<div dir="ltr"><p><font color="#008080" size="+2">2015.11.08. vasárnap: <b> ÉVKÖZI 32. VASÁRNAP</b>
</font></p>
<p><font color="#ff0080"><i><b> A lisztesfazék nem ürült ki az Úr ígérete szerint</b></i></font></p><p>

</p><hr>
<p><a name="1Kir 17,10-16"><font color="#800080" size="+1">1Kir 17,10-16</font></a></p>
<p>
Felkelt és elment Száreftába. Amikor a város kapujához ért, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>meglátott 
egy özvegyasszonyt, aki fát szedegetett. Megszólította, s azt mondta 
neki: ,,Adj nekem egy kis vizet valami edényben, hadd igyam.’’ Amikor 
aztán az elment, hogy hozzon, ő így kiáltott utána: ,,Hozz nekem, 
kérlek, egy falat kenyeret is kezedben.’’ Az ezt felelte: ,,Az Úrnak, a 
te Istenednek életére mondom, hogy nincs semmiféle kenyerem, csak egy 
maroknyi lisztem a vékában s egy kis olajam a korsóban: éppen egy pár 
darabka fát szedek, hogy elkészítsem azt magamnak s fiamnak, hogy 
megegyük, s azután meghaljunk.’’ Azt mondta neki Illés: ,,Ne félj, csak 
eredj, s tégy, ahogy mondtad. Először azonban nekem készíts abból a 
lisztecskéből egy kis hamuban sült lepényt, s hozd ki azt nekem. 
Magadnak és fiadnak azután csinálj. Ezt üzeni ugyanis az Úr, Izrael 
Istene: �,,Nem ürül ki lisztes vékád, s nem apad el olajos korsód 
mindaddig, amíg esőt nem ad az Úr a föld színére.�&#39;&#39;’’ Erre az elment, s
 Illés szava szerint cselekedett, és evett ő s az asszony s egész 
házanépe, s attól a naptól kezdve nem ürült ki a lisztes véka, s nem 
apadt el az olajos korsó -- az Úr szava szerint, amelyet Illés által 
szólt.</b></span> 
</p>
<p><a name="Zs 145"><font color="#800080" size="+1">Zs 145</font></a></p>
<p>
ALLELUJA! Dicsérd lelkem, az Urat! Dicsérem az Urat, amíg csak élek, 
zsoltárt énekelek Istenemnek, amíg csak leszek. Ne bízzatok 
fejedelmekben, emberek fiaiban, akik nem segíthetnek! Ha lelkük elszáll,
 visszatérnek a földbe, terveik még aznap mind megsemmisülnek. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Boldog, 
akinek segítője Jákob Istene, akinek az Úrban, az ő Istenében van 
reménye! Ő alkotta az eget és a földet, a tengert és mindent ami bennük 
van.</b></span> Hűségét megtartja örökre, igazságot szerez a méltatlanul 
szenvedőknek, kenyeret ad az éhezőknek.Az Úr megszabadítja a foglyokat, 
az Úr a vakokat látóvá teszi, az Úr felemeli a lesújtottakat, az Úr az 
igazakat szereti. Az Úr megoltalmazza a jövevényeket, felkarolja az 
özvegyet és az árvát, de elpusztítja a bűnösök útjait. Király az Úr 
mindörökké, a te Istened, Sion, nemzedékről nemzedékre. 
</p>
<p><a name="Zsid 9,24-28"><font color="#800080" size="+1">Zsid 9,24-28</font></a></p>
<p>
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mert Krisztus nem kézzel alkotott szentélybe lépett be, amely a 
valóságnak csak jelképe, hanem magába az égbe, hogy most Isten színe 
előtt megjelenjék értünk; nem</b></span> <span style="color:rgb(56,118,29)"><b>is azért, hogy gyakran föláldozza önmagát,
 mint ahogy a főpap évről-évre bemegy a szentélybe idegen vérrel; 
különben gyakran kellett volna szenvednie a világ kezdete óta; </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>így pedig
 egyszer jelent meg az idők teljességében, hogy áldozatával eltörölje </b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a 
bűnt</b></span>. És<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> ahogyan el van határozva, hogy az emberek egyszer meghaljanak, 
és utána következik az ítélet</b></span>, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>úgy Krisztus is egyszer lett áldozattá, 
hogy sokak <span style="color:rgb(102,0,0)">bűnét </span>elvegye</b></span> [Iz 53,12]; <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>másodszor pedig <span style="color:rgb(102,0,0)">bűn</span> nélkül fog 
megjelenni az őt várók üdvösségére. 
</b></span></p>
<p><a name="Mk 12,38-44"><font color="#800080" size="+1">Mk 12,38-44</font></a></p>
<p>
Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Óvakodjatok</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b> az írástudóktól, 
akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket 
fogadni! Az első helyeken ülnek a zsinagógákban, vendégségben pedig a 
főhelyeken. Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. 
Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!’</b></span>’<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Jézus ezután leült a 
templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a 
kincstárba: sok gazdag sokat dobott be. Aztán jött egy szegény özvegy, 
és bedobott két garast, ami egy negyedpénz. Akkor odahívta tanítványait,
 és azt mondta nekik: ,,Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy 
többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba. Mert azok mind
 abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta 
mindenét, amije volt, egész megélhetését.’’ 
</b></span></p></div>