<div dir="ltr"> <br><div class=""><b>Az európai nemzetek összefogása a megoldás</b></div><b>
</b><div class=""><b>Szakály Sándor a modern kori népvándorlás veszélyeiről</b><br><br><a href="http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html">http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html</a><br><br></div>
<div class=""><span class="">Ha az unió vezető politikusai nem 
hoznak hatékony intézkedéseket, akkor néhány éven belül külső erők 
Európát el fogják foglalni, és rá sem lehet majd ismerni – nyilatkozta a
 Magyar Időknek Szakály Sándor. A ­Veritas Történetkutató Intézet 
főigazgatója kifejtette: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a tervezett kvótarendszer, a népvándorlás 
résztvevőinek elosztása azért abszurd elképzelés, mert nem lehet tudni, 
mi lenne a következő százezrekkel, netán milliókkal. A történész szerint
 a beözönlők nem integrálódni akarnak, hanem felépíteni Európában a 
saját világukat. Ezért is méltatlan </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az ’56-os menekültekkel való 
összevetés, hiszen a magyarok mindenben együttműködők voltak a befogadó 
államokkal.</b></span> A professzor úgy véli, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a migránsokkal való kivételezés 
kettős társadalmat és jogrendet hozhat létre</b></span>, holott az itt élőknek is 
vannak jogai. Például az, hogy megvédjék saját hazájukat és Európát. Így
 a megoldást az európai nemzetek összefogása hozhatja el. </span></div>
<div class="">
  </div>
<div class="">
  2015. szeptember 26. 17:36<br><br><a target="_blank" href="http://gondola.hu/cikkek/98180-Az_europai_nemzetek_osszefogasa_a_megoldas.html#" class="" title="Még több..."><span style="background-color:rgb(252,109,76)" class=""><span class=""></span></span></a>
  </div><div class="">
  
  </div>
  <div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/95622.jpg" alt="" class=""></div>
  
  <p>
        <strong>– Történészként milyen szemmel látja a mai, minden más eseményt
 háttérbe szorító migrációt? Van-e a Veritas Történetkutató Intézetnek 
ezzel tudományos értelemben tennivalója?</strong><br>
        – A Veritas ugyan csak az 1867 és 1994 közötti magyarországi 
történésekkel foglalkozik, ha szigorúan vesszük, azonban természetesen 
minket sem hagyhat hidegen a jelenlegi eseménysor, ahogy egyetlen 
történész, értelmiségi sem viszonyulhat közömbösen hozzá. Ahogy elnézem a
 televíziós tudósításokat, ez a divatszóval migrációnak nevezett 
folyamat valójában modern kori népvándorlásnak tekintendő. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha nem vetnek
 gátat a fejleményeknek</b></span>, nem hoznak átütő, hatékony intézkedéseket az 
unió és a kontinens vezető politikusai, országai, akkor <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>néhány éven 
belül külső erők, amelyek most még csak megingathatják Európát, el is 
foglalhatják</b></span> és rá sem lehet majd ismerni, annyira meg fog változni.</p>
<p>
        <strong>– Az 1956-os magyar menekülthullámhoz hasonlítják a mostani 
bevándorlási dömpinget a háttértámogatók. Sokak szerint viszont ez 
nemcsak hamis, hanem sértő összehasonlítás.</strong><br>
        – Egészen más volt az akkori politikai helyzet, s a Nyugatra menekülők 
is teljesen mások voltak. Ott nem lehetett vitás, hogy a politikai 
rendszer elől keresnek menedéket az emigránsok, hiszen sokakat hosszú 
börtönbüntetésre vetett vagy kivégeztetett volna az idegen megszállók 
által fenntartott totalitárius, kommunista diktatúra. Itt viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem 
lehet megállapítani, kik azok, akik menekültek és kik keltek útra 
pusztán a jobb, komfortosabb élet reményében</b></span>. Ráadásul<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az 1956-os 
forradalmat követően az akkori menekültek betartottak minden szabályt, 
amit a befogadó országok, valamint a nemzetközi egyezmények előírtak, és
 semmiféle követeléssel nem álltak elő az őket segítőkkel szemben.</b></span> Szó 
sem volt olyasmiről, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyszerűen nem hajlandók elárulni a nevüket, 
származási országukat, szülővárosukat, személyes adataikat, de még a 
nemzetiségüket sem. Ha meg néha megmondják, nyilvánvalóan hamis adatokat
 közölnek, mert legtöbbször láthatóan nem onnan érkeztek, mint amit 
bemondanak.</b></span> A magyarok esetében fel sem merült, hogy megtévesszék a 
nyugati államok hatóságait, szervezeteit. Egyébként nem árt 
emlékeztetni: akkor is létrehoztak egyfajta önkéntes vállaláson alapuló 
kvótarendszert, ami azt volt hivatott meghatározni, melyik ország hány 
magyart szeretne befogadni.</p>
<p>
        <strong>– A jelenlegi európai vezetők is a kvótáktól várják a 
megváltást. Hol­ott ez a most erőltetett szisztéma arra emlékeztet, 
mintha az árvíz sújtotta falvak el akarnák osztani egymás között, ki 
hány millió hektoliter vizet vállal el.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egész kvótarendszer nagyon gyenge lábakon álló elképzelés</b></span>. Hiszen 
ha elosztanák egymás között a tagországok az embereket – és persze azok 
hajlandók lennének el is menni új helyükre – nem lehet tudni, hogy az 
unió vezetői, s a tervezet kiagyalói szerint mi lenne a következő 
százezrekkel, netán milliókkal. Belegondoltak ezek az emberek abba, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
 nem lenne sohasem vége ennek az elosztásnak, egészen addig, míg a 
jövevények kezdenék elosztani a valamikori őslakos európaiakat?</b></span></p><div id="billboardbanner"><span class=""></span></div>
<p>
        <strong>– Ön szerint spontán folyamat az egyre inkább inváziószerű 
migráció vagy irányított? Hiszen magán viseli egy hadászati akció 
jegyeit.</strong><br>
        – Úgy vélem, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ezt a népvándorlást valakik valahonnan ránk szabadították.</b></span>
 Ezért különösen fontos, hogy a hátterét feltérképezzék az uniós 
tagállamok nemzetbiztonsági szolgálatai. Külön érdekesség, hogy a közel-
 és közép-keleti térség társadalmai nyilvánvalóvá tették, nem kérnek 
abból az európai értelemben vett, nyugati típusú demokratikus 
berendezkedésből, amit rájuk erőltettek. Akkor viszont miért igyekeznek 
ezekbe a számukra nemkívánatos politikai berendezkedésű államokba? Egy 
biztos: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>egészen addig viszonylag rendezett államok voltak a térségben,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
amíg a főként arab tavasznak titulált forradalom részeként szét nem 
verték</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>azokat az államokat, amelyek jól-rosszul, de addig fenntartották a
 rendet, egyensúlyt.</b></span></p>
<p>
        <strong>– A baloldal, amely nyíltan támogatja Európa migránsokkal 
történő fel- és túltöltését, olyan szirupos képet közvetít, hogy ezek a 
tömegek integrálódni akarnak. Miközben a tévénézők egymással is verekedő
 hordákat látnak, amelyek a legkisebb engedményt sem akarják tenni 
senkivel szemben sem.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A beözönlők nem integrálódni akarnak, hanem felépíteni új helyükön 
ugyanazt a saját világukat, amit otthon hagytak. Miközben Európa 
semmilyen ismeretekkel nem rendelkezik arról, kik ők. Csak azt lehet 
tapasztalni, hogy arrogánsak még azokkal is, akik segíteni akarnak 
nekik, nem beszélve arról, hogy a számukra átadott ételek, ruhanemű egy 
részét is eldobálják, vagy át sem veszik.</b></span></p>
<p>
        <strong>– Biztonságpolitikai szakértők szerint Németországban 
egyáltalán nem sikerült a bevándorlók, főként muszlimok integrálása – 
pedig több évtized volt rá.</strong><br>
        – Miért tudnának jobban integrálódni, mint azok, akik már évtizedek óta
 valamely nyugati uniós tagállamban élnek, de továbbra sincs meg bennük 
igazán a szándék sem rá? A kínaiak is felépítik a saját világukat, de ők
 kereskednek, állandó kontaktusban vannak a helyiekkel. A migránsok 
esetében viszont <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt sem lehet tudni, milyen szélsőséges mozgalmakhoz 
kapcsolódnak. A titkosszolgálatok pedig csupán hiányos információkkal 
rendelkezhetnek róluk, miután rengetegen nem engedték levenni az 
ujjlenyomataikat, s a regisztrációt megtagadták.</b></span> Ha valaki menekült, 
ugyan milyen oka van arra, hogy titkolja adatait és elzárkózzon 
mindenfajta együttműködéstől? Az a benyomás alakul ki Európában, hogy 
joguk van bárhová menni és bármit megtenni.</p>
<p>
        <strong>– Sokan megjegyzik, hogy ha az Amerikai Egyesült Államokba 
akarnának ugyanígy bebocsátást kikövetelni maguknak, pillanatokon belül 
kipenderítenék őket.</strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az Egyesült Államokban szóba sem állnak azzal, aki nem visz 
dokumentumokat, hogy igazolja kilétét.</b></span> Csak hosszas procedúra, 
leinformálás után lehet esélye a kérelmezőnek a befogadásra. 
Elképzelhetetlen lenne, hogy egy migráns ne töltsön ki minden rubrikát a
 terjedelmes kérdőíven.</p>
<p>
        <strong>– Arról kevesen beszélnek, hogy a megélhetési bevándorlók éppen
 a valódi menekültek elől veszik el a lehetőséget, hiszen ők belevesznek
 az irdatlan embermasszába.</strong><br>
        – Arról azért felismerhetőkké válhatnak, hogy ők bizonyosan nem 
tagadják le, hallgatják el az identitásukat és nem kerülik el a 
hivatalos határátkelőhelyeket. Ezek a személyek, családok azonban csak a
 kisebbséget alkotják.</p>
<p>
        <strong>– A német kancellár hívó szavai óta majdnem mindenki szírnek vallja magát.</strong><br>
        – Nagy valószínűséggel, ha másokat megnevezve hangzott volna el Angela 
Merkel kijelentése, miszerint egyikőjüket sem küldik vissza, akkor most a
 legtöbben az általa megjelölt népcsoporthoz tartozónak vallanák 
magukat.</p>
<p>
        <strong>– Milyen történelmi előképei vannak mindennek ön szerint? Volt-e már valaha ilyen jellegű bevándorlási eszkaláció?</strong><br>
        – Nemigen. Az viszont nagy kérdés, hogy a IX. századi és a korábbi 
erőszakos népvándorlási mozgalmakra a jelenlegi mennyiben fog 
hasonlítani. És persze az, hogy a ma létező Európát el tudja-e söpörni.</p>
<p>
        <strong>– Ennyire pesszimista?</strong><br>
        – Pusztán realista vagyok. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha ugyanis elnézzük a jelenlegi európai 
vezetők egy részének minden képzeletet felülmúlóan felelőtlen 
viselkedését, tehetetlenkedését, nincs okunk nagy derűlátásra</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Abban 
bízhatunk, hogy felülkerekednek azok a nemzeti erők, amelyek hatékony 
intézkedéseket tudnak hozni, és nemcsak az eszük, hanem a szívük is a 
helyén van.</b></span> Az év elejétől feltűnő volt, hogy egyes hazai politikusok 
mennyire elbagatellizálták a kérdést és kinevették a kormányt, amiért 
megelőző intézkedéseken gondolkodott. Aztán most ugyanők letagadják a 
korábbi nyilatkozataikat és újólag a kormánypártokat kárhoztatják, 
amiért határozottan cselekszenek, meg abszurd módon azért is, hogy nem 
tettek eleget. Lebecsülik az embereket, mert azt hiszik, mindenkinek 
rövid az emlékezete.</p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Mi lesz az európai jogrenddel, ha ez így megy tovább? Hiszen 
ha sokan még a befogadó országokban sem árulják el a nevüket, ők lesznek
 majd a név nélküli, anonim állampolgárok? És ha vészféket 
huzigálhatnak, autópályán, vasúti síneken menetelhetnek, utakat 
zárhatnak le, határátkelőhelyeket ostromolhatnak, akkor rájuk más, 
kivételesen kedvező törvények fognak vonatkozni?</span></strong><br>
        – Hatalmas zavarokat okozhat, ha a jogok és kötelességek tekintetében 
más elbírálás alá esnek egyesek, ami kettős társadalmat fog kialakítani.
 Márpedig senkit,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> egyetlen országot vagy közösséget sem lehet arra 
kötelezni, hogy kivételezzen egyes népcsoportokkal. Nem lehet előírni, 
hogy kötelező legyen befogadni bizonyos embereket vagy muszáj legyen 
nekik állást adni. Főként akkor, ha nincsen meg sem a végzettségük, sem a
 tudásuk hozzá. Ennek a privilegizált státusnak azonban az igazi 
veszélye az, hogy óriási vonzerőt gyakorol azokra a milliókra, akik a 
törökországi táborokban vagy még szülőföldjükön vannak. Ha valaki azt 
látja, hogy Európában jól élnek és ebből ő is részesülhet,  miért ne 
kerekedne föl?</b></span></p>
<p>
        <strong>– A migránsok automatikusan menekültekké, minden törvény felett álló polgárokká nyilvánítása nem lazíthatja fel a jogrendet?</strong><br>
        – Tudomásul kell venniük, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az itt élőknek is vannak jogai,</b></span> nemcsak a
 jobb megélhetésért beözönlőknek. És természetesen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>arra is joga van 
mindenkinek, hogy megvédje a hazáját.</b></span> Másként kiüresedne, megszűnne<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a 
honvédelem kifejezés.</b></span></p>
<p>
        <strong>– Ezt úgy tűnik, a világ baloldali szegmense nem így látja, 
hiszen brutalitásról beszélnek a röszkei események kapcsán. Holott 1956 
óta az első sikeres honvédelmi akciónk volt.</strong><br>
        – Megvédték az országot s az unió külső határait a rendőrök, mivel a 
szándék és eredmény szempontjából mindegy, hogy egy államot 
lőfegyverekkel vagy betondarabokkal támadnak meg. Másrészt joguk volt 
megvédeni a testi épségüket. Büszke lehet rájuk mindenki. Érdekes módon<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 
itthon éppen azok vádolják brutalitással a fegyveres testületeket, akik</b></span> 
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulóján </b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szemrebbenés nélkül bevetették saját állampolgáraik, az ünneplők ellen a
 karhatalmat, illetve helyeselték az embertelen fellépést</b></span>. Holott a 
támadó migránsok ellen alkalmazott erő, eszközök csak töredéket tették 
ki az akkoriaknak.</p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(230,145,56)">Nem mutat rokon vonásokat a második világháború előtti 
nyugati tehetetlenkedés, állandó hátrálás a nemzetiszocialistákkal 
szemben a mostani megdöbbentő uniós tötymörgéssel, szélsőségesen 
felelőtlen viselkedéssel?<br>
        – Akkor a nagyhatalmaknak volt bizonyos lelkiismeret-furdalásuk az első
 világháború után megalázó békefeltételekre kényszerített Németországgal
 szemben. Ennek a rovására is írható az akkori végzetes engedékenység.</span></strong></p>
<p>
        <strong>– <span style="background-color:rgb(255,229,153)">A polgári demokráciák viszont végül felülkerekedtek. Vagyis 
megvalósult az európai összefogás. Nem lehetne elérni, hogy ez a példa 
lebegjen a mai uniós vezetők szeme előtt is?<br>
        – Ez volna az egyedül életképes megoldás</span></strong>. Európa mindig meg tudta magát
 védeni, ám még a XVII. században is rájöttek, hogy az oszmánok alóli 
felszabadítás is csak összefogással valósulhat meg. Nemzetközi 
együttműködéssel el kell érni, hogy ezek a nehéz, esetleg életveszélyes 
helyzetbe került emberek a hazájukban maradhassanak és boldogulhassanak.</p>
<p>
        <strong>– A XX. századi előképek azonban illusztrálják, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)">az 
Egyesült Államok segítsége mindig kellett a válságos helyzetek 
rendezéséhez.</span></strong><br>
        – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Amerikai Egyesült Államok akkor lép, amikor az érdekei úgy 
diktálják. Miután a válsággócokkal szomszédos térségek kaotikus 
viszonyaihoz az elhibázott amerikai külpolitika is aktívan hozzájárult,</b></span> 
nemcsak praktikus, hanem<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> etikus is volna, hogy Washington ismét erős 
Európában és ne gyengében legyen érdekelt, elvégre szoros szövetségi 
kötelék fűzi egymáshoz az Amerikai Egyesült Államokat és az Európai 
Uniót.</b></span></p>

  <div class="">Magyaridok.hu</div></div>