<div dir="ltr"><div><p><font>2015.08.05. szerda</font></p><p><i><b>Nem mentek be arra a földre, amelyet megígértem</b></i></p><hr><p><a name="14efb4db5852fb1b_Szám 13,1-2a.25 - 14,1.26-29.34-35"><font color="#000000">Szám 13,1-2a.25 - 14,1.26-29.34-35</font></a></p><p><span>Ekkor
szólt ott az Úr Mózeshez: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Küldj férfiakat, hogy vegyék szemügyre
Kánaán földjét, amelyet majd Izrael fiainak adok, minden törzsből
egyet-egyet, a fejedelmek közül.’’ Negyven nap múlva aztán, bejárva az
egész vidéket, visszatértek a föld kémei, s eljutottak Mózeshez és
Áronhoz meg Izrael fiainak egész gyülekezetéhez</b></span> a Párán-pusztába, amely
Kádesnél van. Beszámoltak nekik és az egész közösségnek, megmutatták a
föld gyümölcseit és elbeszélték, mondván:<span style="color:rgb(106,168,79)"><b> ,<span style="color:rgb(56,118,29)">,Eljutottunk arra a földre,
amelyre küldtél minket, s az csakugyan tejjel-mézzel folyó ország, amint
ezekből a gyümölcsökből is látható, de igen erős lakói, nagy és fallal
körülvett városai vannak: </span></b></span>Enák utódait is láttuk ott. Amalekiták laknak a
Délvidéken, hetiták, jebuziták, amoriták a hegységben és kánaániak
laknak a tenger mellett és a Jordán folyó körül.’’ <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Zúgolódni kezdett
erre a nép</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Mózes ellen, de Káleb csendesítette őket, és azt mondta:</b></span>
,,<span style="color:rgb(56,118,29)"><b>Csak menjünk fel, s foglaljuk el azt a földet, mert el tudjuk
foglalni.’’</b></span> Ám a többiek, akik vele voltak, azt mondták: ,,Semmiképpen
sem mehetünk fel e nép ellen, mert erősebb nálunk.’’ Sőt gyalázták
Izrael fiai előtt azt a földet, amelyet megtekintettek, mondván: ,,A
föld, amelyet bejártunk, elemészti lakóit, népe, amelyet láttunk, szálas
termetű, láttunk ott jó néhány szörnyet Enák fiaiból, az óriások
nemzetségéből, akikhez képest mi olyanoknak látszottunk, mint a
sáskák.’’ Jajveszékelve sírt emiatt az egész sokaság azon az éjszakán
Így szólt továbbá az Úr Mózeshez és Áronhoz: ,,Meddig fog még zúgolódni
ellenem ez a felette gonosz közösség? Hallottam Izrael fiainak
zúgolódását! <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mondd meg tehát nekik: Amilyen igaz, hogy én élek -- ezt
üzeni az Úr --, olyan igaz, hogy amint szólni hallottalak benneteket,
úgy fogok tenni veletek. Ebben a pusztában fog heverni holttestetek.
Senki, akit megszámláltak a húszesztendősök s az idősebbek közül, aki <span style="color:rgb(102,0,0)">
zúgolódott </span>ellenem, Annak a negyven napnak megfelelően, amely alatt
szemügyre vettétek a földet, egy-egy esztendőt számítva minden napért,
negyven esztendeig lakoltok<span style="color:rgb(102,0,0)"> gonoszságaitokért </span>és ismeritek meg
bosszúmat, mert amint mondtam, úgy teszek ezzel a felette </b><span style="color:rgb(102,0,0)">gonosz
sokasággal, amely felkelt ellenem: e<b>lpusztul és meghal ebben a
pusztában.’’</b></span></span><span style="color:rgb(102,0,0)"> </span></span></p><p><a name="14efb4db5852fb1b_Zs 105,6-23"><font color="#000000">Zs 105,6-23</font></a></p><p><span>Vétkeztünk,
mint ahogy atyáink, igaztalanul cselekedtünk, gonoszságot követtünk el.
Atyáink Egyiptomban nem értették meg csodáidat, nem fogták fel nagy
irgalmadat, lázadoztak, amikor a tengerhez, a Vörös tengerhez jutottak.
De ő megmentette őket nevéért, hogy megismeretesse hatalmát.
Megfenyegette a Vörös tengert és az kiszáradt, és mint valami
sivatagban, átvezette őket a mélységek között. Megmentette őket
gyűlölőik kezéből, ellenségeik kezéből megszabadította őket. Víz
borította el szorongatóikat, egy sem maradt életben közülük. Ekkor
hittek szavainak, és dicséretére éneket zengtek. De csakhamar elfeledték
tetteit, és nem bíztak terveiben, hanem heves kívánságra gerjedtek a
sivatagban, és megkísértették Istent a pusztában. Ő teljesítette
kérésüket, csömörlésig jóllakatta őket. Majd <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>irigykedtek a táborban
</b></span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Mózesre, és Áronra, az Úr szentjére.</b></span> Erre <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>megnyílt a föld, elnyelte
Dátánt, s elborította Abiron csoportját. Tűz gyulladt fel
gyülekezetükben, láng égette el</b></span> <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>a bűnösöket.</b></span> A Hórebnél borjút
készítettek, és az öntött képet imádták. <span style="color:rgb(102,0,0)"><b>Dicsőségüket fölcserélték a
füvet evő bika képével. Elfeledték</b></span> I<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>stent, aki megszabadította őket, aki
nagy dolgokat művelt Egyiptomban, csodákat Kám földjén, félelmetes
dolgokat a Vörös tengeren. El is határozta volna, hogy <span style="color:rgb(102,0,0)">elpusztítja </span>őket,
ha választottja, Mózes, nem állt volna résen, hogy elhárítsa haragját,
nehogy megsemmisítse őket. </b></span></span></p><p><a name="14efb4db5852fb1b_Mt 15,21-28"><font color="#000000">Mt 15,21-28</font></a></p><p><span>Jézus
ezután elment onnan: visszavonult Tírusz és Szidon vidékére. És íme,
egy kánaáni asszony, aki arról a vidékről jött, így kiáltott hozzá:
,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Könyörülj rajtam, Uram, Dávid Fia! A lányomat kegyetlenül gyötri egy
démon.</b></span>’’ Ő azonban egy szóval sem válaszolt neki. A tanítványai
odamentek hozzá és kérték: ,,Küldd el őt, mert csak kiabál utánunk.’’
Ekkor így szólt: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Nem küldtek máshová, csak Izrael házának elveszett
juhaihoz.</b></span>’’ Az asszony mégis odament, leborult előtte és kérte: ,,Uram,
segíts rajtam!’’ Erre így válaszolt: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Nem való elvenni a gyerekek
kenyerét, és odadobni a kiskutyáknak.’’ </b></span><span style="color:rgb(56,118,29)"><b>De az asszony csak folytatta:
,,Igen, Uram, de a kiskutyák is esznek a morzsákból, amelyek lehullanak
uruk asztaláról.’’ </b></span>Erre Jézus így szólt hozzá: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Asszony, nagy a te
hited! Legyen neked, amint akarod.’’ És abban az órában meggyógyult a
lánya.</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>