A katolikus házasság továbbra is szentség, a szentségi fegyelem
fenntartása pedig komoly lelkiismereti kérdés mind a házasfeleknek, mind
az eljáró egyházi bíróságoknak. Az egyházjogász szerint valós kockázat
az eljárás egyszerűsödésével, hogy romlik az ítélkezés minősége feletti
kontroll, mert az ügyek jelentős többségében kiesnek a fellebbviteli
jogorvoslati fórumok. A kérdés lényegében az, hogy Róma miképpen tud
majd információval rendelkezni a helyi szinten első fokon lezáruló ügyek
minőségéről.<br>
<br>
Völgyesi Levente arra hívta fel a figyelmet, hogy ezek után a
szentszéki házassági perekben nagyobb hangsúlyt kaphat az úgynevezett
kötelékvédő tisztsége. A kötelékvédőnek eddig is lelkiismereti
kötelessége volt jeleznie kétségeit az eljárás során és a következő
fórum elé vinni az ügyet, ha kétség merült fel benne az érvénytelenítés
kapcsán.</p>
<p>
<b>Ez nem liberalizálás</b><br>
<br>
A december 8-ától életbe lévő irgalmasság rendkívüli szentévével
párhuzamosan hatályba lévő változtatások nem érintik a katolikus
házasságot alapjaiban meghatározó trentói zsinat szabályait. A katolikus
egyház továbbra is teljesen szuverén egyházjogi szabályokat alkalmaz
saját szabályai, hitelvei biztosításának fenntartására, közte a
házasságkötés és az érvénytelenség megállapítására.<br>
<br>
A változtatások leginkább a hívek és a papság közötti távolságot
csökkenthetik, hangsúlyosabb lesz a hívekről gondoskodó püspök eszménye,
és továbbra is a hívekre tartozik, hogy akarnak-e polgári jogi
házasságot kötni az anyakönyvvezető előtt – hívta fel a figyelmet
Völgyesi Levente.</p><div><span>
<div><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=48335cc8989ba644c785c6537e0b3db0" alt="" style="width:0px;min-height:0px" height="0" width="0"></div>
</span></div>
<div><a href="http://hirado.hu" target="_blank">hirado.hu</a></div></div>