<div dir="ltr"><div>
<h1>Mi lesz a hazánkba jött négyezer gyerekmenekülttel?</h1><span>szerző: <a href="mailto:konopas.noemi@mno.hu" target="_blank">Konopás Noémi</a>, 2015. augusztus 2., 18:36</span><br><a href="http://mno.hu/belfold/mi-lesz-a-hazankba-jott-negyezer-gyerekmenekulttel-1297456" target="_blank">http://mno.hu/belfold/mi-lesz-a-hazankba-jott-negyezer-gyerekmenekulttel-1297456</a><br>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data/cikk/1/29/74/56/cikk_1297456/bevandorlo_menekult_NBB_20150626_7950_uj_fekvo_lead.jpg" alt="Mi lesz a hazánkba jött négyezer gyerekmenekülttel?" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Nagy Béla / Magyar Nemzet</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Csaknem négyezer, kísérő nélküli
menekült gyermek érkezett az év első hat hónapjában hazánkba.</b></span> Szakértők
szerint félő, hogy előítéletekre építve a közbeszéd stigmatizálni kezdi
ezeket a komoly traumákat átélt kiskorúakat. Mi lesz a sorsuk?</p>
</div>
<div>
<p>Az elmúlt négy év alatt 13,9 millióval nőtt
a menekültek száma világszerte, így 2014-ben 59,5 millióra rúgott a
számuk. Az ENSZ Menekültügyi Szervezetének frissen publikált éves
jelentése szerint 2014-ben a menekültek 51 százaléka 18 év alatti
gyerek, ami az évtized legmagasabb aránya – olvasható az <a href="http://unicef.hu/a-menekultek-tobb-mint-fele-gyerek/" target="_blank">UNICEF honlapján</a>.
Csak Magyarországon az év első hat hónapjában a Bevándorlási és
Állampolgársági Hivatal (BÁH) 3779 olyan gyermeket (ez tízszerese a
2013-as adatnak) regisztrált, aki egyedül tette meg a hazánk és az
otthona közötti, nemritkán sok ezer kilométeres utat – <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/nyomtalanul-eltunt-gyermekmenekultek-1296956" target="_blank">számolt be</a> július közepén a Magyar Nemzet.</p>
<p>– A viszontagságos útjuk után kísérő nélkül Magyarországra érkező
fiatalkorúak <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>összességében egy működő gyermekvédelmi intézményrendszerbe
kerülnek</b></span> – mondta az MNO-nak dr. Lux Ágnes. – A gyerekmenekülteket a
fóti Károlyi István Gyermekközpontban helyezik el, ahol minden
szolgáltatást megkapnak, miképp a valamilyen okból a családjukból
kiemelt magyar állampolgárságú társaik – emelte ki az UNICEF Magyar
Bizottság Alapítvány gyermekjogi igazgatója. Lux szerint <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>kérdéses
azonban, hogy a magyar intézményrendszer fel van-e készülve ennyi gyerek
ellátására</b></span>, úgy véli, fontos lenne megerősíteni a segítő
szakembergárdát. Mint arról a Magyar Nemzet is <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_belfoldi_hirei/nyomtalanul-eltunt-gyermekmenekultek-1296956" target="_blank">beszámolt</a>,
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a hazánkba érkező gyermekek száma 120-szorosan múlja felül a fóti
otthon honlapján megadott, migránsok részére fenntartott férőhelyek
számát.</b></span> Az ORFK lapunk megkeresésére korábban annyit közölt, nincsenek
adataik, hogy hány, kísérő nélkül érkezett migráns fiatalnak veszett
nyoma az elmúlt hetekben-hónapokban, de ők minden eltűntet keresnek.</p>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td style="text-align:center">Helyszíni riport</td>
</tr>
<tr>
<td>Szerettünk volna helyszíni riportot készíteni a fóti Károlyi István
Gyermekközpontban, de ehhez a gyámi engedélyek hiányára hivatkozva az
intézményt fenntartó Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság nem
járult hozzá.</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Lux elmondta: azok <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a kísérő nélküli menekült gyerekek, akik
Magyarországon maradnak, bekerülnek a magyar köznevelési rendszerbe is,
ami azzal jár, hogy nagykorúságukig vagy tanulmányaik befejezéséig itt
maradhatnak. A szakértő szerint feltételezhető, hogy az a 18. életévét
Magyarországon betöltő személy, aki ennyi ideig itt maradt, már megkapta
a menekültstátuszt, vagyis az Európai Unión belül ugyanolyan jogokkal
rendelkezik, mint más állampolgár. Félő azonban</b></span>, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a közbeszéd
előítéletekre építve elkezdi stigmatizálni</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ezeket a gyerekeket, akik
pedig ugyanolyanok, mint magyar társaik, csak épp nagyobb – virtuális és
valós – hátizsákot cipelnek a hátukon</b></span> – emelte ki Lux Ágnes.</p>
<h3>Gyerekbarát hely, ahol nincs háború</h3>
<p>Azt a tényt, miszerint ezek a gyerekek voltaképpen semmiben nem
különböznek magyar társaiktól, igazolja a szakértő véleménye szerint az
az UNICEF Magyar Bizottság Alapítvány által <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>május közepén végzett
kérdőív</b></span> is, melynek során 12–17 éves menekülteket kérdeztek arról, hogy
milyen gyermekjogok fontosak a számukra, és szerintük hol jó és hol
rossz élni. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A válaszadók alapvetően ugyanolyan szükségleteket
fogalmaztak meg, mint bármely gyerek a világon. Többségük szerint az a
gyerekbarát település</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ahol nincsen háború, nincsenek fegyveres emberek,
és erőszak sem, meghallgatják viszont a véleményüket, és ahol tanulni
is lehet.</b></span></p>
<table style="margin:8px auto 16px" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td><br></td></tr><tr><td><br></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p>Mint azt az UNICEF munkatársa elmondta: a menekült gyerekeknek
pontosan olyan jogaik vannak, mint a befogadó ország gyerekeinek, rájuk
ugyanúgy érvényes a gyermekjogi egyezmény 3. cikke, amely kimondja, hogy
a gyereket érintő valamennyi döntés során a kiskorú mindenek felett
álló (legfőbb) érdekét kell figyelembe venni. Lux szerint bár ez talán
megfoghatatlannak tűnik, de a menekültügyi eljárás során – amikor is
feltérképezik a gyerek családi kapcsolatait, hogy ennek függvényében
válasszák ki a számára legmegfelelőbb elhelyezést és ellátást –
elengedhetetlenül fontos mégis figyelembe venni. Ez a feltérképezés
azonban korántsem olyan egyszerű: a szakértő szerint bizalmi viszonyt
feltételez, nem mindegy, ki, hogyan és mikor kérdezi a gyermekeket a
körülményeiről, és arról, mit élt át.</p>
<h3>Komoly trauma, bizonytalan sors</h3>
<p>Lux úgy véli, arra kell törekedni, hogy a gyerekekkel kapcsolatba
kerülő felnőtt és a rendeltetésétől fogva idegen, a gyermekjogi igazgató
szerint nemcsak a gyermekekben, de a felnőttekben is sokszor félelmet
keltő hatóság segítő szándékkal járjon el. Így kialakulhat az <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a támogató
légkör, amelyben a gyermek segítséget mer kérni. Az UNICEF munkatársa
szerint szem előtt kell tartani, hogy a menekült gyerekek <span style="background-color:rgb(234,209,220)">olyan
országokból jönnek nagyon komoly traumákat elszenvedve, ahová senkinek
nem ajánlják az odautat, ráadásul nagyon bizonytalan a további sorsuk
is.</span></b></span></p>
<h3>Pozitív élmény a megterhelő környezetben</h3>
<p>A támogató légkör kialakításáért küzdenek a Magyar Ökumenikus
Segélyszervezet szociális munkás és pszichológus munkatársai is, akik
heti rendszerességgel látogatnak el a vámosszabadi és a bicskei táborba,
hogy<b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> pszichoszociális segítséget nyújtsanak a gyerekmenekülteknek.
</span></b>Fontosnak tartjuk, hogy a frusztráló helyzet alól mentesüljenek a
borzalmasan nehéz utat megtett gyerekek – mondta az MNO-nak Senkár Éva, a
szervezet pszichológus munkatársa. <span style="background-color:rgb(255,255,255)">Sajnos arra nincs mód, hogy nehéz
helyzetük feldolgozásában hosszú távon segítsük őket, egyrészt a nyelvi
akadályok, másrészt amiatt, hogy ezek a gyerekek és családok 3-5 nap
után továbbállnak – tette hozzá.</span></p>
<p>A pszichológus szerint így <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az a cél, hogy olyan emlékezetesebb
élményeket – legyen az közös játék, sport, kézműves foglalkozás –
adjanak a gyerekeknek, amivel jelentősen csökkenthető a stressz. Mivel
ezekben a táborokban minden korosztály megfordul, a csecsemőtől egészen a
18 évesig, próbálják szélesebbre venni a foglalkozások tárházát.</b></span> Senkár
szerint <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a személyes figyelem és odafigyelés a legfontosabb, ez az, ami
pozitív élményt adhat a megterhelő környezetben. Úgy véli, a gyerekek
bevonása a közös tevékenységbe ezalatt a rövid, átmeneti időszak alatt
többet segít, mint a személyes történetekről való beszélgetés révén a
traumás emlékek felidézése.</b></span></p>
<h3>Faggatás nélkül megnyílni</h3>
<p>Más a helyzet viszont azokkal a gyerekekkel, akik kísérő nélkül,
szüleiket elvesztve érkeznek, nekik mindenképpen szükségük van
mélyrehatóbb pszichoszociális segítségre, aminek viszont meg kell
teremteni az alapjait. Senkár szerint ehhez elengedhetetlen, hogy a
gyermek megnyíljon, és faggatás nélkül ő maga kezdjen el mesélni. Ezt
elérni viszont nem egyszerű, egyrészt a nyelvi akadály miatt, másrészt
azért sem, mert a gyerekek további sorsa is bizonytalan, ami még több
stresszt szül. Ezért is fontos, hogy minél hamarabb stabilizálódjon a
kiskorúak helyzete – tette hozzá a pszichológus.</p>
<p>Senkár Éva az eddigi foglalkozásokat értékelve elmondta: a gyerekeket
könnyen be tudták vonni a játékba, és a szülők is örömmel vették a
segítségnyújtást, egy időre fellélegeztek. A táborokban egyébként nagyon
kevés az olyan eszköz, amivel a gyerekek le tudják foglalni magukat,
ráadásul a munkatársak is nagyon leterheltek, kétszer annyi emberrel
kell foglalkozniuk, mint amit a kapacitás megenged.</p> </div></div>