<div dir="ltr"><h1 class="cim">Napi sajtószemle </h1>
<div class="datum">2015. augusztus 10. hétfő 10:37<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63073">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-63073</a><br></div>
<h3 class="lead">Az augusztus 10-i nyomtatott és online sajtó szemléje.</h3>
<p></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b></b></span></p>
<p>A <strong>Magyar Nemzet</strong>ben (8. o.) Csejtei Dezső<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span><em><strong><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Néhány szó az emberről </span>– hőhullám idején</strong></em>
címmel az ember fogalmát járja körül. Felidézi, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a görög
neveléseszmény Platón óta már tudatosan törekedett a csodákat rejtő
emberi belső világ feltárására</span>. A kereszténység folytatta és
elmélyítette a görög kezdeményezést. Szent Ágoston megfogalmazása
szerint „Ne menj kifelé, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>magadba térj vissza, a belső emberben lakozik
az igazság.</b></span>” <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Avilai Szent Teréz pedig</span> messze megelőzve a modern
pszichoanalízist, a lelket <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„belső várkastély</b></span>nak” tekinti, olyan
szentélynek, amelynek bejárása, felfedezése az arra érdemes embert
végtelen örömmel tölti el. Ám a szerző tényként állapítja meg, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
korunkban a benső kimunkálására irányuló igény háttérbe szorult, szinte a
megsemmisülés szintjéig jutva.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„A ma emberét minden korábbinál
erőteljesebben kerítette hatalmába az igézet: külső javakat kell
felhalmozni, ebben testesül meg minden</b></span>. Ezt sugallja számára korunk
gazdaság- és pénzfilozófiája, ezt sulykolja belé a média világa, s ezt
várja el tőle talán még a saját szomszédja is. S e végletesen egyoldalú
emberképet támogatják szolgálatkészen a tudományok is…” Csejtei Dezső <span style="background-color:rgb(255,229,153)">
Assisi Szent Ferenc</span>et idézi:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> „Kevésre van szükségem, s arra is csak
nagyon kevéssé</b></span>.” Ezt a mondatot ragyogó elképzelésnek nevezi, szerinte
„e néhány szó realizálása <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>halálos csapás</b></span>t jelentene<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a fogyasztói
társadalom roppant arzenáljára</b></span>, az egész menazséria alól kihúzná a
talajt, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha egyszer meghallanák az emberek, s e szerint kezdenének élni.</b></span>
Vagyis<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><u><b> ha a külső javak felhalmozását hajszoló ember helyébe a maga
benső javait építő ember lépne, aki beéri önmagával.”</b></u></span></p>
<p>A <strong>Napi Gazdaság</strong>ban (8. o.) Papp Viktor <em><strong>Milyenek is azok az európai értékek…</strong> </em>címmel
állítja: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha a középkorban nem lett volna az egyháznak az a kohéziós
ereje, amellyel társadalmakat fogott össze, akkor Európa</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>már régen a
káoszba süllyedt volna.</b></span> „<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Európát </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sújtották járványok és idegen hadak, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>de
mindig talpra tudott állni, köszönhetően hitének, tudásának és
józanságának.” </b></span>A cikk szerzője szerint <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Európa a legnagyobb tudásra a XX.
században tett szert,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben a hit megingott, majd sok helyen el is
tűnt, „a józanság helyét pedig gyakran az őrület vette át.”</b></span> Papp Viktor
két példát említ az Európában fejtetőre állított értékrendről. <span style="background-color:rgb(246,178,107)"><b>Néhány
évvel ezelőtt öngyilkos lett Robert Enke, a német labdarúgó-válogatott
tartalékkapusa, aki állami temetést is kapott, a sajtó hősként mutatta
be, csakúgy, mint a szintén válogatott német labdarúgót, Thomas
Hitzlspergert, aki bevallotta, hogy homoszexuális.</b></span> A cikkíró rámutat:
„Amikor a józan ész a hagyományos keresztény európai értékeknek
ellentmondó dolgokat tapasztal, akkor az ember felhorkan és érzi, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
itt valami kisiklott.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A hagyományos <span style="background-color:rgb(234,209,220)">erkölccs</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>el homlokegyenest ellentétes
jelenségeket </b></span>a többség nem tudja magáévá tenni, bármennyire is
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>próbálkozik ezzel az elszánt és nagyon erős véleményformáló hatással
bíró, de akkor is kisebbség.</b></span> Ha pedig valamit nagyon erőszakosan
próbálnak ráerőltetni a többségre, akkor vélhetően egy kritikus
pillanatban elfogy a türelem, és az senkinek nem lehet ideális állapot.”</p>
<p>Bodnár Dániel/Magyar Kurír</p></div>