<div dir="ltr"><h1 class="">100. általános kihallgatását tartotta Ferenc pápa </h1>
<div class="">2015. augusztus 26. szerda 18:33<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/100-altalanos-kihallgatasat-tartotta-ferenc-papa">http://magyarkurir.hu/hirek/100-altalanos-kihallgatasat-tartotta-ferenc-papa</a><br></div>
<h3 class="">A Szentatya augusztus 26-án <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az imára szánt idő 
fontosságá</span>ról és <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a családi közös ima szépségé</span>ről beszélt az általános 
kihallgatás keretében. Utána pedig közös imára hívta a híveket a 
teremtésvédelmi világnap alkalmából.</h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63444&amp;img=o_szazadikkihallgatas.jpg" rel="lightbox[&#39;g63444&#39;]"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63444&amp;p=1&amp;img=c_szazadikkihallgatas.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Kedves testvéreim, jó napot kívánok!</p>
<p>Miután elgondolkodtunk azon, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogyan éli meg a család az ünnep és a 
munka idejét</b></span>, most az imádság idejével foglalkozunk. A keresztények 
leggyakoribb panasza épp az idővel kapcsolatos: „Többet kellene 
imádkoznom…; szeretnék imádkozni, de legtöbbször nincs rá időm.” 
Állandóan hallunk ilyeneket. A sajnálkozás biztosan őszinte, hiszen <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az 
emberi szív mindig keresi az imádságot, még ha nem tud is róla, és ha 
nem találja, nincs békéje</b></span>. De hogy rátaláljunk, „meleg” szeretetet, 
érzelmeinket átjáró szeretetet kell ápolnunk szívünkben Isten iránt.</p>
<p>Feltehetünk egy nagyon egyszerű kérdést. Rendjén van, hogy hiszünk 
egész szívünkkel Istenben, rendjén van, hogy remélünk benne, hogy a 
nehézségekben segíteni fog, rendjén van, hogy kötelességünknek érezzük, 
hogy köszönetet mondjunk neki. Mindez helyes. De<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> szeretjük is szemernyit
 az Urat? Ha Istenre gondolunk, vajon meghatódunk-e, elcsodálkozunk-e, 
ellágyul-e a szívünk?</b></span></p>
<p>Gondoljuk az összes többi alapjául szolgáló főparancs 
megfogalmazására: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes 
lelkedből és minden erődből</b></span>” (Ter 6,5; vö. Mt 22,37). A szeretet erős 
nyelvezetét használja, Istenre vonatkoztatva. Íme, az imádság szelleme 
mindenekelőtt itt lakozik. És ha itt lakozik, akkor az egész időt 
belakja, sosem lép ki belőle. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tudunk-e úgy gondolni Istenre, mint a 
minket életben tartó simogatásra, akit semmi sem előz meg? </b></span>Olyan 
simogatásra, akitől semmi, még a halál sem képes elszakítani minket? 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Vagy csak úgy gondolunk rá, mint</b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a nagy Létezőre, a Mindenhatóra, aki 
mindent teremtett, a Bíróra, aki ellenőrzése alatt tart minden tettet? 
Ez természetesen mind igaz.</b></span> De ezek a szavak csak akkor nyerik el teljes
 értelmüket, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>h</b><b>a Isten az a szeretet, akihez minden szerető érzelmünkkel 
kapcsolódunk. Akkor bizony boldognak érezzük magunkat, de egy kicsit 
zavarban is vagyunk, mert ő</b></span> gondol ránk és főképp <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>szeret minket! Nem 
lenyűgöző ez? Nem lenyűgöző, hogy Isten megcirógat minket apai 
szeretetével?</b></span> Ez annyira gyönyörű! Azt is megtehette volna, hogy 
egyszerűn legfőbb létezőként ismerteti meg magát velünk, ellát minket 
parancsolataival, aztán pedig várja az eredményeket. Isten azonban 
végtelenül sokkal többet tett és tesz ennél.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Kísér bennünket életünk 
útján, védelmez minket, szeret minket!</b></span></p>
<p>Ha az Isten iránti szeretet nem lobbantja lángra a tüzet, az imádság 
szelleme nem melegíti fel az időt. Szaporíthatjuk szavainkat, „ahogy a 
pogányok teszik”, mondja Jézus; vagy büszkélkedhetünk szertartásainkkal,
 „ahogy a farizeusok teszik” (vö. Mt 6,5.7).<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Egy szív, amelyben Isten 
iránti szeretet lakozik, imádsággá teszi a szó nélküli gondolatot is 
vagy a fohászkodást egy szentkép előtt, vagy a templom felé küldött 
csókot is.</b></span> Szép dolog azt látni, amikor az anyukák megtanítják 
gyermekeiknek, hogyan kell csókot küldeni Jézusnak és a Szűzanyának. 
Mily sok gyengédség van ebben! Abban a pillanatban a gyermekek szíve 
imádság helyévé válik. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ez a Szentlélek ajándéka</b></span>. Sose feledkezzünk el 
kérni ezt az ajándékot mindannyiunk számára! Mert Isten Lelke különleges
 módon tudja ugyanis kimondani szívünkben: „Abba, Atya!” Megtanít, hogy 
„Atyát” mondjunk éppúgy, ahogyan Jézus is mondta, úgy, ahogyan magunktól
 sosem jönnénk rá (vö. Gal 4,6). A Léleknek ezt az ajándékát a családban
 tanuljuk meg kérni és megbecsülni. Ha megtanulod ugyanolyan 
spontaneitással kimondani, ahogyan az „apu” és „anyu” szavakat, akkor 
egyszer s mindenkorra megtanultad. Amikor ez megtörténik, Isten 
szeretete az egész családi élet idejét ölébe vonja, és a család 
önkéntelenül keresi az imádság idejét.</p>
<p>A család ideje, jól tudjuk, mennyire bonyolult és túlterhelt, 
elfoglalt és gondterhelt. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Mindig kevés az idő, sosem elég, tömérdek 
teendőnk van.</b></span> Akinek családja van, hamar megtanul megoldani egy olyan 
egyenletet, amelyet a legnagyobb matematikusoknak sem sikerül: a nap 
huszonnégy órájából a dupláját kihozni! Vannak anyukák és apukák, akik 
Nobel-díjat kaphatnának ezért! 24 órából 48 órát csinálni: nem tudom, 
hogyan csinálják, de igyekeznek, és megcsinálják!<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Rengeteg munka van a 
családban!</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az imádság szelleme visszaadja Istennek az időt, kilép a szüntelenül 
időhiánytól szenvedő élet megszállottságából, újra békére lel a 
szükséges dolgok közepette, és felfedezi a váratlan ajándékok örömét. Jó
 vezetők ebben Mária és Márta, a két nővér, akikről az imént hallott 
evangélium beszél. Ők megtanulták Istentől a családias életritmus 
harmóniáját: az ünnep szépségét, a munka derűjét, az imádság szellemét 
</b></span>(vö. Lk 10,38–42). Az ünnep számukra Jézus látogatása volt, akit 
szerettek. Egyik nap azonban Márta megtanulta, hogy bár fontos a 
vendéglátás munkája, mégsem minden, hanem az Úr hallgatása, ahogyan 
Mária csinálta, a valóban lényeges, az idő „jobbik része”.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az imádság Jézus hallgatásából, az evangélium olvasásából fakad. Ne 
feledkezzetek el mindennap olvasni egy-egy szakaszt az evangéliumból.</b></span> Az
 imádság az Isten szavához fűző meghitt kapcsolatból fakad. Megvan ez a 
meghittség a családunkban? Van otthon evangéliumunk? Kinyitjuk-e néha, 
hogy együtt olvassuk? Elmélkedünk-e róla a rózsafüzér imádkozása közben?<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
 A családban olvasott és átelmélkedett evangélium olyan, mint a finom 
kenyér, amely mindenki szívét táplálja.</b></span> Reggel és este, és amikor 
asztalhoz ülünk, tanuljuk meg együtt mondani, nagy egyszerűséggel: Jézus
 az, aki közénk jön, mint ahogy Márta, Mária és Lázár családjához ment. 
Van egy dolog, amit nagyon szívemen viselek, és amit a városokban 
láttam: vannak gyermekek, akik nem tanultak meg keresztet vetni! De te, 
anyuka, apuka, tanítsd meg a gyermekedet imádkozni, keresztet vetni: ez 
egy szép feladata az anyukáknak és az apukáknak!</p>
<p>A család imádságában, a jelentős pillanatokban és a nehéz 
időszakokban, egymásra vagyunk bízva, hogy a családban mindnyájunkat 
megőrizzen Isten szeretete.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63444&amp;img=o_szazadikkatekezis.jpg" rel="lightbox[&#39;g63444&#39;]"><img style="display: block; margin-left: auto; margin-right: auto;" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=63444&amp;p=1&amp;img=c_szazadikkatekezis.jpg" alt="" border="0"></a><br><br>Meghívás a teremtésvédelmi világnap alkalmából:</p>
<p>Jövő héten kedden, szeptember 1-jén tartjuk a teremtésvédelem 
világnapját. Imádságos közösségben az ortodox testvérekkel és minden 
jóakaratú emberrel mi is szeretnénk hozzájárulni annak a környezeti 
válságnak a legyőzéséhez, amelyben ma az emberiség él.</p>
<p>Világszerte a különféle egyházi közösségek imádságos és tanulmányi 
programokat szerveztek, hogy ez az imanap jelentős alkalmat nyújtson 
koherens életstílusok átvételére.</p>
<p>A római kúriában dolgozó püspökökkel, papokkal, szerzetesekkel és 
világi hívekkel délután öt órakor találkozunk a Szent Péter-bazilikában,
 hogy igeliturgiát végezzünk, amelyre ezennel szeretettel hívom a római 
lakosokat, a zarándokokat és mindazokat, akik szeretnének eljönni.</p>
<div class="">
<p>Ferenc pápa pápasága megkezdése óta az augusztus 26-i volt a századik
 az általános kihallgatások sorában. A Szentatya 2014 decemberétől 
kezdve tartja katekézisét a családról az októberi szinódus távlatában. 
Most augusztus hónapban a családi életet meghatározó három dimenzióról 
elmélkedik a pápa: az ünnepről, a munkáról és az imáról.</p>
<p>Pápasága első általános kihallgatása során, 2013. március 27-én, 
Ferenc pápa bejelentette, hogy folytatja XVI. Benedek elmélkedéseit a 
hit évéről. Ezután a szentségekkel, a Szentlélek ajándékaival és az 
egyházzal foglalkozó katekézisek következtek.</p>
<p>Forrás: <a href="http://hu.radiovaticana.va/news/2015/08/26/ma_tartotta_ferenc_p%C3%A1pa_a_100_%C3%A1ltal%C3%A1nos_kihallgat%C3%A1st/1167567" target="_blank">Vatikáni Rádió</a></p>
</div>
<p>Fordította: Tőzsér Endre SP</p>
<p>Forrás: Vatikáni Sajtóközpont</p>
<p>Fotó: ANSA</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>