<div dir="ltr"><p><i><b>A király teljesítette kérésem Istenemnek hozzám való jóakarata folytán</b></i></p><hr><p><a name="1501a806bce0c62b_Neh 2,1-8"><font color="#000000">Neh 2,1-8</font></a></p><p><span>Niszán
 havában történt, Artaxerxész királynak huszadik esztendejében, hogy 
egyszer éppen bor volt előtte, s én fogtam a bort és odanyújtottam a 
királynak. Közben bágyadtnak tűnhettem fel előtte, mert így szólt hozzám
 a király: ,,Miért olyan szomorú az arcod? Tudtommal nem vagy beteg. Ok 
nélkül azonban ez nincsen! Szívedet, nem tudom milyen, de valami bánat 
emésztheti.’’ Erre nagyon megijedtem, és azt mondtam a királynak: 
,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Örökké élj, ó király! Hogyne lenne szomorú az arcom, amikor<span style="color:rgb(102,0,0)"> a várost, 
atyáim sírhelyét lerombolták, kapuit pedig tűz emésztette meg.’</span>’ Erre 
így szólt a király: ,,Mi volna a kívánságod?’’ Én ekkor a menny 
Istenéhez fohászkodtam és így szóltam a királyhoz: ,,Ha jónak látja a 
király és ha kegyben van előtted a te szolgád, küldj el engem Júdába, 
abba a városba, ahol atyáim sírja van, hogy újra felépíthessem azt.’’ 
Erre azt kérdezte tőlem a király meg a királyné, aki mellette ült: 
,,Mennyi időt venne igénybe utad, és mikor térnél vissza?’’ Amikor 
megmondtam neki az időt, beleegyezett és elbocsátott. Majd így szóltam a
 királyhoz: ,,Ha jónak látja a király, adjon nekem írásokat a folyamon 
túli terület helytartóihoz, hogy adjanak kíséretet mellém, amíg Júdába 
nem érek, valamint levelet Ászáfhoz, a királyi erdőség felügyelőjéhez: 
bocsásson rendelkezésemre fát, hogy gerendával láthassam el a templom 
várának kapuit, a városfalakat és a házat, amelybe be fogok lépni.’’ A 
király megadta, mivel Istenem jóságos keze volt rajtam. </b></span></span></p><p><a name="1501a806bce0c62b_Zs 136"><font color="#000000">Zs 136</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ott
 ültünk Babilon folyóvizei mellett,</b></span> é<span style="color:rgb(102,0,0)"><b>s sírtunk, amikor Sionra 
gondoltunk</b></span>. A fűzfákra akasztottuk ott hangszereinket, mert <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>énekszót 
kívántak tőlünk, akik foglyul ejtettek minket: ,,Zengjetek dalt nekünk 
Sion dalaiból’’, mondták, akik elhurcoltak minket. Hogyan énekelhetnénk 
az Úr énekét idegen földön?</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem, bénuljon
 meg a jobb kezem! Ragadjon a torkomhoz a nyelvem, ha rólad meg nem 
emlékezem, ha nem tartom Jeruzsálemet legfőbb örömömnek! </b><b>Emlékezzél meg,
 Uram, Edom fiairól, Jeruzsálemnek</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>arról a napjáról, amikor ők ezt 
mondták: ,,Rontsátok le! Rontsátok le, egész az alapjáig!’’ Babilon 
leánya, te nyomorult, boldog, aki megfizet neked rajtunk elkövetett 
tetteidért! Boldog, aki megragadja és sziklához vágja kisdedeidet! </b></span></span></p><p><a name="1501a806bce0c62b_Lk 9,57-62"><font color="#000000">Lk 9,57-62</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(56,118,29)"><b>Amint
 mentek az úton, valaki azt mondta neki: ,,Követlek téged, bárhová 
mész!’’ </b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Jézus azt felelte neki: </b></span>,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A rókáknak odujuk van, az ég 
madarainak pedig fészkük, az Emberfiának azonban nincs hová lehajtania a
 fejét.</b></span>’’ Egy másiknak ezt mondta: ,,Kövess engem!’’ Az így felelt:<span style="color:rgb(56,118,29)"><b> 
,,Uram! Engedd meg, hogy előbb elmenjek, és eltemessem apámat!’’</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Jézus 
ezt válaszolta neki: ,,Hagyd a holtakra, hadd temessék el halottaikat; 
te pedig menj, hirdesd az Isten országát!’’</b></span><span style="color:rgb(56,118,29)"><b> Egy másik is szólt neki: 
,,Uram! követlek; de engedd meg, hogy előbb búcsút vegyek házam 
népétől!’’</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Jézus azt felelte neki: ,,Aki kezét az ekére teszi és hátra 
tekint, nem alkalmas az Isten országára.’’</b></span></span></p><div><br></div></div>