<div dir="ltr"><h1 class="">120 éve született Öveges József fizikaprofesszor </h1>
<div class=""><br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/120-eve-szuletett-oveges-jozsef-fizikaprofesszor-20152015">http://magyarkurir.hu/hirek/120-eve-szuletett-oveges-jozsef-fizikaprofesszor-20152015</a>. november 10. kedd 16:16</div>
<h3 class="">1895. november 10-én a Zala megyei Pákán született 
Öveges József piarista tanár, Kossuth-díjas fizikus. Tudományos 
munkássága mellett rádiós és televíziós ismeretterjesztő sorozatai által
 vált országszerte ismertté.</h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;img=o_oveges2.jpg" rel="lightbox[&#39;g65397&#39;]"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;p=1&amp;img=c_oveges2.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Öveges József ősei apai ágon a családi hagyomány szerint legalább 
kétszáz évig visszamenően népiskolai tanítók voltak. A 120 éve született
 fizikus az elemi iskola első öt osztályát a Győr vármegyei Péren 
végezte, szülei ezt követően a győri bencés gimnáziumba adták.</p>
<p>1912-ben, tizenhét évesen felvételt nyert a piarista rendbe, 
szerzetesi újoncévét, a noviciátust a váci rendházban töltötte. A 
gimnázium 7. és 8. osztályát kitűnő eredménnyel végezte a kecskeméti 
piaristáknál, és 1915-ben hasonló eredménnyel érettségizett. Érettségije
 után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen tanult 
matematika–fizika szakos tanárnak. Ezzel párhuzamosan a piarista rend 
pesti hittudományi főiskoláján teológiai tanulmányokat folytatott. 
Közben 1917. december 24-én letette az örökfogadalmat. Szaktárgyaiból az
 összes vizsgát kitüntetéssel végezte el, a későbbi Nobel-díjas Hevesy 
György professzor egyetemi tanársegédi kinevezésre terjesztette fel.</p>
<p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;img=o_oveges-tanar-ur-az-intezet-kertjeben-termeszettant-tanit.jpg" rel="lightbox[&#39;g65397&#39;]"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;p=1&amp;img=c_oveges-tanar-ur-az-intezet-kertjeben-termeszettant-tanit.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p style="text-align:center"><em>Öveges József a piarista intézet kertjében természettant tanít</em></p>
<p>1919. december 16-án tette le a tanári vizsgát és megkapta a tanári 
oklevelet. 1946-ig folyamatosan oktatott a piarista rend különböző 
iskoláiban, így Szegeden, Vácott, Tatán és Budapesten.</p>
<p>1920. július 4-én szentelték pappá.</p>
<p>1929-ben jelent meg első könyve <em>Időjóslás – időmeghatározás</em> címmel. </p>
<p style="text-align:center"><span><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;img=o_viii.-osztalyos-konviktorok-a-rektoratus-elott-1937.jpg" rel="lightbox[&#39;g65397&#39;]"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;p=1&amp;img=c_viii.-osztalyos-konviktorok-a-rektoratus-elott-1937.jpg" alt="" border="0"></a></span></p>
<p style="text-align:center"><em><span>8. osztályos konviktorok a rektorátus előtt</span><br><span>Öveges József tanár úrral és az igazgatóval (1937)</span></em></p>
<p><span>Volt tanítványai legendákat meséltek óráiról. Öveges titka 
valószínűleg az egyszerűség volt. Erről azt tartotta: „A legegyszerűbb a
 legművészibb.” Népszerűsége abban rejlett, hogy a legbonyolultabb 
kísérleteket is olyan nemes egyszerűséggel tudta elmondani, hogy azt még
 az iskolázatlan ember is megérthette. Beleképzelte magát a közönség 
helyébe, és csak azt mondta, amit ő is szívesen hallott volna. Óráin 
egyébként ötöst csak az kaphatott, aki nem vett krétát a kezébe, és a 
legbonyolultabb levezetést vagy jelenséget is maga elé képzelve tudta 
elmondani.</span></p>
<p><span><span>Kedvenc hasonlatát, amely egy jerikói rózsáról szólt, 
többször elmondta. Ez a rózsa egy „ronda, összeszáradt növény, de ha 
vízbe tesszük, csodálatosan szép, színes virág lesz belőle”. A 
tankönyveket ilyen száraz valaminek tartotta, amit a tanári magyarázat 
tesz varázslatával teljessé, színessé. Kollégáinak többször elmondta: „A
 mi szerepünk a bányászlámpáé: csak oda akarunk elegendő fénnyel 
világítani, ahol szükség van rá.”</span></span></p>
<p>1946-tól 1948-ig a Közgazdasági Egyetem Tanárképző Intézetében 
tanított fizikát, majd 1955-ig a Budapesti Pedagógiai Főiskola 
tanszékvezető főiskolai tanáraként dolgozott. </p>
<p style="text-align:center"><span><span><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;img=o_oveges1.jpg" rel="lightbox[&#39;g65397&#39;]"><img src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=65397&amp;p=1&amp;img=c_oveges1.jpg" alt="" border="0"></a></span></span></p>
<p>1948-ban Kossuth-díjjal jutalmazták munkásságát. 1953-tól az <em>Élet és Tudomány</em> című hetilap szerkesztőbizottsági tagja, 1958-tól a Magyar Televízió <em>100 kérdés – 100 felelet</em> című
 műsorának főszerkesztője volt (az adás 135 alkalommal volt műsoron). 
A Magyar Rádióban 256 előadást tartott. Több mint harminc éven keresztül
 a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) országos elnökségének is 
tagja volt.</p>
<p>Szórakoztatva mutatta be játékos, a jelenségek lényegének megértését 
segítő kísérleteit, s a magyarázat közben maga is fellelkesült.</p>
<p><span><span><span><span><span>Hitt az élő szó hatásában, a tanári magyarázat erejében. </span><span>Színészi fogásokkal fűszerezte mondanivalóját. </span><span>Csak olyan kísérleteket mutatott be, amelyeket a nézők bármelyike utánozhatott otthon. <span>Könyveivel,
 cikkeivel, rádiós és televíziós sorozataival a médiában közvetített 
természettudományos ismeretterjesztés megalapozója volt.</span></span></span></span></span></span></p>
<p>Több mint harminc ismeretterjesztő könyve látott napvilágot, emellett
 több száz cikke jelent meg szaklapokban és napilapokban. Művei – 
melyeket így emlegetett: „a gyermekeim” – a természet, közelebbről a 
fizika jelenségeit magyarázzák az áltudományoskodást kerülő, választékos
 magyar nyelven. </p>
<p><span><span><span><span><span><span>Öveges József 1962-ben Bugát-emlékérmet kapott, 1976-ban pedig első ízben neki ítélték oda <span>az Eötvös Loránd Fizikai Társulat által alapított kitüntetést, a Prometheusz-érmét a fizikai ismeretterjesztésért.</span></span></span></span></span></span></span></p>
<p><span><span><span><span><span><span>A piarista fizikus 1979. szeptember 4-én hunyt el Budapesten. A zalaegerszegi temetőben nyugszik.<br><br></span></span></span></span></span></span></p>
<p>Forrás: Feltalálóink.hu</p>
<p>Fotó: Feltalálóink.hu; Puskás.hu; Moderniskola.hu</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>