<div dir="ltr">A <b>Heti Válaszban</b> (60. o.) Baritz Laura Sarolta <b><i>Emberközpontú a magyar növekedési pálya?</i><br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63339" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63339</a><br> c</b>ímmel
 rámutat: bár a makroadatok szerint növekszik a hazai gazdaság, a 
részletek kisebb-nagyobb árnyékot vetnek az első látásra idilli képre. A
 domonkos rendi szerzetesnő kifejti: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a multicégek hazánkban adózott 
pénzmennyisége töredéke a kivitt profitnak és a nekik nyújtott állami 
támogatásoknak.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A multinacionális cégek magyarországi teljesítményének 
megjelenése a magyar makroadatokban azonban előnyökkel is bír: a 
gazdasági mutatók javulása a hitelezők, a nemzetközi tőkepiacok felé 
több százmilliárd forinttal teszi olcsóbbá a külső 
adósságfinanszírozást.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A magyar gazdaság ugyanakkor nagymértékben függ a
 külföldi tőkétől </b></span>– ennek csökkentése kívánatos lenne. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A belső 
fogyasztást illetően a magyar társadalmat nagyfokú egyenlőtlenség 
jellemzi. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A lakosság közel 25 százaléka a súlyosan deprivált kategóriába
 tartozik. </b><b>Az elmúlt két évben százezer fővel nőtt a nyomorban élők 
száma.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A gazdasági növekedés tehát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nem járt együtt </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a társadalmi 
különbségek csökkenésével</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a 3,5 százalékos növekedés nyertesei a 
gazdagok.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A szociális támogatások rendszerének 2015-ös változása </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sem a 
legszegényebbeknek kedvez. </b><b>A fogyasztás szerkezete fejletlen 
életszínvonalra utal: 60 százalékát teszik ki az alapvető megélhetési 
kiadások, s például oktatásra csak a jövedelem töredéke jut. A </b></span>GDP 
egészségügyre költött részaránya öt százalékról 4,6 százalékra csökkent,
 az Egyesült Államok viszont 16,4 százalékot, de még Szlovénia is 8,7 
százalékot költött rá 2011-ben. Az oktatás terén sem jobb a helyzet, 
2003-ban a bruttó hazai termék 5,69 százalékát, 2012-ben viszont ennek 
4,08 százalékát költötte az állam a szektorra. Laura nővér leszögezi: „<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A
 rejtett és nyilvánosságra került korrupciós ügyek </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>követelménnyé teszik a
 gazdasági szereplők értékrendi, erkölcsi megújulását, amely nélkül nem 
jöhet létre hosszú távú, stabil gazdasági, társadalmi fejlődés.”</b></span></div>