<div dir="ltr"><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-kozos-imara-hiv-europa-bekejeert">http://magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-kozos-imara-hiv-europa-bekejeert</a><br><p style="text-align:center"><strong>Imakilenced Flüei Szent Miklós vezetésével az áldott békéért</strong></p>
<p style="text-align:center"><strong></strong></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><b>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen</b></span></p>
<p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><strong><em>1. állomás: Gyermekkori álmok</em><br><br><em>Életrajzi adatok:</em> <br><br>A
 kis Klausz, a későbbi Flüei Szent Miklós, 1417. szeptember 25-én egy 
jómódú parasztcsalád első gyermekeként látta meg a világot, egy kis 
svájci hegyi faluban. Nagyon kevés adat maradt fenn életének erről a 
szakaszáról. Társai mint szorgalmas, jóindulatú gyerekre emlékeznek 
vissza, kinek életét a munka, a tanulás és az imádság töltötte be. 
Csodaszép szülőföldjét széltélben-hosszában bebarangolta. Házuktól nem 
messze, egy tiszta vizű hegyi patak partján, egy mély szurdok alján, 
Ranft nevű helyen imádkozás közben egy égig érő, hatalmas tornyot 
látott. Ez a látomás nemcsak gyermekkorát, hanem egész életét 
meghatározta. Közel negyven évvel később, sok-sok vívódás után, a 
remeteségének a helyszínéül is ezt a völgyet választotta, azt a szép 
tisztást, a patak partját, ahol gyermekként a tornyot megpillantotta. <br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>A
 Jóisten mindannyiunkat megajándékozott egy élettel, melyet kitölt a 
játék, a tanulás, a munka és az Istent kereső imádság. Nagyon fontos, 
hogy fizikailag is, szellemileg is bebarangoljuk szülőföldünket, 
megismerjük annak kincseit, kulturális, szellemi, lelki értékeit. Ahogy 
Szent Miklósnak, úgy nekünk is szükséges, hogy legyenek álmaink, 
terveink, gyermekkori víziónk mindarról, amit felnőttként szeretnénk 
valóra váltani. Jó lenne, ha felnőtt fejjel is visszaemlékeznénk 
gyermekkori tiszta álmainkra, elképzeléseinkre. Szent Miklós gyermekkori
 álmait közel negyven év után kezdte valóra váltani, de annak a 
toronynak az alapját, amely mára már égig ér, még gyerek fejjel 
csatangolva, imádkozva rakta le szülőföldje sziklájába. Hosszú évekig 
érett benne az a tiszta, szép álom, amely serdülő fejében 
megfogalmazódott, s mely a csatatereken, az élet sűrűjében tisztult le, 
érett kivitelezhető állapotba. Gondoljak vissza életemet meghatározó, 
alapvető döntéseimre, vágyaimra, vajon azokból mennyit sikerült 
megvalósítani, valóra váltani, gyermekkoromban elkezdett tornyomat 
felnőtt fejjel tovább építettem-e, dolgozom rajta, befejezem?<br><br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk
 Istenünk, a Te ajándékod az élet, de hogy mivel töltjük ki a 
mindennapjainkat, azt ránk bíztad. Flüei Szent Miklós példájára segíts, 
hogy becsületes munkával, tanulással, szülőföldem szellemi, fizikai 
kincsének felfedezésével készüljek nap mint nap az életre. Segíts, hogy 
az általad adott létem minden percét lakjam be szép, bátor álmokkal, 
tervekkel, hogy meglássam azt az égig érő szent tornyot, melyet a Te 
dicsőségedre, és a testvéreim javára szülőföldemen felépíthetek. <br></strong></span></span> <span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b><br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</b></span></span></p><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>
</b></span></span><p style="text-align:center"><span style="color:rgb(0,0,255)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><b>* * *</b></span></span></p><span style="background-color:rgb(0,0,255)"><b>
</b></span><p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br> <br><em><strong>2. állomás: A felnőtt kor valósága</strong></em><br><br><em>Életrajzi adatok:</em></p>
<p>A gyermekkor tiszta ártatlanságának, az álmodozó ifjúság korának az 
1440-ben kitört polgárháború nagyon gyorsan végett vetett. Miklóst is 
elvitték katonának, négy éven keresztül több csatatérre is elment a 
katonákkal. Korabeli társai szerint, ezekben a harcokban az ellenségben 
sok kárt nem tett, de azért ott kellett neki is lennie a véres csatákat 
követő tivornyákon, hol elosztották a győztesek a szerzett zsákmányt. Ez
 a fiatal ember ott állt a haldokló bajtársai mellett, látta, hogy a 
legyőzött ellenség kétségbeesetten vergődik az életéért. Négy év 
sátorban, hidegben, az égig érő hegyek között hadi ösvényen, ez volt a 
huszonhárom éves fiatalember számára a kegyetlen élet szörnyű iskolája. <br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Isten
 a szeretet, a békesség útjára akarja vezetni lépteinket. A gonosz lélek
 a gyűlölet, a harag, a háború földjére vezetne mindannyiunkat, és ez 
sajnos sikerül is neki, ha nem fogjuk erősen egymás kezét, ha a vélt 
vagy valós igazunknál nem tartjuk fontosabbnak a Jóistent és az életet 
jelentő testvéri szeretetet. Nap mint nap döntenünk kell, saját 
látszólagos érdekeink mentén kell-e megoldani a gondjainkat! Dönthetünk a
 gyűlölet, a háború mellett is, de az önzetlen szeretet szellemében is! 
Jézus az egyházra törő Saullal párbeszédet kezdeményez a damaszkuszi 
úton, és nem elpusztítja az ellenséget, nem legyőzi, hanem meggyőzi a 
saját igazáról, a szeretet és a jóság magasabbrendűségéről. Saulból 
háborús csaták nélkül Szent Pál lesz, a népek apostola, ki élete végén 
megírja a szép szeretet himnuszát. Vajon az én ellenfeleimből, 
Sauljaimból lesznek-e barátok, szövetségesek, társak, akikkel együtt 
hirdethetem a szeretet mindent virágba borító, teremtő erejét? <br> <br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Az
 élet velejárói a mindennapi gondok, problémák, nehézségek, melyeket 
tetszik, nem tetszik, meg kell oldanunk. Sokszor első ránézésre úgy 
tűnik, hogy a durva erőszakosság a legrövidebb út, mely a céljainkhoz 
vezet. Flüei Szent Miklós közbenjárására segíts Urunk, hogy gondjainkra 
választ keresve soha ne a gyűlölet, az erőszak, a háború szakadékába 
zúduljunk bele, hanem még ha keskeny és meredek is a békesség, a 
szeretet útja, akkor is azon az úton maradva haladjunk Feléd. Az 
irgalmasság, a jóság útja, amelyet Te mutattál, tudjuk, hogy felvezet a 
Golgotára, de azt is tudjuk, hogy csak ez az út vezet a dicsőséges 
húsvéti feltámadáson keresztül az örök boldogságba. <br> <br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br><br><strong><em>3. állomás: Az élet szolgálata</em></strong><br><br><em>Életrajzi adatok: </em><br><br>Véget
 ér a háború, a csapatokkal együtt Miklós is hazatér. Ezt a szabadságot,
 békét, családalapításra használja fel. Feleségül vesz egy kedves, 
fiatal lányt, az Oberwilenből való Wyss Dorottyát, aki tíz gyermekkel, 
öt fiúcskával és öt lánnyal ajándékozza meg. Szép otthona, melyet 
feleségével épített és melyben gyermekei születtek, ma is ott áll a kis 
faluja plébániájától nem messze. Ez a takaros ház az utókor féltő 
tiszteletét élvezi szülőházával, a remeteségének otthont adó kis 
cellájával, kápolnájával együtt! Flüei Szent Miklós faluja, remetesége 
ma Svájc virággal teli nemzeti szentélye, ahova nap mint nap imádságos 
szeretettel sok-sok zarándok elmegy megtisztulni, békével, szeretettel 
eltelni.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=64759&amp;img=o_fluei.jpg" rel="lightbox[&#39;g64759&#39;]"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=64759&amp;p=1&amp;img=c_fluei.jpg" alt="" border="0"></a><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Flüei
 Szent Miklós az élet mellett döntött. Életét Isten adta, és ő azt az 
élet szolgálatára szenteli. Sokan úgy tartják, hogy a római korban 
betörő barbárok pusztították el a civilizációt. A valóság az, hogy a 
400-as években a római birodalomra egy hatalmas pestisjárvány csapott 
le, és az akkor élt kétszázmillió embernek több mint a fele meghalt. 
Egész vidékek néptelenedtek el, összeomlott a közigazgatás, nagyon sok 
területet a Római Birodalom egyszerűen feladott. A biztonságot jelentő 
légiók ekkor hagyják el Észak-Európát, Angliát, Pannóniát. Ma az 
egykézés, az abortusz, az élettől való tudatos elfordulás pestise 
tizedeli le a világunkat. A kilencvenes évek elején volt olyan év 
Romániában, mikor közel egymillió abortuszt hajtottak végre. Flüei Szent
 Miklós a háborúból hazatérve az élet mellett dönt, mert tudja, hogy nem
 elég nem ölni, az életet tovább kell adni, nem elég a rossztól 
tartózkodni, a jót azt tenni, tenni kell. <br> <br><em>Könyörögjünk:</em> <br><br>Urunk,
 Istenünk, a csillogó, villogó halott dolgok után lohol a világ, a holt 
tárgyak kultuszának civilizációjában élünk! Flüei Szent Miklós 
közbenjárásával segíts kitörni önzésünkből és családot, gyermeket 
vállalva az élet mellett dönteni, az ajándékba kapott létünket 
utódainkkal nagylelkűen megosztani! Segíts, hogy akár Szent Miklós 
nyomdokait követve, gyermekseregtől pompázó szép családot vállaljunk, 
vagy akár Mária jegyesének, Szent József tisztaságos útját járva 
fogadjuk be a Mennyei Atya által ránk bízott gyermekeket! Teremtő 
Istenünk ments meg bennünket a gyümölcstelen, meddő, értelmetlen 
élettől! <br> <br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br><br><strong><em>4. állomás: A közösség szolgálata</em></strong><br><br><em>Életrajzi adatok: </em><br><br>Szent
 Miklós gazdálkodik, szép családja van, nőnek a gyermekek, és 1460-ban, 
negyvenhárom évesen, érett, felnőtt fejjel népe érdekében újból fegyvert
 ragad. Feljegyezték, hogy ebben a hadjáratban nemcsak az ellenséggel, 
hanem saját társaival is képes volt szembeszállni az igazságért, és így 
megmentette Diessenhofen közelében lévő St. Katharinental domonkos 
apácakolostorát a kifosztástól, a felprédálástól. Újból leszerel, 
hazatér gondokkal terhelt szívvel szép otthonába! Nincs feljegyezve, 
hogy pontosan mikortól vállal közéleti szerepet, de tény, hogy népét, 
szülőföldjét igazságos bíróként is megpróbálta eredményesen szolgálni. 
Az okiratok szerint megtett mindent, hogy elkerülje a főbíróvá való 
megválasztását. Valószínű, ekkor már világosan látta, hogy erőszakkal, 
háborúval, ítélkezéssel nem lehet a világot jobbá tenni, verni.<br> <br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Sokszor
 kegyetlen lendülettel belemegyünk vélt vagy valós igazunk védelmébe, 
egy-egy fájdalmas vitába, kemény csatába! Igen, sokszor kérlelhetetlenül
 küzdünk, harcolunk, csapásokat osztva és elszenvedve, miközben ha 
elgondolkoznánk, világosan látnánk, hogy a kegyetlen harcoknak az 
egyetlen győztese a gonosz lélek. Milyen sok megalázott, sértett ember 
van körülöttünk! A világban rengeteg sebesült és halott van ma is minden
 felé. Flüei Szent Miklós ötven éven keresztül részese volt ennek a 
kegyetlen világnak. Megpróbál jó bíró lenni, de itt is megtapasztalja, 
hogy vannak igazságtalan bírók, akik szájából éppen az ő imájára 
lángnyelvek törnek fel, jelezvén, hogy a bírói talár alatt ezekben az 
emberekben is ott lobog az önző, aljas tűz. Megtapasztalja, hogy az 
igazságosnak hirdetett háborúban bajtársai lelkiismereti gondok nélkül 
képesek kifosztani, felperzselni a zsákmányért még egy női kolostort, az
 Isten házát is. Mi az igazság, kérdezi Jézus Krisztus Pilátust, előtt? 
Majd némán vállalja nagypéntek szenvedését. Nézzük a televíziót, 
hallgassuk a rádiót és találgatjuk, hogy most éppen melyik fél hazudik 
nagyobbat. Kik azok, akik ravasz, álszent módon próbálják kapzsi, önző 
érdekeiket az igazság nevében ránk erőltetni?<br><br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk
 Istenünk, segíts meg bennünket Flüei Szent Miklós közbenjárásával, hogy
 ne durva vitákban vagy a törvényszéken ítélkezve, és ne is véres 
csatatereken keressük a magunk kérlelhetetlen igazát! Segíts, hogy ne 
legyőzni akarjuk erővel, fortéllyal egymást, hanem bölcs párbeszéddel, 
szent jelenlétedben átimádkozott összeszedettségben keressük és találjuk
 meg a Te szent akaratodat. Segíts Uram, hogy hinni tudjunk a világunkat
 megváltoztató, a mindenséget akaratod szerint átalakító szeretet végső 
győzelmében.<br> <br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br><br><strong><em>5. állomás: Istenhez menekül</em></strong><br><br><em>Életrajzi adatok:</em> <br><br>Flüei
 Szent Miklós ötven éves, saját földjén gazdálkodik, tíz szép gyermek 
édesapja. Szülőföldje bírója, háborús veterán, de szomorú szívvel látja,
 érzi, hogy szaporodnak a nézeteltérések, már ott lobog az emberek 
tekintetében az újabb sebeket okozó polgárháború. Előtte van egy 
értelmetlen, céltalan öldöklés, és neki döntenie kell. Kihez mehetnénk –
 kérdezi Szent Péterrel. Egyszerű a válasz: az örök élet igéi nálad 
vannak – mondja Miklós, és Szent Péter példájára Jézus mellett dönt. 
Elhatározását, hogy a csatatér helyett a pusztába megy remetének, 
megbeszéli a feleségével is, aki nemcsak megérti és elfogadja férje 
döntését, hanem ő maga készíti el vastag darócból az egyszerű, földig 
érő remeteruhát. Szent Miklós 1467.október 16-án, még a tél beállta 
előtt elbúcsúzik családjától, barátaitól és Mózes példájára 
felkapaszkodik Isten hegyére. <br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Nagy-nagy
 alázat kell ahhoz, hogy belássuk, népünket, bennünket felmorzsolni 
akaró kérdéseket, gondokat nem vagyunk képesek megválaszolni, a hatalmas
 hullámokat, melyek dióhéjként dobálnak bennünket, népünket, világunkat,
 nem vagyunk képesek megállítani, irányítani. Alázat és bátorság kell 
ahhoz, hogy a háborgó tengeren sodródó apostolok példájára Krisztushoz 
kiáltsunk: ments meg Urunk, mert másképpen elveszünk. Szent Miklós 
nagysága, hogy belátja ötvenévesen, hogy neki már nincs több válasza a 
felmerülő gondokra, feszültségekre, képtelen karddal, bírói 
bölcsességgel megállítani az ő erejét meghaladó elemek harcát, az 
emberek szívét széttépő indulatokat, és ezért Istenhez menekül. Hiszi, 
hogy Isten megszólítható és azt is hiszi, hogy az élő Isten megszólal, 
mert Ő a kérdéseinkre választ adó szeretet. Van bennem elég alázat, 
bölcsesség, hogy a saját életem gondjait népem, a világ terheit Teremtő 
Istenemmel megbeszéljem, hogy az Ő szelíd, jóságos, bölcs válaszát 
meghalljam, elfogadjam?<br><br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk 
Istenünk, te szelíd jósággal bennünket is hívsz: „Gyertek hozzám 
mindnyájan akik elfáradtatok, kik az élet terhét hordozzátok, és én 
felüdítelek titeket.” A sok gond, félelem felőröl bennünket, adj erőt 
Flüei Szent Miklós közbenjárására, hogy mi is nálad keressünk erőt, 
vigaszt, tiszta fénynél minden kérdésre választ adó bölcsességet! Urunk,
 jövünk hozzád, alázattal lábadhoz ülünk, hogy megvigasztalj, mert 
sebeinkre gyógyírt, kérdéseinkre választ, harcainkban békét nálad 
keresünk. Te vagy számunkra a Megváltó Istenünk!<br><br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br> <br> <br><em><strong>6. állomás: Isten válaszol a hozzá fordulóknak</strong></em><br><br><em>Életrajzi adatok:</em> <br><br>Szent
 Miklós Isten tanítványa lesz! A remeteség csendjében beiratkozik a 
lelki élet legmagasabb iskolájába, hol már maga az Isten a mestere a 
teremtője lábához ülő léleknek. Húsz év remeteség, a világ 
legcsodálatosabb Tanítójának a növendékeként élni, csak nagyon kevés 
embernek adatik meg. Élete végtelenül egyszerű, a mindennapjait nem 
annyira a külső dolgok, mint inkább a szikár teste katedrálisában 
trónoló Isten jelenlétében tölti. Imádkozás, engesztelés a remete 
mindennapi kenyere, ezért ő az Énekek énekének szerzőjével bátran 
mondhatja: „Én galambom, a kősziklának hasadékiban, a magas kőszálnak 
rejtekében, mutasd meg nékem a te orczádat, hadd halljam a te szódat; 
mert a te szód gyönyörűséges, és a te tekinteted ékes!”<br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Szerencsés
 ember, ki bölcs tanítóra talál. Mária, Lázár testvére Jézus lábához ül,
 hogy hallgassa a bölcs Mester tanítását. Jézus nem kergeti vissza 
Mártához a konyhába dolgozni az ő jelenlétére vágyakozó lányt, hanem még
 a sürgő-forgó testvérét, Mártát is arra biztatja, hogy válassza a 
jobbik részt. Hiszem-e, hogy Jézus Krisztus lehet az én tanítómesterem, 
hogy Ő képes engem, a marék porból született embert néven szólítani, 
bölcs terveibe beavatni? Ez a misztikus élet, mely a szentek szerint 
mindannyiunk számára elérhető. Hitem két erős karjával képes vagyok-e 
átölelni az Istent? Hiszem-e, hogy Teremtőm, aki megajándékozott a 
hallás ajándékával, képes meghallgatni kéréseimet, panaszaimat, és Ő, 
aki a nyelvünket, a beszédkészségünket adta, képes bennünket hallhatóan 
megszólítani és bölcs tanácsaival vezetni? A szentek szerint a 
történelem során még soha senki nem kereste és nem kérte Isten 
segítségét hiába, anélkül hogy Teremtője válaszra ne méltatta volna őt. 
Mert igazat mond az Éneke énekének szerzője: „Az én szerelmesemnek 
szavát hallom, íme, ő jő, ugrálva a hegyeken, szökellve a halmokon!”<br> <br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk
 Istenünk, fordítsd magad felé arcunkat, zörgess hangosabban szívünk 
ajtaján, hogy megértsük, felfedezzük, hogy Te bennünk lakozol és mi 
benned élünk, mozgunk és vagyunk. Segíts elcsendesedni, a mindennapi 
imádság remeteségében visszavonulni, hogy a lábadhoz üljünk és csodálva 
megértsük bölcsességedet, végtelen jóságodat. Segíts meg bennünket 
Istenünk Flüei Szent Miklós közbenjárására, hogy meghalljuk korunk 
gondjaira adott bölcs, atyai útmutatásod! De mindenekelőtt arra kérünk, 
hogy mi is megtapasztalhassuk a szentek legszentebb örömét: „Az én 
szerelmesem enyém, és én az övé, aki a liliomok közt legeltet.”<br><br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br><br><strong><em>7. állomás: Népét tanító remete</em></strong><br><br><em>Életrajzi adatok:</em> <br><br>Szent
 Miklós döntése nagyon sok ember számára érthetetlen. Mit csinál a 
remeteség csendes pusztaságában? Böjtöl, imádkozik, engesztel népe 
bűneiért? Kortársai, barátai számára sok a kérdőjel, ezért hosszú időn 
keresztül figyelik, meglesik, minden percét ellenőrzik. Lassan a 
látottak meggyőzik az embereket, Miklós életszentségének sodró ereje 
szomszédait, barátait is meglepi. Ezért összefognak, és a völgy mélyén 
meglapuló kis remeteség mellé egy kápolnát építenek, melyet a helybeli 
püspök hosszú vizsgálódás után felszentel, s így a remetelak melletti 
kápolna a vigasztalást, útmutatást kérő embertársainak otthonává válik. 
Megindul egy máig tartó végtelen zarándoklat a völgybe, hol nem csak a 
kortársai, de a mai ember is megtapasztalhatja Isten szeretetteljes, 
békés jelenlétét!<br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>Az Isten embere nem
 törött falú ciszterna melyből nyomtalanul eltűnik az ég ajándéka, 
kegyelme, hanem életadó, tápláló forrása a természetfölötti világnak. E 
forrásból bőségesen felbugyog a tiszta bölcsesség, a sebeket gyógyító 
ír, melyet oly sokan keresnek, s melyért az emberek szívesen, messzi 
földről is útra kelnek. Szent Miklóst is sokan fölkeresték, pedig nem 
csak kedves dolgokat mondott az embereknek, hisz ő meg is mutatta az 
embereknek a döntések következményeit. Nemcsak ő maga nézett be az 
elkárhozott lelkek világába, hanem Isten kegyelmével láthatóvá is tette a
 bűnben élő testvéreinek a pokol borzalmait. Az ember nem rossz, de 
sokszor sötétben botorkálunk, és a számunkra láthatatlan dolgokban 
megbotlunk, s így fájdalmat okozunk magunknak, másoknak. Isten jelenléte
 fényt, világosságot hoz az életünkbe, szelíden megmutatja, megérteti 
velünk az összefüggéseket, a mélyebb értelmét, célját egy-egy 
eseménynek, dolognak. A mennyei fényben tisztán látva, sokkal könnyebb 
jó döntéseket hozni!<br> <br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk 
Istenünk, olyan jó hinni, hogy nincs végérvényesen zsákutcába sodródó 
élet, hogy nincs menthetetlen vakvágányra futott sors, hogy veled mindig
 van tovább, hogy Te, Teremtőnk, mint egy jóságos, mennyei GPS mindig 
képes vagy utat, irányt mutatni a lelkiismeretünk és a Te fényedben élő 
szolgáid által. Adj erőt, hogy Flüei Szent Miklós közbenjárásával soha 
ne csüggedjünk, hanem szent fényednél megtaláljuk a kérdéseinkre a 
válaszokat, és leginkább Te magadat, hisz Te vagy, megváltó Istenünk, a 
végtelenre epedő lelkünknek egyetlen, szomját oltó vigasza! Adj erőt, 
alázatot, hogy bölcs útmutatásod szerint jó döntéseket hozzunk és 
egymást is, népünket is a Te tiszta fényedben jó irányba vezessük.<br><br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br><br><em><strong>8. állomás: A béke apostola</strong></em><br> <br><em>Életrajzi adatok:</em><br><br>A
 Flüei Szent Miklós tiszteletére épült, testét oltárán őrző szép templom
 homlokzatán a bölcs pátriárkát korának nagy vezéregyéniségei gyűrűjében
 ábrázolják, amint utat mutató tanácsokat osztogat. Igen, sajnos 
1481-ben úgy tűnik, hogy végleg megszűnt a békés párbeszéd a kantonok 
között. Küszöbön áll egy újabb öldöklő háború. Szent Miklós alázattal, 
kellő bölcsességgel, de Isten embereinek határozottságával szól a 
politikusokhoz és utat mutat a békességre. Segít megtalálni azt a 
törékeny egyensúlyt, mely a huszonhat önálló, saját alkotmánnyal 
rendelkező kantonnak megteremti a békés együttélés lehetőségét. Svájc 
határain belül a sok állam egy szívvel, egy lélekkel kimondja a közös 
jelszót, hogy egy mindenkiért és mindenki egyért. A Szent Miklós által 
megálmodott svájci modell nem akarja beolvasztani, identitásuktól 
megfosztani az embereket. Svájc nem egy hatalmas húsdaráló, hol az 
emberek fel kell , hogy adják nemzeti, vallási hovatartozásukat a 
békesség kedvéért, hanem a békesség szigete, hol a kantonok külön-külön 
építik önmaguk identitását, s együtt a szeretett közös országukat, 
Svájcot.<br><br><em>Elmélkedés:</em><br><br>A Szentírás nagyra értékeli a
 békét. Jézus is arra kér, hogy ha betérünk egy házba, szeretettel 
kívánjunk békességet az ott lakóknak. Békesség! Létünk legfontosabb 
kincse, célunk, hogy önmagunkkal, környezetünkkel, teremtő Istenünkkel 
békességben tudjunk élni. Fizikai testünk békétlensége a betegség, a 
lelkünket nyomasztó békétlenség fojtogatni tud, a családban lévő 
feszültségek képesek a legcsodálatosabb perceket is tönkretenni, a 
legnagyobb gazdagságban is mindennapjainkat megkeseríteni, nyomorulttá 
tenni. A társadalmi, politikai feszültségek nemcsak a növekedést, 
kibontakozást tudják visszafogni, hanem az elért eredményeket is földig 
tudják rombolni. Flüei Szent Miklós remete kunyhójával szemben, 1487-ben
 bekövetkezett halála után, 1501-ben egy szép templomot építettek. A 
gótikus templom egyik falát egy hatalmas freskó díszíti. Középen ott van
 egy kör alakú színes ablaküvegen a hozzánk szóló és bennünket hallgató 
Krisztus Király, és előtte a falra festett hatalmas hegy tetején Szent 
Miklós térdel. A hegy Svájcot jelképezi, ott láthatók a tisztáson 
játszadozó gyermekek mellett a földjét művelő paraszt, a házat építő 
családapa és a háború elől a hegyre menekülő sok-sok ember. Lent a 
völgyben, körös-körül ott harcolnak különféle zászlók alatt más-más 
katonaruhában, koronákkal a csontváz-hadseregek. Sajnos ott lobog a nagy
 államok, Amerika, Anglia zászlója mellett a magyar, a román zászló is. 
Nagyon megrázó alkotás! Ötszáz éve Svájc nem kezdett háborút, kimaradtak
 rengeteg európai öldöklésből. Az első és a második világháborúban közel
 egymillió magyar katona halt meg, és ne számoljuk a fizikai, lelki 
rokkantakat, az évekre fogolytáborba hurcolt emberek százezreit. Flüei 
Szent Miklós álma valóra vált. Sikerült kidolgozni egy olyan modellt itt
 a földön, mely az azt tiszteletben tartó állampolgárok számára olyan 
életkörülményeket biztosít, melyre mindenki vágyik. <br> <br><em>Könyörögjünk:</em> <br><br>Urunk
 Istenünk, Flüei Szent Miklós közbenjárására add meg nekünk, hogy ahogy 
Svájcban huszonhat kanton megtalálta a békés együttélés szabályait, 
ugyan úgy Európa huszonhét állama is találja meg a módját annak, hogy 
egymást segítve, együtt, de mindenkiért virágzó földrésszé változtassák 
kontinensünket. Segíts Urunk, hogy bátran világunkat, az egész 
földgolyót tegyük egy virágzó Svájccá, hol minden nép és közösség érték,
 hol nem leigázni, megsemmisíteni akarják az emberek egymást, hanem jó 
testvérekként együtt építik a béke országát, a testvéri szeretet szép 
világát. <br> <br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk...</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Ámen<br> <br><em><strong>9. állomás: Svájc védőszentje</strong></em><br><br><em>Életrajzi adatok:</em><br><br>Érdekes,
 hogy bár életében szentnek tartották, hisz szomszédai, barátai már a 
remetesége kezdetén megépítették kis kunyhója mellé a kápolnát, sőt 
halála után a remeteségével szemben egy nagy templomot is építettek a 
zarándokoknak, tiszteletét már 1647-ben jóvá is hagyták, mégis a 
hivatalos szentté avatása csak 1947. május 15-én történt meg. Az egyház 
hivatalos lépéseit jóval megelőzte az a sok gyümölcs, ami imádságos 
remeteéletéből fakadt. Az emberek szülőföldjén tisztelték jóval azelőtt,
 hogy a pápa őt a szentek sorába emelte volna. Meghatódtam, mikor 
szülőföldje temetőjébe látogattam és láttam, milyen sok egyszerű ember 
síremlékét díszíti az ő szobra, különféle ábrázolásban! Máig élő őszinte
 tisztelete, hatása szemmel látható szülőföldjén!<br> <br><em>Elmélkedés:</em><br><br>A
 szeretet szeretetet szül. Nemcsak Szent Miklós szereti a népét, nemcsak
 Európa talán utolsó nagy remetéje hozott imádságos szeretettel 
áldozatot hazájáért, hanem a hálás utókor is féltő gondossággal, hosszú 
évszázadokon keresztül a mai napig megőrizte szülőházát, az otthont is, 
ahol szüleivel, testvéreivel élt! Ma is áll, látogatható az a ház is, 
melyet drága feleségével, Dorottyával épített, ahol megszületett a tíz 
gyermeke, és ahol megszületett az életre szóló döntés, az Istennek 
szentelt hátralévő földi élet. Jó látni, hogy a remeteséget is 
megőrizték a maga egyszerűségében és ma is friss virág, égő gyertyaláng 
fogadja a zarándokokat. Szent Miklós szegény remetesége a világ talán 
leggazdagabb országának a szentélye! Csodálatos látni, hogy szülőföldje 
szép temploma oltárán ott nyugszik Svájc védőszentje. Az az egyszerű 
ember, aki nemcsak megálmodta, hanem ki is imádkozta, bölcs tanácsaival 
világra hozta azt az áldott békét, mely nem csak a béke szigetévé tette 
Svájcot, de a jólét, a gazdagság, a kultúra mintaországává is 
varázsolta. Imádságos életével egy olyan precedenst teremtett, mely 
felbátorít bennünket is egy emberhez méltóbb, jobb világért való 
fáradozásra!<br><br><em>Könyörögjünk:</em><br><br>Urunk Istenünk, Svájc 
védőszentjének, Flüei Szent Miklósnak közbenjárását kérve, buzgón 
leborulunk Szent Fölséged előtt, hogy élő hittel békét kérjünk, békét 
magunknak, békét az egész világnak. Olyan békéért imádkozunk, mely 
nemcsak a veszekedés, a háborúk végét jelenti, hanem a Veled való 
találkozásból fakadó emberhez méltó jólétet, fejlődést, kultúrát is hoz,
 mely a Te csodálatos országodnak a kibontakozását mozdítja elő. 
Hisszük, hogy Szent Szíved előtti kérésünk meghallgatásra talált, ezért 
bizakodó lélekkel kilencedünk minden percét, önmegtagadását, bűnbánatát,
 a Veled, testvéreinkkel imádságban töltött szent időt alázattal neked 
ajánlva így imádkozunk.<br> <br>Kéréseink, hogy meghallgatásra találjanak, így imádkozunk: Miatyánk... <br> <br>Te Deum: Téged Isten, dicsérünk.....</p>
<p>Forrás és fotó: Magnificat.ro; Thaler Tamás</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>