<div dir="ltr"> <br><div class=""><b>Az európai nemzetek összefogása a megoldás</b></div><b>
</b><div class=""><b>Szakály Sándor a modern kori népvándorlás veszélyeiről</b><br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html">http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html</a><br><br></div>
<div class=""><span class="">Ha az unió vezető politikusai nem
hoznak hatékony intézkedéseket, akkor néhány éven belül külső erők
Európát el fogják foglalni, és rá sem lehet majd ismerni – nyilatkozta a
Magyar Időknek Szakály Sándor. A Veritas Történetkutató Intézet
főigazgatója kifejtette: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a tervezett kvótarendszer, a népvándorlás
résztvevőinek elosztása azért abszurd elképzelés, mert nem lehet tudni,
mi lenne a következő százezrekkel, netán milliókkal. A történész szerint
a beözönlők nem integrálódni akarnak, hanem felépíteni Európában a
saját világukat. Ezért is méltatlan </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az ’56-os menekültekkel való
összevetés, hiszen a magyarok mindenben együttműködők voltak a befogadó
államokkal.</b></span> A professzor úgy véli, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a migránsokkal való kivételezés
kettős társadalmat és jogrendet hozhat létre</b></span>, holott az itt élőknek is
vannak jogai. Például az, hogy megvédjék saját hazájukat és Európát. Így
a megoldást az európai nemzetek összefogása hozhatja el. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. szeptember 26. 17:36<br><br><a target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html#" class="" title="Még több..."><span style="background-color:rgb(252,109,76)" class=""><span class=""></span></span></a>
</div><div class="">
</div>
<div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/95622.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
        <strong>– Történészként milyen szemmel látja a mai, minden más eseményt
háttérbe szorító migrációt? Van-e a Veritas Történetkutató Intézetnek
ezzel tudományos értelemben tennivalója?</strong><br>
        – A Veritas ugyan csak az 1867 és 1994 közötti magyarországi
történésekkel foglalkozik, ha szigorúan vesszük, azonban természetesen
minket sem hagyhat hidegen a jelenlegi eseménysor, ahogy egyetlen
történész, értelmiségi sem viszonyulhat közömbösen hozzá. Ahogy elnézem a
televíziós tudósításokat, ez a divatszóval migrációnak nevezett
folyamat valójában modern kori népvándorlásnak tekintendő. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha nem vetnek
gátat a fejleményeknek</b></span>, nem hoznak átütő, hatékony intézkedéseket az
unió és a kontinens vezető politikusai, országai, akkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>néhány éven
belül külső erők, amelyek most még csak megingathatják Európát, el is
foglalhatják</b></span> és rá sem lehet majd ismerni, annyira meg fog változni.</p>
<p>
        <strong>– Az 1956-os magyar menekülthullámhoz hasonlítják a mostani
bevándorlási dömpinget a háttértámogatók. Sokak szerint viszont ez
nemcsak hamis, hanem sértő összehasonlítás.</strong><br>
        – Egészen más volt az akkori politikai helyzet, s a Nyugatra menekülők
is teljesen mások voltak. Ott nem lehetett vitás, hogy a politikai
rendszer elől keresnek menedéket az emigránsok, hiszen sokakat hosszú
börtönbüntetésre vetett vagy kivégeztetett volna az idegen megszállók
által fenntartott totalitárius, kommunista diktatúra. Itt viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem
lehet megállapítani, kik azok, akik menekültek és kik keltek útra
pusztán a jobb, komfortosabb élet reményében</b></span>. Ráadásul<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az 1956-os
forradalmat követően az akkori menekültek betartottak minden szabályt,
amit a befogadó országok, valamint a nemzetközi egyezmények előírtak, és
semmiféle követeléssel nem álltak elő az őket segítőkkel szemben.</b></span> Szó
sem volt olyasmiről, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyszerűen nem hajlandók elárulni a nevüket,
származási országukat, szülővárosukat, személyes adataikat, de még a
nemzetiségüket sem. Ha meg néha megmondják, nyilvánvalóan hamis adatokat
közölnek, mert legtöbbször láthatóan nem onnan érkeztek, mint amit
bemondanak.</b></span> A magyarok esetében fel sem merült, hogy megtévesszék a
nyugati államok hatóságait, szervezeteit. Egyébként nem árt
emlékeztetni: akkor is létrehoztak egyfajta önkéntes vállaláson alapuló
kvótarendszert, ami azt volt hivatott meghatározni, melyik ország hány
magyart szeretne befogadni.</p>
<p>
        <strong>– A jelenlegi európai vezetők is a kvótáktól várják a
megváltást. Holott ez a most erőltetett szisztéma arra emlékeztet,
mintha az árvíz sújtotta falvak el akarnák osztani egymás között, ki
hány millió hektoliter vizet vállal el.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egész kvótarendszer nagyon gyenge lábakon álló elképzelés</b></span>. Hiszen
ha elosztanák egymás között a tagországok az embereket – és persze azok
hajlandók lennének el is menni új helyükre – nem lehet tudni, hogy az
unió vezetői, s a tervezet kiagyalói szerint mi lenne a következő
százezrekkel, netán milliókkal. Belegondoltak ezek az emberek abba, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
nem lenne sohasem vége ennek az elosztásnak, egészen addig, míg a
jövevények kezdenék elosztani a valamikori őslakos európaiakat?</b></span></p><div id="billboardbanner"><span class=""></span></div>
<p>
        <strong>– Ön szerint spontán folyamat az egyre inkább inváziószerű
migráció vagy irányított? Hiszen magán viseli egy hadászati akció
jegyeit.</strong><br>
        – Úgy vélem, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezt a népvándorlást valakik valahonnan ránk szabadították.</b></span>
Ezért különösen fontos, hogy a hátterét feltérképezzék az uniós
tagállamok nemzetbiztonsági szolgálatai. Külön érdekesség, hogy a közel-
és közép-keleti térség társadalmai nyilvánvalóvá tették, nem kérnek
abból az európai értelemben vett, nyugati típusú demokratikus
berendezkedésből, amit rájuk erőltettek. Akkor viszont miért igyekeznek
ezekbe a számukra nemkívánatos politikai berendezkedésű államokba? Egy
biztos: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>egészen addig viszonylag rendezett államok voltak a térségben,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
amíg a főként arab tavasznak titulált forradalom részeként szét nem
verték</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>azokat az államokat, amelyek jól-rosszul, de addig fenntartották a
rendet, egyensúlyt.</b></span></p>
<p>
        <strong>– A baloldal, amely nyíltan támogatja Európa migránsokkal
történő fel- és túltöltését, olyan szirupos képet közvetít, hogy ezek a
tömegek integrálódni akarnak. Miközben a tévénézők egymással is verekedő
hordákat látnak, amelyek a legkisebb engedményt sem akarják tenni
senkivel szemben sem.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A beözönlők nem integrálódni akarnak, hanem felépíteni új helyükön
ugyanazt a saját világukat, amit otthon hagytak. Miközben Európa
semmilyen ismeretekkel nem rendelkezik arról, kik ők. Csak azt lehet
tapasztalni, hogy arrogánsak még azokkal is, akik segíteni akarnak
nekik, nem beszélve arról, hogy a számukra átadott ételek, ruhanemű egy
részét is eldobálják, vagy át sem veszik.</b></span></p>
<p>
        <strong>– Biztonságpolitikai szakértők szerint Németországban
egyáltalán nem sikerült a bevándorlók, főként muszlimok integrálása –
pedig több évtized volt rá.</strong><br>
        – Miért tudnának jobban integrálódni, mint azok, akik már évtizedek óta
valamely nyugati uniós tagállamban élnek, de továbbra sincs meg bennük
igazán a szándék sem rá? A kínaiak is felépítik a saját világukat, de ők
kereskednek, állandó kontaktusban vannak a helyiekkel. A migránsok
esetében viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt sem lehet tudni, milyen szélsőséges mozgalmakhoz
kapcsolódnak. A titkosszolgálatok pedig csupán hiányos információkkal
rendelkezhetnek róluk, miután rengetegen nem engedték levenni az
ujjlenyomataikat, s a regisztrációt megtagadták.</b></span> Ha valaki menekült,
ugyan milyen oka van arra, hogy titkolja adatait és elzárkózzon
mindenfajta együttműködéstől? Az a benyomás alakul ki Európában, hogy
joguk van bárhová menni és bármit megtenni.</p>
<p>
        <strong>– Sokan megjegyzik, hogy ha az Amerikai Egyesült Államokba
akarnának ugyanígy bebocsátást kikövetelni maguknak, pillanatokon belül
kipenderítenék őket.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az Egyesült Államokban szóba sem állnak azzal, aki nem visz
dokumentumokat, hogy igazolja kilétét.</b></span> Csak hosszas procedúra,
leinformálás után lehet esélye a kérelmezőnek a befogadásra.
Elképzelhetetlen lenne, hogy egy migráns ne töltsön ki minden rubrikát a
terjedelmes kérdőíven.</p>
<p>
        <strong>– Arról kevesen beszélnek, hogy a megélhetési bevándorlók éppen
a valódi menekültek elől veszik el a lehetőséget, hiszen ők belevesznek
az irdatlan embermasszába.</strong><br>
        – Arról azért felismerhetőkké válhatnak, hogy ők bizonyosan nem
tagadják le, hallgatják el az identitásukat és nem kerülik el a
hivatalos határátkelőhelyeket. Ezek a személyek, családok azonban csak a
kisebbséget alkotják.</p>
<p>
        <strong>– A német kancellár hívó szavai óta majdnem mindenki szírnek vallja magát.</strong><br>
        – Nagy valószínűséggel, ha másokat megnevezve hangzott volna el Angela
Merkel kijelentése, miszerint egyikőjüket sem küldik vissza, akkor most a
legtöbben az általa megjelölt népcsoporthoz tartozónak vallanák
magukat.</p>
<p>
        <strong>– Milyen történelmi előképei vannak mindennek ön szerint? Volt-e már valaha ilyen jellegű bevándorlási eszkaláció?</strong><br>
        – Nemigen. Az viszont nagy kérdés, hogy a IX. századi és a korábbi
erőszakos népvándorlási mozgalmakra a jelenlegi mennyiben fog
hasonlítani. És persze az, hogy a ma létező Európát el tudja-e söpörni.</p>
<p>
        <strong>– Ennyire pesszimista?</strong><br>
        – Pusztán realista vagyok. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha ugyanis elnézzük a jelenlegi európai
vezetők egy részének minden képzeletet felülmúlóan felelőtlen
viselkedését, tehetetlenkedését, nincs okunk nagy derűlátásra</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Abban
bízhatunk, hogy felülkerekednek azok a nemzeti erők, amelyek hatékony
intézkedéseket tudnak hozni, és nemcsak az eszük, hanem a szívük is a
helyén van.</b></span> Az év elejétől feltűnő volt, hogy egyes hazai politikusok
mennyire elbagatellizálták a kérdést és kinevették a kormányt, amiért
megelőző intézkedéseken gondolkodott. Aztán most ugyanők letagadják a
korábbi nyilatkozataikat és újólag a kormánypártokat kárhoztatják,
amiért határozottan cselekszenek, meg abszurd módon azért is, hogy nem
tettek eleget. Lebecsülik az embereket, mert azt hiszik, mindenkinek
rövid az emlékezete.</p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mi lesz az európai jogrenddel, ha ez így megy tovább? Hiszen
ha sokan még a befogadó országokban sem árulják el a nevüket, ők lesznek
majd a név nélküli, anonim állampolgárok? És ha vészféket
huzigálhatnak, autópályán, vasúti síneken menetelhetnek, utakat
zárhatnak le, határátkelőhelyeket ostromolhatnak, akkor rájuk más,
kivételesen kedvező törvények fognak vonatkozni?</span></strong><br>
        – Hatalmas zavarokat okozhat, ha a jogok és kötelességek tekintetében
más elbírálás alá esnek egyesek, ami kettős társadalmat fog kialakítani.
Márpedig senkit,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> egyetlen országot vagy közösséget sem lehet arra
kötelezni, hogy kivételezzen egyes népcsoportokkal. Nem lehet előírni,
hogy kötelező legyen befogadni bizonyos embereket vagy muszáj legyen
nekik állást adni. Főként akkor, ha nincsen meg sem a végzettségük, sem a
tudásuk hozzá. Ennek a privilegizált státusnak azonban az igazi
veszélye az, hogy óriási vonzerőt gyakorol azokra a milliókra, akik a
törökországi táborokban vagy még szülőföldjükön vannak. Ha valaki azt
látja, hogy Európában jól élnek és ebből ő is részesülhet, miért ne
kerekedne föl?</b></span></p>
<p>
        <strong>– A migránsok automatikusan menekültekké, minden törvény felett álló polgárokká nyilvánítása nem lazíthatja fel a jogrendet?</strong><br>
        – Tudomásul kell venniük, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az itt élőknek is vannak jogai,</b></span> nemcsak a
jobb megélhetésért beözönlőknek. És természetesen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>arra is joga van
mindenkinek, hogy megvédje a hazáját.</b></span> Másként kiüresedne, megszűnne<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
honvédelem kifejezés.</b></span></p>
<p>
        <strong>– Ezt úgy tűnik, a világ baloldali szegmense nem így látja,
hiszen brutalitásról beszélnek a röszkei események kapcsán. Holott 1956
óta az első sikeres honvédelmi akciónk volt.</strong><br>
        – Megvédték az országot s az unió külső határait a rendőrök, mivel a
szándék és eredmény szempontjából mindegy, hogy egy államot
lőfegyverekkel vagy betondarabokkal támadnak meg. Másrészt joguk volt
megvédeni a testi épségüket. Büszke lehet rájuk mindenki. Érdekes módon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
itthon éppen azok vádolják brutalitással a fegyveres testületeket, akik</b></span>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemrebbenés nélkül bevetették saját állampolgáraik, az ünneplők ellen a
karhatalmat, illetve helyeselték az embertelen fellépést</b></span>. Holott a
támadó migránsok ellen alkalmazott erő, eszközök csak töredéket tették
ki az akkoriaknak.</p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(230,145,56)">Nem mutat rokon vonásokat a második világháború előtti
nyugati tehetetlenkedés, állandó hátrálás a nemzetiszocialistákkal
szemben a mostani megdöbbentő uniós tötymörgéssel, szélsőségesen
felelőtlen viselkedéssel?<br>
        – Akkor a nagyhatalmaknak volt bizonyos lelkiismeret-furdalásuk az első
világháború után megalázó békefeltételekre kényszerített Németországgal
szemben. Ennek a rovására is írható az akkori végzetes engedékenység.</span></strong></p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A polgári demokráciák viszont végül felülkerekedtek. Vagyis
megvalósult az európai összefogás. Nem lehetne elérni, hogy ez a példa
lebegjen a mai uniós vezetők szeme előtt is?<br>
        – Ez volna az egyedül életképes megoldás</span></strong>. Európa mindig meg tudta magát
védeni, ám még a XVII. században is rájöttek, hogy az oszmánok alóli
felszabadítás is csak összefogással valósulhat meg. Nemzetközi
együttműködéssel el kell érni, hogy ezek a nehéz, esetleg életveszélyes
helyzetbe került emberek a hazájukban maradhassanak és boldogulhassanak.</p>
<p>
        <strong>– A XX. századi előképek azonban illusztrálják, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">az
Egyesült Államok segítsége mindig kellett a válságos helyzetek
rendezéséhez.</span></strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Amerikai Egyesült Államok akkor lép, amikor az érdekei úgy
diktálják. Miután a válsággócokkal szomszédos térségek kaotikus
viszonyaihoz az elhibázott amerikai külpolitika is aktívan hozzájárult,</b></span>
nemcsak praktikus, hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> etikus is volna, hogy Washington ismét erős
Európában és ne gyengében legyen érdekelt, elvégre szoros szövetségi
kötelék fűzi egymáshoz az Amerikai Egyesült Államokat és az Európai
Uniót.</b></span></p>
<div class="">Magyaridok.hu</div></div>