<div dir="ltr"><h1>Napi sajtószemle </h1>
<div>2015. augusztus 12. szerda 10:35<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63128" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63128</a><br></div>
<h3>Az augusztus 12-i nyomtatott és online sajtó szemléje.</h3><p><span style="text-align:justify">A </span><b style="text-align:justify">Magyar Nemzet</b><span style="text-align:justify">ben (8. o.) <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Tringer László </b></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><i style="text-align:justify"><b>A szolidaritás határai</b></i></b></span><span style="text-align:justify"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
 címmel idézi Ferenc pápát</b></span>, aki közelmúltbeli, dél-amerikai apostoli 
látogatásán Ecuador fővárosában, Quitóban<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> azt mondta: „A társadalmi 
élethez szükséges kulcsfogalmak a következők: az egyén méltó élethez 
való alapvető jogának védelme, egymás kölcsönös tisztelete, a 
testvériség, a szolidaritás és a szubszidiaritás.</b></span>” Bolíviában pedig így 
fogalmazott a Szentatya: „A Szentírásból tudjuk, hogy Isten meghallja 
népe kiáltását, én pedig csatlakozni akarok hozzátok, amint földet, 
hajlékot és munkát követeltek minden testvéretek számára.” A cikkíró 
szerint Ferenc pápa szavai „egyelőre elérhetetlennek látszó ideált 
fogalmaznak meg, ugyanakkor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>meghatározzák azokat az irányokat, amelyek 
mentén a szolidaritás és a szubszidiaritás egyensúlya – reményeink 
szerint kialakulhat.</b></span> Tringer László hangsúlyozza:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a szolidáris akciónak 
valamiképp rá kell kérdeznie a szubszidiaritás elvére is.</b></span> A zsíros 
kenyeret nyújtó jótékony kézmozdulat is felelősséggel jár, magában 
foglalja a kimondatlan kérdést: „Felebarátom, megtetted-e a magadét?”</span></p>
<p>A cikk szerzője kifejti: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a szolidaritás a másik ember segítségét 
jelenti abban a helyzetben, amikor ő már nem tud magán segíteni annak 
érdekében, hogy emberhez méltó életet élhessen. </b></span>A szubszidiaritás 
viszont megvonja a szolidaritás határait,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a segítség csak akkor lép 
életbe, ha az egyén vagy a közösség erői már kimerültek.</b></span> Tringer László 
szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a „menekült” és a „gazdasági bevándorlás” közötti 
különbségtétel,</b></span> amely a felelős politikusok szájából manapság gyakran 
elhangzik,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> igazában a szolidaritás határait, az öngondoskodás 
kötelezettségét hangsúlyozza. </b></span>A szerző szerint kérdés, hogy az önmagát 
„menekültként” azonosító, egyébként nyilvánvalóan gazdasági migránst ki 
és milyen eszközökkel fogja erről meggyőzni.</p>
<p>Ugyancsak a <b>Magyar Nemzet</b>ben (6. o.) Kuslits Szonja <i><b>Háton, gyalog, biciklin a gyógyulás felé</b></i>
 címmel mutatja be <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hardi Richárd szemészt, akinek neve fogalommá vált 
Kongóban. Az afrikai országban élő szerzetes – végzett orvosként lépett 
be még Magyarországon a Nyolc Boldogság Közösségbe – eddig közel 
nyolcezer embernek adta vissza a látását. Folyamatosan járja a vidéket, 
betegei gyakran több száz kilométert gyalogolnak, hogy mobil műtőjében 
elvégezze rajtuk a mindössze negyedórás szürkehályog-eltávolítást. </b></span>A 
cikkíró arra is kitér, hogy Hajdú D. András fotóművésznek a szemorvos 
mindennapjairól készült fényképei a közelmúltban egy kiállításon voltak 
láthatóak.</p>
<p></p>
<p></p>
<p>A <b>Magyar Nemzet</b> (15. o.) <i><b>Ezeréves államiságról elmélkedett Balog</b></i> címmel ismerteti Balog Zoltán, az emberi erőforrások miniszterének a <i>Háromszék</i>
 című napilapnak adott interjúját. A humán-csúcstárca vezetője 
leszögezte: fontos, hogy a magyarságtudatot a kereszténység alakítsa, és
 a kereszténység tudata soha ne kerüljön szembe a magyarságéval. Balog a
 közösségi életet tartja igazán fontosnak: „Tudni kell, hogy kihez 
tartozom, kinek és kiért tartozom felelősséggel. Az értékes élet az, ha 
megtalálom, akik értem felelősséget vállalnak, és akikért nekem 
felelősséget kell vállalnom.” A miniszter <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Böjte Csaba erdélyi ferences 
szerzetes példáját hozta fel, hangsúlyozva: amit ő tesz az elhagyott és 
rászoruló gyerekekért, az felekezettől függetlenül, a nem hívő emberek 
számára is olyan életpélda, amely a magyar történelem legszebbjei közé 
tartozik.</b></span></p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>