<div dir="ltr"><h2>Böjte Csaba: Isten nem teremt selejtet</h2>                                                        
                              
            
        











<div id="cikk-normal-realtop-topad">
<div class=""><a href="http://csaladhalo.hu">csaladhalo.hu</a></div><div class="">Csontos Dóra</div>
<div class="">2015. 11. 09. 15:15</div>
</div>




<div class="">A Budapesti Demográfiai Fórumról jelentjük </div>

<div class="">
<table border="0" cellpadding="0" cellspacing="0"><tbody><tr>
<td class="">
<div class="">
</div> 
<br></td>
<td class="">



<div class="">



</div>
<br></td>
</tr></tbody></table>
</div> 

<div class="">
        
        <div class="">
                <div class="">
                        <a class="" href="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/nagy-kep/cikk/2015/11/uid-1689/pb070041.jpg" rel="lightbox[2]" title=""><img src="http://csaladhalo.hu/system/files/imagecache/cikk-kep/cikk/2015/11/uid-1689/pb070041.jpg" alt="" title="" class=""></a>
                </div>
        </div>

             
<p>Rosszból van elég, hogy miért mondom ezt? Hétmilliárdan vagyunk a 
Földön, de nekem ez valahogy nem tűnt fel. Csak a magam világában 
gondolkodtam. Azt is tudtam, hogy jobban élünk, mint mások. Nem tűnt 
fel, hogy valójában milyen szerencsések vagyunk, míg fel nem nyitották 
erre a szemem. – kezdte beszédét Böjte Csaba a Budapesti Demográfiai 
Fórumon.</p>

<hr>
<p>Böjte Csaba <a href="http://bookline.hu/product/home.action?_v=Bojte_Csaba_A_szeretet_bolcsoje_A_hazassag_merfoldkovei&amp;id=113459&amp;type=22" target="_blank">A szeretet bölcsője - A házasság mérföldkövei</a> című kiállítását nyitotta meg szombaton délután a Millenáris Parkban. A ferences rendi szerzetes, a <a href="http://szentferencalapitvany.org/" target="_blank" title="Dévai Szent Ferenc Alapítvány">Dévai Szent Ferenc Alapítvány</a>
 alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy sok esetben csak magunkra 
figyelünk, nem tűnik fel az, hogy van meleg ruhánk, van tető a fejünk 
felett és van mit ennünk.</p>
<p><strong>Nem figyelünk egymásra</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mennyi baj van ezen a világon, mennyi nyomorúság van</b></span> ezen a helyen, 
amire nem is fordítunk figyelmet - folytatta. Egy egyházi találkozón egy
 afrikai atya mesélte Csaba testvérnek, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>több a hajléktan, a 
nyomorúságban élők száma a világban, mint Magyarország egész lakossága.</b></span> 
Egy másik nővér arról <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a százötven millió gyermek</b></span>ről mesélt, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akik a 
világban, szülők, nagyszülők, állami-és egyház felügyelet <span style="background-color:rgb(234,209,220)">nélkül</span></b><b> élik 
mindennapjaikat</b></span>, kisebb-nagyobb bandákban kóborolva magányosan a 
világban. Ezeket <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">az elveszett gyermekeket</span> aztán olyan emberek karolják 
fel, akik gyilkolásra és az érzelmek kiölésre tanítanak. Ezek a 
tizennégy év aluli gyermekeket gyermek katonának képzik ki.</b></span></p>
<p>Böjte Csaba elmondta, mikor ezeket a történetet hallotta az 
fogalmazódott meg benne, hogy fontos lenne ezekre a helyekre eljuttatni a
 keresztény hitet. A szeretet erejét.</p>
<p><strong>A gyermek az orvosság minden bajra</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus Krisztus mindenkinek megadta a lehetőséget arra, hogy 
szeressen. </b></span>Az idők során megtanultam: Isten selejtet nem teremt – 
emlékeztette a jelenlévőket Böjte Csaba. A legkisebb, a legrosszabb, 
leggonoszabb…<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> mindenkiben ott a jó, csak meg kell nyitnia a szívét és 
befogadnia a megváltó szeretetét.</b></span></p>
<p>&quot;Egyszer megkérdezték tőlem, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyar társadalom különféle 
bajaira milyen orvosságot javasolnék. A gyermekáldást </b></span>– válaszoltam 
rögvest. Bővebben? - kaptam az újabb kérdést.&quot; A testvér itt 
elmosolyodott és annyit felelt: &quot;én ugyan cölibátusban élek, de azért 
van pár ötletem... &quot;</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>&quot;A gyermek egy orvosság. Receptre írnám mindenkinek, hogy naponta 
legalább háromszor kapja fel a gyermekét, ölelgesse meg, puszilja, 
kacagjanak együtt egy jót. A gyermek örömmel és fénnyel tölti meg az 
életünket.</b></span>&quot;</p>
<p><strong>&quot;Van vérszerinti apám, de nekem te vagy az APA!&quot;     </strong></p>
<p>A testvér vallott arról, hogy az idők folyamán több, mint ötezer 
olyan gyermeket fogadtak be, akik nem kellettek otthon ilyen vagy olyan 
okok miatt. Mint mondta, rajtuk érződik igazán, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nem</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a pénz</b></span> 
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>boldogítja a családot</b></span>,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> hanem a törődés.</b></span> Kapnak ruhát, meleg ételt és 
csupa-csupa szeretetet. Ölelést, puszit, beszélgetést, ennyi kell nekik a
 boldogsághoz.</p>
<p>Csaba testvér elmesélte, mennyire meghatotta egy történet, amit egy 
kilencvenes években befogadott lánygyermek -most már anya és feleség - 
mesélt neki. &quot;Csaba testvér, te tudod, hogy nekem van apám, van 
nevelőapám, de mikor a családban a gyermekeimnek az apukámról vagy az ő 
&quot;nagytatájukról&quot; beszélek, akkor tudják, hogy te rád gondolok.&quot; Nem kell
 mondani, nemcsak a szerzetes, de mi, hallgatók is könnyekig 
meghatódtunk.</p>
<p><strong>A Mennybe boldogan lépünk be</strong></p>
<p>&quot;<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Jézus Krisztus nem <span style="background-color:rgb(217,234,211)">a géneket,</span> hanem a szeretet hangsúlyozta. Ez az, 
ami a világot is jobbá tudja tenni. Ez egy hatalmas erő, amit nem a 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">harcba</span> kéne belefektetnünk, hanem a családunk, a feleségünk/férjünk, 
szüleink szeretetébe</b></span>.</p>
<p>&quot;Kecskemétről jöt<span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style=""></span></span>tem, ahol az édesanyám kórházban van rákos 
áttétekkel. Múlt héten azt hittük jól van, tévedtünk. Pár napja azonban 
az arca kisimult, boldog volt. Hogy mi tette ezt vele? Nem tudjuk. 
Biztos a jelenlét. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az, hogy ott vagy, fogod a kezét, rá mosolyogsz</b></span> - 
sírta el magát Böjte Csaba, majd folytatta: talán <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ez a legnagyobb 
gyógyszer a világon.&quot;</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A legnagyobb betegség a világon az, ha nem tudod átadni</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> azt a 
szeretet, ami benned van. </b></span>Minden ember magát nyugtatja,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> van, aki szerint
 van ok a gyűlöletre, van ok a dühre és haragra.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><strong>De a szeretetnek világformáló ereje van.</strong></span></p>


        
        
        
                        
</div>

 

</div>