<div dir="ltr"><br><div class="gmail_quote"><div dir="ltr"><div><div>Nézzétek, élvezzétek!!<br></div>Nem kell fizikusnak lenni hozzá!<br></div><div>Kitűnő előadó.<br></div><div><br></div>ÜdvözletteL.<br><div><div><br><div><div class="gmail_quote">---------- Továbbított levél ----------<br><br><br>
<a href="http://www.galleowebcast.hu" rel="noreferrer" target="_blank">www.galleowebcast.hu</a><br>
<br>
Következő élő közvetítésünk szeptember 10-én, csütörtökön 17 órától:<br>
<br>
Dávid Gyula (ELTE TTK, Atomfizikai Tanszék): A fekete fény<br>
(ELTE "Atomoktól a csillagokig" előadássorozat)<br>
<br>
Amikor a huszadik század hajnalán a fizikusok a termodinamika törvényeit<br>
a nemrég megismert első, nem atomos struktúrájú anyagra, az<br>
elektromágneses mezőre próbálták alkalmazni, nem várt fejlemény<br>
következett be: abszurd eredményekhez, matematikai ellentmondásokhoz<br>
jutottak, és a klasszikus fizika méltóságteljes épülete látványosan<br>
összeomlott. A kibontakozó új fizika, a kvantumelmélet első eredménye<br>
épp a szilárd testek által kibocsátott hőmérsékleti sugárzás, "a fekete<br>
fény" tulajdonságainak sikeres leírása volt - bár a matematikai formulák<br>
mögött megbúvó új és meghökkentő elképzelések ellen éppen maga az<br>
elmélet megalkotója, Max Planck tiltakozott a leghangosabban. A "fekete<br>
fény" később is fontos szerepet játszott a fizika történetében: Einstein<br>
e jelenség elméleti levezetésével bizonyította be az atomi rezgő<br>
rendszerek és a kvantált sugárzási tér közti kölcsönhatás realitását és<br>
alapvető voltát.<br>
<br>
Hawking 1975-ben arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a fekete<br>
lyukak - amelyek definíció szerint mindent elnyelnek, és semmit sem<br>
sugároznak ki - e tilalom ellenére maguk is feketetest-sugárzást<br>
bocsátanak ki. Az Univerzum történetét és fejlődését egységes tudományos<br>
keretbe foglaló Nagy Bumm-kozmológia egyik első kísérleti bizonyítéka<br>
pedig az égbolt minden irányából érkező mikrohullámú háttérsugárzás<br>
volt, amelynek felfedezéséért 1978-ban, műholdról történt pontos<br>
megméréséért 2006-ban adtak fizikai Nobel-díjat (a jelenséget<br>
évtizedekkel korábban megjósló elméleti fizikusok nem kaptak hasonló<br>
elismerést). A bolygónk jövőjében kritikus szerepet játszó üvegházhatás<br>
leírásához is a Nap és a Föld hősugárzásának és ezek egyensúlyának<br>
pontos elemzésére van szükségünk. 2015-ben, a Fény Nemzetközi Évében<br>
emlékezzünk meg tehát a fekete fényről, amely a fizika és a csillagászat<br>
számos területén felbukkan, és fontos szerepet játszott a tudomány<br>
történetében is.<br>
<br>
Bevezetőt mond: Jánosi Imre, az ELTE TTK dékánhelyettese, Groma István,<br>
az ELTE TTK Fizikai Intézetének igazgatója és Kroó Norbert akadémikus.<br>
<br>
Az előadás helyszíne: az ELTE TTK lágymányosi északi tömbjében (1117<br>
Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A), az Eötvös teremben (földszint 0.83<br>
terem). A teremhez további bejárati lehetőség: az 1. emelet 1.67-es vagy<br>
1.68-as ajtón.<br>
<br>
Az előadássorozat honlapja: <a href="http://atomcsill.elte.hu/" rel="noreferrer" target="_blank">http://atomcsill.elte.hu/</a><br>
Az élő közvetítés linkje: <a href="http://www.galleowebcast.hu" rel="noreferrer" target="_blank">http://www.galleowebcast.hu</a><br>
Galileo Webcast a Facebookon:<br>
<a href="https://www.facebook.com/pages/Galileo-Webcast/109432005840823?fref=ts" rel="noreferrer" target="_blank">https://www.facebook.com/pages/Galileo-Webcast/109432005840823?fref=ts</a><br>
<br>
<br>
<br>
*****************************************<br>
</div><br></div></div></div></div>
</div><br></div>