<html>
<head>
<meta http-equiv="content-type" content="text/html; charset=UTF-8">
</head>
<body bgcolor="#FFFFFF" text="#000000">
<br>
<div class="moz-forward-container"><br>
<br>
<br>
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=UTF-8">
<meta name="Generator" content="Microsoft Word 12 (filtered
medium)">
<!--[if !mso]>
<style>
v\:* {behavior:url(#default#VML);}
o\:* {behavior:url(#default#VML);}
w\:* {behavior:url(#default#VML);}
.shape {behavior:url(#default#VML);}
</style>
<![endif]-->
<style>
<!--
/* Font Definitions */
@font-face
{font-family:"Cambria Math";
panose-1:2 4 5 3 5 4 6 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Calibri;
panose-1:2 15 5 2 2 2 4 3 2 4;}
@font-face
{font-family:Andalus;
panose-1:2 2 6 3 5 4 5 2 3 4;}
/* Style Definitions */
p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal
{margin:0cm;
margin-bottom:.0001pt;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
a:link, span.MsoHyperlink
{mso-style-priority:99;
color:blue;
text-decoration:underline;}
a:visited, span.MsoHyperlinkFollowed
{mso-style-priority:99;
color:purple;
text-decoration:underline;}
p
{mso-style-priority:99;
mso-margin-top-alt:auto;
margin-right:0cm;
mso-margin-bottom-alt:auto;
margin-left:0cm;
font-size:12.0pt;
font-family:"Times New Roman","serif";}
span.E-mailStlus18
{mso-style-type:personal-reply;
font-family:"Andalus","serif";
color:#17365D;}
.MsoChpDefault
{mso-style-type:export-only;
font-size:10.0pt;}
@page Section1
{size:612.0pt 792.0pt;
margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt;}
div.Section1
{page:Section1;}
-->
</style><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapedefaults v:ext="edit" spidmax="1026" />
</xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml>
<o:shapelayout v:ext="edit">
<o:idmap v:ext="edit" data="1" />
</o:shapelayout></xml><![endif]-->
<div class="Section1">
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="font-size:13.5pt;font-family:"Arial","sans-serif";color:green">GYÖNYÖRŰ
TÖRTÉNET</span><span
style="color:black"> </span><span style="color:#17365D"><o:p></o:p></span></p>
<div>
<div>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><b><span
style="font-size:16.0pt;color:black">Gudbrand
Gregersen</span></b><span
style="color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> </span><span
style="font-size:16.0pt;color:black">Ha
az osztrák
vasutasok nem
lopják el egy
fiatal norvég
bevándorló
poggyászát, ma
teljesen
máshogy nézne
ki az
Országház, a
Keleti és a
Nyugati
Pályaudvar, a
Mátyás
Templom,
Szeged
belvárosa,
valamint
Magyarország
számos hídja
és
középülete. A
23 éves
Gudbrand
Gregersen jól
fizető
építőipari
munkák
reményében
érkezett
Közép-Európába,
s 1847
tavaszán
gyalogosan
indult
Prágából
Bécsbe,
ahonnan
Münchenbe
akart
továbbmenni.
Vonatjegyre
nem volt
pénze, de
csomagjait
feladta a
vasúton.
Szegényes
útiládája
ruhákat és
néhány
otthonról
hozott
személyes
tárgyat
rejtett.
Bécsbe érve
azonnal a
vámhivatalba
ment a
poggyászáért.
Amikor a ládát
kinyitotta,
holmija
helyett csak
néhány téglát,
rongyokat és
szalmát talált
benne.
Gregersent
elkeserítette,
hogy
meglopták. A
barátai éppen
szórakozni
indultak a
császárvárosba,
de ő nem akart
a rajta lévő
ócska
munkaruhában
menni velük.
Egy magyar
építőmestertől
hallott a
pest-budai
építkezésekről,
és úgy
döntött, hogy
az ismeretlen
Duna-parti
városban
próbál
szerencsét, és
ott annyi
pénzt keres,
amiből újra
felruházkodhat.
Barátaitól
azzal
búcsúzott,
hogy fél év
múlva
Münchenben
találkoznak.
Végül 63 évig
maradt
Magyarországon,
ahol a
szabadságharc
honvédtisztje,
majd az ország
legnagyobb
vállalkozója
lett, aki a
dualizmus
korának szinte
mindegyik
jelentős
építési
beruházásban
részt vett.
Volt, hogy
csődbe ment,
máskor tűzvész
pusztította el
mindenét, de
mindig
felállt, és
újrakezdte.
Magyar
nemesként és a
legnagyobb
budapesti
adófizetőként
halt meg,
becsületességéről
az
építkezéseket
kísérő
korrupciós
botrányok
idején
legendák
keringtek.</span><span
style="color:#17365D"><o:p></o:p></span></p>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<div>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Paraszti
családban
született
1824-ben a
norvégiai
Modumban. 14
évesen inasnak
állt egy
kisváros
kőműves
céhében, majd
a fővárosba,
Kristianiába
utazott, ahol
a
legjobb
építőmester
mellett
szerzett
gyakorlati és
elméleti
ismereteket.
„Derék,
jóravaló
ácsmestersegéd
lettem, tele
hiú
reményekkel”,
s e reményeket
Közép-Európa
gyorsan
fejlődő
városaiban
akarta valóra
váltani.
Gudbrand
Gregersen –
vagy Gégé
ahogy a
barátai
nevezték – öt
év vándorlás
után került
Magyarországra,
ahol égető
szükség volt
képzett
építőipari
szakemberekre.
Végül
nem a pesti
építkezéseken
talált munkát,
ahogy
tervezte,
hanem a Petőfi
által
is megénekelt
Pest-Vác
vasútvonal
továbbépítésén.
Szakmai
életútja
innentől
elválaszthatatlanul
összefonódott
a nagy
magyarországi
vasútépítésekkel.</span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Nem
tudjuk,
mi vitte rá a
magyar nyelven
kezdetben
megszólalni
sem tudó, az
osztrák-német
közegben
sokkal
otthonosabban
mozgó norvég
szakembert,
hogy
1848-ban a
rebellis
magyarok mellé
álljon.
Mindenesetre
Gudbrand
Gregersen
önkéntesnek
jelentkezett a
honvédseregbe,
ahol egy
mérnökalakulatban
utásztisztként
teljesített
szolgálatot.
Szakértelmét
és
elkötelezettségét
egyszerre
bizonyítja,
hogy a
dunántúli
hadműveletekhez
nélkülözhetetlen
paksi
pontonhidat
rekordidőnek
számító másfél
nap alatt
építette meg.
A
szabadságharc
leverése után
ő is jobbnak
látta, ha
elmenekül az
országból.
Itáliába ment,
ahol a Piave
felett átívelő
híd építésén
dolgozott.
Maradhatott
vagy tovább is
utazhatott
volna, de ő
Magyarországon
akart
letelepedni.
Visszatérése
után az
Esztergom-Párkány
vasútvonal
építésében
vett részt, s
e munka
kapcsán került
Szobra, ahol
összegyűjtött
keresetéből
telket
vásárolt és
házat épített.
1852-ben
megismerkedett
a helyi
hentesmester
lányával,
Sümeg
Alojziával,
akit
még abban az
évben
feleségül
vett. </span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";
color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">A
pár otthon
németül
beszélt
egymással,
ahogy a
munkához is
elegendő volt
ez a
nyelv.
Gregersen
azonban
fontosnak
tartotta, hogy
magyarul is
megtanuljon,
egy
fekete
palatáblára
írta fel az
aznapra
kijelölt
magyar
szavakat, hogy
jártában-keltében
ránézhessen.
Ebben az
egyben nem
bizonyult
sikeresnek:
élete
végén is
hibásan és
akcentussal
beszélte
választott
hazája
nyelvét. Nem
így a
gyerekei, akik
a német és a
norvég mellett
magyarul is
megtanultak
még
kiskorukban. A
magyar szó így
aztán egyre
gyakrabban
felhangzott a
Gregersen-házban:
1854-től
kezdve a
házaspárnak
összesen 19
gyereke
született,
akik közül 12
élte meg a
felnőttkort. </span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";
color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Az
építőmester
a Norvégiában
megszokott, jó
módú, szabad
paraszti
életformát
tekintette
mintának. Egy
idő után
béreseket is
fogadhattak,
majd cselédet
is
tarthattak, de
a
mezőgazdasági
munkákban,
mosásban,
takarításban
személyesen is
részt vett a
család, ezt
Gregersen
nevelési
okokból is
fontosnak
gondolta.
Amikor azt
érezte, hogy
véglegesen
gyökeret vert
Magyarországon,
fivéreit is új
hazájába
csábította. A
családi cég
első nagyobb
önálló munkája
a Pest és
Debrecen közti
kapcsolatot
megteremtő
szolnoki
vasúti híd
megépítése
volt. Az
1857-ben
épült, 500
méter hosszú,
több
folyómeder és
ártér felett
átívelő
átkelő az
ország
legnagyobb
vasúti
fahídjának
számított. A
gyorsan,
pontosan és
olcsón dolgozó
norvég
építőmestert
és testvéreit
ezután
tucatnyi
vasútvonal,
több mint
harminc vasúti
híd, jó pár
alagút és több
pályaudvar
építésére
kérték
fel. </span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Amikor
elég
tőkéje gyűlt
össze,
Gregersen a
ferencvárosi
Lónyay utcában
telket
vásárolt, ahol
előbb
fatelepet és
asztalosárugyárat,
majd
fűrészmalmot
hozott
létre. Az
üzlet olyan
jól ment, hogy
az első
erdélyi
vasútvonal
megépítésében
már nemcsak
kivitelezőként,
hanem a
beruházó cég
részvényeseként
is részt vett.
És aztán napok
alatt csődbe
ment. Egy
tőzsdekrach
következtében
leálltak az
építkezések, s
így Gregersen
is
fizetésképtelenné
vált. Mivel
nem akart
tartozni
alvállalkozóinak,
fizetett, és
szinte egész
vagyona
elúszott. Úgy
tűnt, fel kell
adnia a
cégalapításról
szőtt álmait.
Ő azonban
felkereste
korábbi üzleti
partnereit, és
bankok helyett
tőlük vett fel
sok,
kisösszegű
hitelt. Mivel
becsületességéről
legendák
terjengtek,
örömmel
kölcsönöztek
neki,
ő pedig néhány
év alatt
vissza is
fizette a
tartozásokat.
Pont akkorra
került
egyenesbe,
amikor
1870-ben a
város
legnagyobb
tűzvészében
leégett az
egész
fatelepe.
Vagyonában
nagyobb kár
esett, mint
amennyit az
addigi pesti
tűzesetekben
összesen
regisztráltak.
Mindent
újjáépített,
majd 1875-ben
újra
leégett
mindene. Más
már rég
abbahagyta
volna, ő ebből
is felállt.</span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">A
vasútépítési
láz után az új
főváros,
Budapest
fejlesztésének
évtizedei
következtek,
és Gudbrand
Gregersen
ebben is
világszínvonalú
munkával vett
részt. Egyebek
mellett
dolgozott a
Mátyás
Templom, a
Szépművészeti
Múzeum, az
Operaház és a
Bakáts téri
templom
építésében.
Amikor a
fővárosban új
sugárút
épült, az azt
övező paloták
lakói nem
akarták a
lovaskocsik
zörgését
hallgatni
az
utcaköveken.
Megoldásként a
Gregersen-gyár
több tízezer
fakockát
gyártott, s
ezzel
burkolták a ma
Andrássy útnak
nevezett
főútvonalat.
Ekkor már
széles
körben ismert
és elismert
embernek
számított,
akinek ennek
megfelelő
reprezentációs
kötelezettségei
is voltak.
1875-ben
gyárához közel
megépítette a
család Lónyay
utcai
palotáját. A
Lotz Károly
freskóival
díszített,
kétszintes
neoreneszánsz
épület
felszereltsége
20-30 évvel
megelőzte
korát:
fürdőszobák,
vízöblítéses
vécék és
ételliftek
szolgálták a
benne élők
kényelmét. A
Gregersen-család
innentől
kezdve kétlaki
életet élt:
Pesten inasok,
szakácsok
és nevelőnők
között
nagypolgári
módon éltek,
szobi
nyaralójukban
jóval
bensőségesebben,
nem egyszer
kétkezi
munkával
teltek
falusias
hétköznapjaik.
</span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Gregersen
a
vállalkozásaiból
származó
profitból
telkeket
vásárolt
Budapest
külterületein.
Néhány évtized
alatt övé lett
a mai
Ferencváros és
Angyalföld
tekintélyes
része, s a
város
növekedésével
együtt
telkeinek
értéke is az
égbe szökött.
Hatalmasra
nőtt vagyonát
és
becsületességét
egyaránt
igazolja, hogy
már
1873-ban ő
volt a
legnagyobb
adófizető a
fővárosban. Az
általa
felügyelt
építkezéseken
összesen több
ezer, néha
tízezer embert
alkalmazott
egy időben.
Üzletről
vallott
szemléletére
jellemző, hogy
azon a munkán,
amivel
országos
hírű lett,
minden
valószínűség
szerint egy
fillért sem
keresett.
Amikor
1879-ben a
megáradt Tisza
romba döntötte
Szeged
belvárosát,
Gregersen
azonnal
jelentkezett a
mentési
munkálatokra.
Előbb
ideiglenes
faházakat
építtetett a
több ezer
árvízkárosult
családnak,
majd speciális
pumpái
segítségével
vízmentesítette
az elárasztott
belvárost.
Háromezer
embert
alkalmazott,
akik 160
lovaskocsit és
84 vasúti
vagont
pakoltak tele
naponta
földdel,
amivel
feltöltötték a
mélyen
fekvő részeket
és
körtöltéseket
emeltek a
város köré. A
munkálatok
három évig
tartottak,
Gregersenék az
előre becsült
költségeket
túllépték, így
veszteséggel
zárták a
beruházást.
Mikszáth
Kálmán, aki
ebben az
időben
hírlapíróként
dolgozott
Szegeden, egy
cikkében a
messziről jött
norvégot
állította
példaként
az árvízen is
nyerészkedni
akaró helyi
vállalkozókkal
szemben. De
máshonnan is
érkezett
elismerés:
Ferenc József
magyar nemesi
címet
adományozott a
norvég
parasztfiúnak.
</span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";
color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Nagy
sikert
jelentett a
cégnek a
Keleti
pályaudvar
építése is. A
korábbi
tőzegmocsár
helyére
tervezett új
pesti
pályaudvart
cölöpökre
építették, s
csak a munka
elvállalása
után derült
ki, hogy a
talajviszonyok
a vártnál is
rosszabbak.
Így
11 helyett 15
méter hosszú
cölöpöket
kellett
leverni, ami
jelentősen
megnövelte
a költségeket
és
veszélyeztette
a határidő
betartását. A
„Gregersen G.
és Fiai
Építő
Vállalat” –
háromezer
cédrusfenyőt
vágtak ki a
Kárpátokban és
építették
be rekordidő
alatt a
talajba.
Szakértelmüket
dicséri, hogy
amikor a 4-es
metró
építésekor az
alapokat újra
kiásták, a
cölöpöket
épségben
találták.
Ekkor már a
monarchia
távolabbi
pontjain is
dolgoztak:
Fiuméban
megépítették a
világ akkori
legnagyobb
faszerkezetű
kikötőjét, de
kaptak
megbízásokat
Prágában és
Boszniában is.
Idősebb
korában több
ízben újra
visszatért
szülőföldjére,
ahol
birtokot
vásárolt.</span><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";
color:#17365D">
</span><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">Többször
fogadta a
Svédországtól
a
századfordulón
függetlenné
vált
Norvégia
királya és
miniszterelnöke
is.
Norvégságát és
magyarságát
mindig képes
volt
összeegyeztetni,
egyszerre volt
multinacionális
nagyvállalkozó,
magyar
nemes és
norvég
paraszt. </span><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";
color:black"><o:p></o:p></span></p>
<p><span
style="font-size:16.0pt;font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">1910
Szentestéjén,
a 87 éves
Gudbrand
Gregersen
szobi házában
szokásához
híven
megajándékozta
családtagjait
és
alkalmazottait,
egy norvég
nyelvű
karácsonyi
verset is
elszavalt
nekik, majd
pihenni tért a
szobájába.
Jogosan
lehetett
büszke rá,
hogy hat
évtized alatt
a két kezével
és
tehetségével
átalakította
választott
hazája
arculatát.
Szellemileg
frissen,
testileg
egészségesen
aludt
el örökre.
Halála után
egy rövid
ideig úgy
tűnt, a cég
továbbra is
lendületesen
fejlődik
tovább. A
világháború
kitörésével
azonban
mindenütt
leálltak a
békés
célú építési
beruházások. A
háborút
követően
ráadásul a
határon túlra
kerültek
a cég erdélyi,
felvidéki és
boszniai
fatelepei is.
S mivel már
nem volt
senki,
aki a
nehézségek
közepette is
hajlandó lett
volna
újrakezdeni,
1921-ben a
Gregersen
G. és Fiai
Építővállalat
örökösei
eldöntötték,
hogy
felszámolják a
céget. A
felszámolás
évtizedekig
tartott, a
család a
hatalmas
ingatlanvagyon
hasznosításából
és fokozatos
eladásából
élt. Még
1951-ben is
maradt
kisajátítható
ingatlanuk,
ahonnan a
bevándorló
norvég
ácsmester
utolsó életben
maradt lányát
és unokáját ki
lehetett
telepíteni</span><span
style="font-family:
"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black">
<o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
<div
class="MsoNormal"
style="text-align:center" align="center"><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">
<hr
style="color:#909090"
align="center"
noshade="noshade" size="2" width="99%">
</span></div>
<table
class="MsoNormalTable"
style="border-collapse:collapse" border="0" cellpadding="0"
cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td
style="padding:0cm
11.25pt 0cm
6.0pt"><br>
</td>
<td
style="padding:.75pt
.75pt .75pt
.75pt"><br>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p
class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:#888888"><br>
<br clear="all">
<br>
-- </span><span
style="color:black"><o:p></o:p></span></p>
<div>
<div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal"
style="mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto"><span
style="color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
<p class="MsoNormal" style="margin-bottom:12.0pt"><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";
color:black"><o:p> </o:p></span></p>
<div class="MsoNormal" style="text-align:center"
align="center"><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black">
<hr style="color:#909090" align="center"
noshade="noshade" size="2" width="99%">
</span></div>
<table class="MsoNormalTable"
style="border-collapse:collapse" border="0"
cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td style="padding:0cm 11.25pt 0cm 6.0pt">
<p class="MsoNormal"><span
style="color:black"><a
moz-do-not-send="true"
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank"><span
style="text-decoration:none"><img
moz-do-not-send="true"
id="_x0000_i1027"
src="http://static.avast.com/emails/avast-mail-stamp.png"
alt="Avast logo" border="0"></span></a><o:p></o:p></span></p>
</td>
<td style="padding:.75pt .75pt .75pt .75pt">
<p><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:#3D4D5A">Ezt
az e-mailt az Avast víruskereső szoftver
átvizsgálta. <br>
<a moz-do-not-send="true"
href="https://www.avast.com/antivirus"
target="_blank">www.avast.com</a> <o:p></o:p></span></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p class="MsoNormal"><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"><o:p> </o:p></span></p>
</div>
</div>
<div>
<p class="MsoNormal"><span
style="font-family:"Calibri","sans-serif";color:black"> <o:p></o:p></span></p>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
</div>
<br>
</div>
<br>
<br /><br />
<hr style='border:none; color:#909090; background-color:#B0B0B0; height: 1px; width: 99%;' />
<table style='border-collapse:collapse;border:none;'>
<tr>
<td style='border:none;padding:0px 15px 0px 8px'>
<a href="https://www.avast.com/antivirus">
<img border=0 src="http://static.avast.com/emails/avast-mail-stamp.png" alt="Avast logo" />
</a>
</td>
<td>
<p style='color:#3d4d5a; font-family:"Calibri","Verdana","Arial","Helvetica"; font-size:12pt;'>
Ezt az e-mailt az Avast víruskereső szoftver átvizsgálta.
<br><a href="https://www.avast.com/antivirus">www.avast.com</a>
</p>
</td>
</tr>
</table>
<br />
</body>
</html>