<div dir="ltr"><h1>Véronique Lévy, a híres francia filozófus húga különös megtérése </h1>
<div>2015. szeptember 6. vasárnap 19:10<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/veronique-levy-hires-francia-filozofus-huga-kulonos-megterese" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/veronique-levy-hires-francia-filozofus-huga-kulonos-megterese</a><br></div>
<h3>Szabó Ferenc jezsuita írását közöljük, aki a Vatikáni
Rádió magyar nyelvű portálján bemutatta <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span style="font-weight:normal">Véronique Lévy katolikus hitre
térésének szép történeté</span></b></span>t. Véronique a francia televízióból és a könyvei
által ismert <span style="background-color:rgb(255,229,153)">híres zsidó filozófus, Bernard-Henri Lévy húga.</span></h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63570&img=o_v.jpg" rel="lightbox['g63570']" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63570&p=1&img=c_v.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>2012. nagyböjt első vasárnapján a zsúfolásig megtelt párizsi
Notre-Dame székesegyházban</b></span> Vincent Vingt-Trois párizsi érsek vezette azt
a szertartást, amelyen olyan felnőtt katekumenek gyűltek egybe, akiknek
negyven nappal később, húsvét vigíliáján <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>kiszolgáltatják a keresztség
szentségét.</b></span> A hitjelöltek családtagjainak fenntartott helyen hirtelen
feltűnt Bernard-Henri Lévy, a televízióból és könyveiből ismert híres
zsidó filozófus. Hamarosan fény derül jelenlétére: a hitjelöltek között
volt<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az agnosztikus filozófus húsz évvel fiatalabb húga, Véronique Lévy,</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
aki</span><b> áttért a katolikus hitre</b></span>.</p>
<p>Maga a titokzatos Véronique addig soha nem jelent meg a nyilvánosság
előtt, ezért nem ismerték. Annál inkább bátyját, akinek nevét
legtöbbször csak „BHL” rövidítéssel jelölték: az ún. „új filozófusok”
egyike volt, akik a hetvenes évek második felében leleplezték a
totalitaritárius rezsimek, köztük a Gulag-táborokat teremtő kommunizmus
„emberarcú barbárságát” (<i>Emberarcú barbárság</i>, 1977; <i>Az Isten testamentuma</i>, 1979)</p>
<p>Az Algériából származó gazdag zsidó család sarja, a most negyvenkét
éves Véronique idén tavasszal közzétette <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>megtérése történeté</b></span>t<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><i> Mutasd meg nekem arcodat!</i>
című könyvében,</b></span> amely a párizsi katolikus Cerf kiadónál jelent meg. A
könyvet és megtérését szenzációként ismertette a média: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>interjú is
készült a szőke, törékeny, misztikus tekintetű Veronikával és kissé
zavart, megilletődött bátyjával</b></span>; cikkek és fényképek jelentek meg
nemcsak a katolikus, hanem a liberális sajtóban is. (Persze ez utóbbi
képviselői néha kétkedve, bizonyos kritikával illették a szenzációs
eseményt.)</p>
<p>Lássuk, miként mondja el és értelmezi ezt a rendkívüli, mondhatjuk
„misztikus” eseményt maga<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Véronique, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">aki előzőleg – hosszú keresés során
– megjárta a poklot is, a züllöttség mélyéből</span> emelte fel Isten irgalma.</b></span></p>
<p>A későn megkeresztelt Véronique kezdetben nem akarta közzétenni
történetét, meghitt társalgásait az Úrral, nagy élményét, amit a
misztikusok a szerelmesek – Énekek énekéből vett – jegyesi
nyelvezetével fejeznek ki: „<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szerelmes lett Jézusba!”</b></span> De barátai,
lelkivezetője biztatására mégis megjelentette a könyvet, hogy
tanúskodjék arról, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>miként tesz csodát a kegyelem még az elveszettnek
hitt személyek életében is.</b></span></p>
<p>Véronique elmondja, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Krisztus már kislány korában (három-négy
éves kora táján) szólt hozzá Antibes tengerpartján, vakációjuk
alkalmával, a nyaralók zsúfolt tömegében, amikor egy nála pár évvel
idősebb katolikus kislány, Coralie Jézusról beszélt neki, imádkozni
tanította, egy érmet és keresztet adott neki.</b><b> Évről évre megismétlődött a
találkozásuk</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Tizenkét éves korában meghalt Véronique anyai nagyanyja,
akit nagyon szeretett, és ez az esemény halálos szorongásba taszította. A
halál miatti szorongásból a kezdődő szerelembe menekült. Elkezdte
túlzottan „kikészíteni”, sminkelni magát; a még gyereklány felnőtt
nőként, kihívóan kezdett öltözködni, hódítani igyekezett.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szülei, hogy a
veszélyektől megóvják, internátusba küldték. Itt megnézte Zefirelli
híres filmjét, <i>A Názáreti Jézus</i>t, ez eszébe juttatja Krisztust, akiről megfeledkezett.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A következő huszonöt év során Jézus követte</b></span> kacskaringós útján.
Teljesen<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> szétesett a találkozások, események, álmodozások</b></span> sorozatában.
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Irodalommal kísérletezett, aztán ápolónő volt, a színház is érdekelte,
ékszereket készített,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>szerelmi kalandokba vágott. Mindenbe belebukott,
kimerült. Éjszakai életet élt, a Bastille bárja lett az otthona, züllött
férfiak társaságában; az őrült szerelmet, valami abszolútot keresett
kielégítetlenül.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az egyik fordulópont az életében </b><b>az volt, amikor anyja rákban meghalt
egy kórházban.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Akkor Véronique azt mondta magában: „Meg kell
keresztelkednem, hogy majd halálom napján egy pap arca hajoljon fölém.”
De a döntő fordulat akkor következett, amikor váratlanul egy éjszakai
mulatóban találkozott egy különleges, vonzó férfival, Indarral, akibe
igazán beleszeretett. Véronique egy interjúban erről így vallott: „Most
az első alkalommal találkoztam egy olyan nagyszerű férfival, akibe
őrülten, abszolút módon szerelmes voltam. Ő, mint én is, lelki
keresésben élt, az abszolútot szomjazta. Mint én, ő is sokat utazott.
Általa Krisztus szólt hozzám, hogy nyissam meg szívemet.”</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Utolsó szerelme, Indar </b></span>– mielőtt olyan hirtelen eltűnt volna
életéből, mint ahogy feltűnt –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> elvitte a
Saint-Gervais-Saint-Protais-</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>templomba.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Itt találkozott Pierre-Marie
Delfieux atyával, a Jeruzsálemi Monasztikus Testvériség alapítójával,
aki lelkiatyja lett, és felemelte</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>romjaiból.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„Néhány hét alatt Isten
újraépített”</b></span> – írja Véronique. Nagyon szenvedett szerelme eltűnése
miatt. De a férfi és női <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>szerzetesekhez rendszeresen eljárt misére és
imádkozni. </b></span><b>Egy nővér egyszer megkérdezte, hogy meg van-e keresztelve.
„Nem, de szeretnék megkeresztelkedni” – volt a válasza.</b> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Könyvében leírja
hosszú beszélgetéseit Jézussal az Oltáriszentség vagy a feszület előtt –
szerelmes beszélgetések ezek az isteni Jegyessel.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Amikor bátyjának, BHL-nek elmondta, hogy katolizálni akar, ő azt
hitte, hogy megbolondult. „Ezt mondta nekem: »Te gyagya vagy! Biztos
vagyok benne, hogy elmúlik ez az őrültséged, és visszatérsz a
judaizmushoz</b></span>.«<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Én ezt válaszoltam: »Visszatértem a judaizmushoz, mert
katolikus lettem.« A keresztény egy beteljesedett hitű és hűséges zsidó.
Testvérem azért mégis eljött keresztségem felvételére és a húsvéti
vigília szertartására.”</b></span></p>
<p>„2012. április 7-én kereszteltek meg, ez a legszebb nap életemben.
Úgy éltem meg, mint egy házasságkötést és mint újjászületést, mert ezen a
napon beléptem Isten családjába. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Igazi családra találtam az egyházban.
Most már semmi sem nyugtalanít.</b></span> Én, aki nagyon félek a repülőúttól,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
vállaltam egy utat a Szentföldre, és ezt úgy éltem meg, mint nászutat.”</b></span></p>
<p>Arra a kérdésre, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>gondolt-e egy szemlélődő szerzetesrendre,
például a Kármelre, ezt válaszolta: „Gyakran gondolok rá. Követem Isten
akaratát. Jeanne d’Arc ezt mondta: »Isten jelöli ki az utat.« Ezt
választottam jelmondatul.</b></span>”</p>
<p>Forrás: <a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2015/08/18/egy_k%C3%BCl%C3%B6n%C3%B6s_megt%C3%A9r%C3%A9s_t%C3%B6rt%C3%A9nete_v%C3%A9ronique_l%C3%A9vy/1165933" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></p>
<p>Magyar Kurír</p></div>