<div dir="ltr"><div><img src="https://mail.google.com/mail/u/0/images/cleardot.gif" alt=""></div><div>László Imre, k.Lttagtól egy másik listáról:<br><a href="http://m.mandiner.hu/cikk/20150721_santha_hanga_interju_bevandorlas_migracio_svedorszag" target="_blank">http://m.mandiner.hu/cikk/20150721_santha_hanga_interju_bevandorlas_migracio_svedorszag</a><br></div><div><br></div><div style="margin:0px 0px 16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;color:rgb(119,119,119)"><div style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">2015. július 21. 08:52 | <b style="margin:0px;padding:0px;border:0px">Írta: <a href="http://m.mandiner.hu/szerzo/szilvay_gergely" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;color:rgb(0,102,153);text-decoration:none" target="_blank">Szilvay Gergely</a></b></div><div style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><div style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;display:inline-block"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:bottom;display:inline-block;text-align:justify;width:400px;min-height:20px"></span></div></div></div><p style="margin:0px 0px 20px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;font-weight:bold;line-height:1.5em"><span style="background-color:rgb(182,215,168)">A
déli határzár nem a leghatékonyabb módszer, de a legsúlyosabb probléma
rövid távú, azonnali kiküszöbölésére talán alkalmas</span>nak bizonyulhat –
mondja a Mandinernek <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Sántha Hanga, a svéd kormány volt
biztonságpolitikai tanácsadója</span>. Családja a nyolcvanas évek végén
menekült el a kommunista Romániából Svédországba, de ő maga nemrég
Budapestre költözött. Sántha Hanga szerint a bevándorlást korlátozni
kell, a svédek pedig identitásválságban szenvednek. Úgy látja: az
iszlamista terrorizmusnak nem csak a szegénység lehet az oka, és érdemes
volna számon tartani a bűnelkövetők etnikai hovatartozását. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Hihetetlen
mesék következnek a svéd naivitásról.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span></span></span>Kolozsváriként hogyan került ki Svédországba?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV"></span><img src="http://m.mandiner.hu/images/ga1.gif" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:middle"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">1989
december közepén mentünk ki Svédországba a szüleimmel, az anyai
nagyszüleim már a nyolcvanas évek közepétől kint laktak Stockholmban</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">.
Egyik első svédországi gyermekkori emlékem, hogy ülünk a tévé előtt és
nézzük, ahogy lelőnek egy nénit és egy bácsit, a család pedig ujjong. Ez
volt a Ceaușescu-házaspár kivégzése. Édesapám még visszament 1990
januárjában, hogy megtapasztalja, változott-e a helyzet, de úgy ítélte
meg, hogy még nincs értelme visszamenni. </span><img src="http://m.mandiner.hu/images/ga2.gif" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:middle"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Milyenek az első emlékei Svédországról?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az
óvodai emlékeim még élénken élnek bennem.</b></span> Akkor még nem tudtam
kommunikálni, kézzel-lábbal próbáltam magam megértetni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Úgy éreztem,
hogy a svéd óvodában nincsenek határok.</b></span> Ez nyilván nem így volt, de
számomra óriási különbség volt az otthon tapasztalt szigor és a svéd
lazaság között, hogy állítólag én voltam a legrosszabb gyerek az
óvodában; a szüleim pedig csodálkoztak, hogy ha otthon olyan jó kislány
vagyok, akkor az óvodában miért panaszkodnak rám állandóan az óvónénik
és óvóbácsik.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Később, felnőttként hogyan lett biztonságpolitikai szakértő a svéd kormánynál?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Egy
véletlen folytán. Jogásznak tanultam, ezt politológiával egészítettem
ki, az utóbbin belül pedig biztonságpolitikára szakosodtam. Miután
lediplomáztam, még egy évet tanultam a kinti honvédelmi főiskolán,
főként aszimmetrikus fenyegetések és terrorelhárítás témakörben. Az
akkori volt az első évfolyam, ahová már beengedtek civileket. Így én
voltam az egyetlen civil – és az egyetlen nő Ezután megpályáztam egy
friss diplomásoknak hirdetett gyakornoki állást az Igazságügyi
Minisztériumnál. A pályázatot névtelenül kellett leadni. Behívtak
interjúra, nagyon izgultam, de amikor kinyílt az ajtó, a főnök elnézett
fölöttem. Próbáltam félénken bemutatkozni, de közölte, hogy egy srácot
vár beszélgetésre, úgyhogy nincs ideje rám. Mondtam, hogy nekem
időpontom van, és kiderült, hogy én voltam a „srác”. Így kerültem oda,
összesen három és fél évig dolgoztam ott. Ezalatt áthelyeztek fél évre a
miniszterelnöki hivatalba biztonságpolitikai elemzőként a
válságkezelési koordinációs központba, ami 24 órás megfigyelést végez a
svéd érdekeket veszélyeztető, potenciális veszélyforrások korai
felfedezése érdekében.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Gondolom, aláírt pár titoktartási szerződést.</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Igen,
viszont ez egy nyilvános egység. A 2004 karácsonyán Thaiföldön
végigsöprő cúnami után hozták létre, ugyanis a szökőárban rengeteg svéd
vesztette el életét. Mindez pont karácsony környékén történt, amikor –
mint kiderült - semmilyen illetékes nem volt elérhető, és nem tudták a
kint tartózkodó svédek, hogy hova forduljanak. Elsőként az egyik
legnagyobb utazási iroda vezetője lépett, ő próbálta megszervezni a svéd
állampolgárok hazautazását. Az illetékesek vélt és valós
elérhetetlensége miatt keményen bírálták a kormányt, s ezután hozták
létre ezt a központot, ami figyelemmel kíséri a világ eseményeit. Én a
szélsőséges iszlamista radikalizálódással és a terrorizmus témakörével
foglalkoztam. Visszatérvén az Igazságügyhöz maradtam a témánál, ezen
belül foglalkoztam a bevándorlás kérdésével és a svédországi muzulmán
közösségekkel.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Kissé
meglepő, hogy a svéd kormánynak dolgozó magyar biztonságpolitikai
szakértő egyszer csak fogja magát és hazajön. Miért szánta rá magát erre
a lépésre?</b><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Mert „a haza minden el</span></b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>őtt”.</b></span>
Erre neveltek a szüleim. Mindvégig ott motoszkált bennem a gondolat,
hogy haza kellene jönni. Soha nem éreztem igazán jól magam
Svédországban. Minden kisebbségi lét természetellenes állapot, akár
önkéntes, akár önkéntelen; de van, amit véleményem szerint nehezebb és
keservesebb megszokni.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Amikor hazajött, nem kapott kultúrsokkot és indult vissza azonnal?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Ami
a bürokráciát és az adminisztrációt illeti, kaptam némi kultúrsokkot...
de nem fogok belerokkanni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Azzal a szándékkal jöttem haza, hogy ott
segítsek, ahol tudok.</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Úgyhogy talán jó, hogy van, amin lehet javítani és nem tökéletes minden.</span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US">Arra nem gondolt, hogy Erdélybe megy haza?</span></b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>De
igen. Kolozsvár lett volna a célom, próbálkoztam is</b><b>, de Stockholmból
kapásból Kolozsvárra költözni </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>igen nehézkesnek bizonyult.</b></span> Elsősorban
azért, mert jelenlegi képzettségemmel nem tudnék elhelyezkedni. Szívesen
foglalkoznék kisebbségvédelemmel is, ami úgyszintén a szakterületem; de
ez Romániában, mint tudjuk, érzékeny téma, amiről nem szívesen vesz
tudomást a többségi társadalom. A kisebbségvédelem a svédeknél is olykor
érzékeny téma, főleg ami az őshonos lappok státuszát és az ebből fakadó
jogaikat illeti. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amennyire nagyvonalúak a svédek a bevándorlókkal,
annyira bántak mostohán a lappokkal: sokáig nem akarták elismerni a
lappok </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">őshonos kisebbségi státuszát, illetve még mindig nem ratifikálta Svédország </span>az őslakos és törzsi népekről szóló 169. számú, 1989. évi ILO-egyezményt<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">.
Ezekre való tekintettel nehezen tudnák megérteni például a
kárpát-medencei magyar kisebbségi helyzetet és az ebből fakadó nemzeti
összetartozásra való törekvéseket…<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> A „nemzeti összetartozás”</span> fogalma
idegen tőlük. Tudják, mit jelent, de érzelmileg nem tudnak vele
azonosulni.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><img src="http://m.mandiner.hu/gallery/SanthaHanga3.jpg" alt="" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:middle" height="373" width="560"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:start">Heves érzelmeket kiváltó közvita tárgya, hogy valójában mi a </span>»<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:start">svédség</span>«<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:start">”</span></i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Nincs svéd nemzet?</b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
szó szoros értelemben természetesen létezik svéd nemzet. De heves
érzelmeket kiváltó<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> közvita tárgya, hogy valójában mi a „svédség”; melyek
azok közös jellemzők, amelyek mentén meghatároznák magukat; és melyek
azok az értékek és hagyományok, amik szerves részesei a svéd
identitásnak. Emiatt is bizonyult nehézkesnek a bevándorlók integrálása,
noha a svéd egy igen nyitott és befogadó társadalom – egy bizonyos
szintig.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Ennek mi áll a hátterében?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Err</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">ől
a kérdésről számos érdekes tanulmány született, többek között egy, ami
szociálantropológiai szemszögből megvizsgálja harminc-negyven évre
visszavezetve, hogy miként érvényesítették a svéd politikusok és
közéleti személyek a multikulturalizmus ideológiáját, és hogy ezek
miként befolyásolták mind a mai napig például a bevándorlókról és
bevándorlásról szóló közvitát. A tanulmány rávilágított: többek között
az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a tény, hogy a sokszínűség jelenlétét (beleértve az iszlámot) a svéd
kultúra egyértelmű részeként állították be, valójában megakadályozta a
kölcsönös el- és befogadásra alapuló, valójában multikulturális
társadalom kialakulását.</b></span> Ezek a kijelentések annyira összhangban voltak
egymással, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>sok svéd ténylegesen a kultúra és társadalom szerves
részeként tekint az iszlámra. Pedig ez nyilvánvalóan nem így van, hiszen
az iszlám ötven-hatvan éve van jelen látható módon Svédországban. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Úgy
élem meg</span><b> a svédek</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">et, mint </span><b>egy jelen pillanatban identitásválságban
szenvedő nép</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">et,</span><b> akiknek kiforrott identitásuk része volt a mássággal
szembeni tolerancia és feltétlen befogadás. Ennek ellenére sok svéd
sohasem szembesült a bevándorlókkal, főként a szegregálódás miatt. De
most egyre több helyen szembesülnek ezzel az általuk eddig ismeretlen
jelenléttel – legyen szó sokgyermekes szomáliai családról, romániai
kéregetőkről (akiket a svédek „EU-migránsoknak” neveznek) vagy egy
környékükön épülő mecsetről.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Messziről szeretik őket?</b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Lehet
így is fogalmazni. Viszont itt érdemes pár szót mondani <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a
bevá<span></span>ndorlással foglalkozó közigazgatási háttérről. Az állami
bevándorlási hivatal (Migrationsverket) ad menekültstátuszt és
letelepedési engedélyt, viszont a gyakorlati befogadásért és az ezzel
járó feladatokkal (elszállásolás, egészségügyi ellátás biztosítása,
nyelvoktatás, munkába helyezés) az önkormányzatok felelnek. Az
önkormányzatoknak viszont nagy mértékű önállóságot élveznek, amit maga a
svéd alkotmány garantál. Az állam tehát nem kényszerítheti az
önkormányzatokat, hogy fogadjanak be menekülteket, illetve nem oszthatja
el őket egy bizonyos kvóta-rendszer szerint az önkormányzatok közt.</span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Ezért </span><b>van egy aránytalan eloszlás, ami jelentős feszültséget eredményez
az önkormányzatok között. Így alakult ki a bevándorlók egyfajta önkéntes
szegregálódása is. Az emellé társuló, híresen bőkezű szociális rendszer
megerősítette ezt a szegregálódást és az ezzel járó dezintegrációt,
miszerint lehe<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><span></span></span>tséges úgy leélni egy életet Svédországban, hogy nem
beszéled a nyelvet, nem dolgozol, nem vagy szerves része a
társadalomnak.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Önmagában a közösség együttlakása miért probléma?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Nem
probléma, ha az állami intézkedések képesek egy egészséges egyensúlyt
biztosítani a társadalmi integrálódás és a saját kultúra megőrzése közt.
Jelen pillanatban a svéd rendszer sajnos nem képes ezt az egyensúlyt
megvalósítani, számos helyen kialakultak etnikai enklávék. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az integráció
részleges vagy teljes hiánya pedig komoly gondokat okoz, nem utolsó
sorban a másodgenerációs bevándorlók körében. De amúgy a svédekben is
megvan az elkülönülésre való hajlam: az általuk igen kedvelt déli
spanyol tengerparton van néhány teljesen svéd falu, ahol berendezték a
maguk svéd világát a konyhától elkezdve a svéd rádióig és svéd iskoláig.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Mikor jöttek el</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">ő az első bevándorlással kapcsolatos gondok?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Egyes
negatívumok már a kilencvenes évek elején is érzékelhetőek voltak.
Például az akkori bevándorlási hivatal felmérése igen magas
munkanélküliségi arányt mutatott ki a menedékkér</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">ők körében. A külvárosi rongálások és gyújtogatások viszont az utóbbi években szaporodtak el.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Mit kezdenek mindezzel a svédek?</b><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Értetlenül
nézik, hogy mi történik</b></span>. Az ő értelmezésükben ők mindenkivel
messzemenően előzékenyek és befogadóak voltak, megadtak minden
lehetőséget és támogatást. Ezért csodálkoznak, hogy miért nem
elégedettek a fiatalok.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">És miért nem elégedettek?</b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
szegregált külvárosi negyedekből számos helyen elköltözött a svédek
többsége,</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> kivonultak az állami hatóságok és önkormányzati szervek,</span></span><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"> a
párhuzamos társadalom viszont maradt. Számos esetben az édesanya marad
otthon a gyerekekkel, emellett nem tud megtanulni svédül; ráadásul </span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">az esetlegesen munkanélküli apa</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"> </span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">sokszor
nem tud (a muzulmánok a miénkénél patriarchálisabb kultúrájában)
családfenntartóként működni. Sok esetben tehát a gyermekek az elveszett
szülői tekintély árnyékában nőnek fel. A gyermeknevelés ilyenkor a
legnagyobb testvérre hárul, és a gyermekek válnak szüleik szüleivé: ők
kísérik őket orvoshoz, fordítanak nekik a hivatalban, ők tartanak
kapcsolatot a hatóságokkal. Ezeknek a gyerekeknek, fiataloknak az
életében ritka a felnőtt példakép, és akarva-akaratlanul érzékelik, hogy
elkülönülten élnek a társadalomtól.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A gyerekek be akarnak illeszkedni?</span></b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Általában
nincs kiforrott, szilárd identitásuk: tudatában vannak a vallási és
nyelvi hovatartozásnak, de anyanyelvüket már talán nem uralják,
származási országukban talán még sosem jártak.</b><span style="background-color:rgb(255,255,255)"> Sok esetben a család
„otthonmaradt” része sem tartja már őket „igazi” szomáliainak,
muzulmánnak. </span><b>Ugyanakkor egyáltalán nem érzik magukat svédnek sem. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Két
identitás közt a vákuumban vannak.</span><b> A szélsőséges mozgalmak viszont
éppenséggel ebbe a vákuumba tudnak behatolni, ezért is toboroznak
előszeretettel az ilyen identitásválságban lévő fiatalok köreiből.</b></span> Egy
karizmatikus vezető ugyanis egy teljes identitáscsomagot tud felkínálni a
követői számára, akik általa új családot, új hovatartozást, új
nyelvezetet és esetleg még új ruhát is kapnak, meg persze egy végtelenül
leegyszerűsített világmagyarázatot a társadalom – és jelenlegi
helyzetük – bonyolult kérdéseire.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Önnek kapcsolatot kellett tartania muzulmán közösségekkel. Mit tapasztalt?</b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Az
Igazságügyi Minisztérium alkalmazottjaként kellett kapcsolatban lennem
(többek között) a muzulmán közösségekkel és szervezetekkel.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Mivel a
szélsőséges mozgalmak térhódításának a megelőzésével foglalkoztam,
fontos volt egy kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolat kiépítése, melynek
egyik fontos része egyfajta tolmácsolás volt, hogy ilyen területen mit
és miért csinál a svéd állam, és hogy a szélsőséges iszlamizmus elleni
fellépés nem kollektív stigma.</span></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sok helyen jól fogadtak</b></span>, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy helyen volt
rossz tapasztalatom, egy fiatalokból álló szervezetnél. Ők voltak a
legradikálisabbak és ők hajlottak a legkevésbé bármiféle párbeszédre.
Nem akartak velem kezet se fogni, mert nő vagyok. Ez a szervezet például
arra kapott komoly állami támogatást, hogy „a svéd társadalomban
elharapózó, súlyos iszlamofóbia” ellen felléphessen.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Súlyos iszlamofóbia a svéd társadalomban, ez komoly? És erre kaptak pénzt?</b></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Igen.
Sok pénzt kaptak, több hatóságtól is. Később pedig kiderült, hogy a
pénz egy részéből radikális imámokat hívtak meg Szaúd-Arábiából vagy
Tunéziából, hogy „nemileg szegregált” közösségnek előadásokat tartsanak
az „elfajzott Nyugatról”. Előfordult olyan is, hogy az al-Shabaab egy
stockholmi, külvárosi fiatalok számára fenntartott közösségi házban
toborzást végzett. Ez a példa sajnos arra mutat, hogy esetenként elég
megtanulni a megfelelő nyelvet, kifejezéseket, amelyeket előszeretettel
használnak a politikusok és a hatóságok – emberi jogok,
antidiszkrimináció, antirasszizmus, iszlamofóbia, fiatalokkal való
foglalkozás, stb. – és máris érkezik a pályázati pénz.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A másod- és harmadgenerációs bevándorlók valóban a szegénység miatt fogékonyak a szélsőséges eszmékre?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
szegénységből fakadó terrorizmus elmélete elsősorban a közel-keleti
merénylőkre a jellemző. Szerintem nem lehet egyértelműen alkalmazni ezt a
képletet az eddig ismert nyugati merénylőkre, akik az esetek túlnyomó
részében itt, Európában nőttek fel, beszélik az illető ország nyelvét,
családosak, van munkájuk. A 2005-ös londoni merénylők többsége egyetemet
végzett ember volt, a 2007-es glasgow-i meghiúsított merénylet tettesei
orvosok voltak, a magát Stockholmban felrobbantó öngyilkos merénylő
szintén kertvárosban felnőtt, egyetemet végzett, háromgyermekes
családapa volt. A probléma mélyebb megértéséhez szükséges az iszlámot
jobban górcső alá vonni, például a vallásban meghatározó erővel bíró
vallási, erkölcsi és tekintélyi alapelveket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az iszlamista terrorizmus
nem pusztán politikai probléma </b></span></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>–<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"> noha
-izmusról beszélünk, nem lehet tehát csupán politikai eszközökkel
fellépni ellene. A magát Iszlám Államnak nevező szélsőséges iszlamista
mozgalom vallási értelmezése szerint például minden egyes muzulmánnak
kötelessége részt venni a dzsihádban, egyénileg, akárhol él, a megadott
ellenség pedig „a nyugat”. Ennek az egyéni dzsihád doktrínájának a
vallási megalapozásá</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">ra már az al-Kaida is törekedett,</span><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"> ezzel globális
szintre emelvén a harcteret, ami állandó készenlétet igényel a nyugati
nemzetvédelmi szakszolgálatoktól.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Állandó
témája a bevándorlással kapcsolatos közbeszédnek a svédországi nemi
erőszakok elkövetőinek kiléte: a bevándorlásellenesek szerint a
bevándorlók közül kerül ki az elkövetők többsége, a multikulti
védelmezői szerint ez nem igaz. Nemrég a Heti Válasz írta, hogy a svéd
nők feketére festett hajjal mennek ki az utcára, a szerzőről viszont
azonnal levették a keresztvizet. Tényleg a bevándorlókhoz köthető a
svédországi nemi erőszakok többsége, és nem mernek kimenni a svéd nők az
utcára?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Nem
lehet tudni, milyen nemzetiségűek az elkövetők, mert a svéd bűnügyi
statisztikák nem tartalmaz etnikumra vonatkozó adatokat jó pár éve, így
hivatalosan sajnos nem tudjuk.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Sajnos? <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ön számon tartana etnikai adatokat is a bűnügyi statisztikákban?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Igen,
mivel releváns: ha be tudjuk azonosítani, hol a probléma, sokkal
hatékonyabb preventív módszerekkel tudnánk megelőzni a bűneseteket. A
tények közlése talán egy árnyaltabb közvitát is eredményezhetne.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De a
politikai korrektség és a bevándorlókkal szembeni előzékenység ezt is
megakadályozza. Attól tartok, hogy nem lesz soha olyan svéd kormány, ami
ezt (újból) meg merné lépni, mivel ez a jelenlegi politikai légkörben
elképzelhetetlen lenne.</b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">Ott vannak a Svéd Demokraták.</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">Igen, </span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">ők
a bevándorlás erős korlátozására próbálják alapozni ideológiájukat és a
szavazótáborukat. Ők lehet, hogy felvetnének egy ilyen javaslatot, de a
svédek többsége elzárkózik a párttól. Amikor 2010-ben bekerültek a
parlamentbe, a többi képviselő kivonult a parlamentből, mondván, nem
fognak a Svéd Demokraták képviselői mellé ülni. Óvodás módszerek
alkalmazásával nehéz példát mutatni, ami a tényekre és kölcsönös
tiszteletre alapuló politikai vitát illeti. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Godwin „törvénye” jól
illusztrálja ezt a jelenséget: </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">eszerint aki </span><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">érzelmileg túlfűtött vita
közben először rásüti a másikra a rasszista bélyeget (vagy Godwin
szerint vitapartnerét megpróbálja a Harmadik Birodalommal vagy
nemzetiszocializmussal összefüggésbe hozni), </span>az a látszat ellenére
menthetetlenül elvesztette azt a vitát. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Svédországban nincs konstruktív,
árnyalt közvita anélkül, hogy ne sütnének előre egymásra mindenféle
bélyegeket az ellenfelek.</span></b></span></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><img src="http://m.mandiner.hu/gallery/SanthaHanga2.jpg" alt="" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:middle" height="373" width="560"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:start">Az iszlám egy idő után akár a nyugatiak számára is csábítóvá válhat.</span>”</i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(208,224,227)">Ön szerint fennáll a veszélye Európa eliszlamizálódásának,</span> amit például Michel Houellebecq Behódolás című könyve is vizionál?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha
a születési statisztikák továbbra is úgy alakulnak, ahogy, magyarán a
muzulmánok sokkal több gyermeket vállalnak, akkor jelentősen meg fog
nőni Európa muzulmán lakossága. A Pew Research Institute számításai
szerint 2030-ra eléri az európai muzulmánok száma az 58 milliót. </b></span>A
Behódolást véleményem szerint tévesen kiáltották ki iszlamofóbnak -
elsősorban nem az iszlámot kritizálja, hanem a nyugati liberális
demokrácia rendszerét, amiben megszűnt sok létfontosságú társadalmi
érték. Nem értékes a család, nincsenek szociális kötelékek, nincs
jelentősége a hitnek, a kereszténységnek. Ezt az űrt Houllebecq szerint
jól tudja pótolni az erős családi struktúrákkal és szilárd vallási
gyakorlatokkal rendelkező iszlám, ami egy idő után akár a nyugatiak
számára is csábítóvá válhat – mint például a regény főszereplőjének is.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A bevándorlás pártolói szerint az ellenzők túldimenzionálják a problémát. Mennyi a sok bevándorló?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Ez
attól függ, mekkora kapacitása van egy államnak ténylegesen integrálni a
bevándorlókat, azaz megtanítani nekik a nyelvet, munkaerőpiac-képessé
tenni őket, illetve megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani, ami
például a súlyos háborús traumákat illeti. Magyarán annyi bevándorlót
kellene befogadnia egy országnak, ahánynak tud egy emberhez és
társadalomhoz méltó életet biztosítani. Az is kérdés, milyen
bevándorlóról van szó. Képzett munkaerőre, elitmigrációra szüksége van
Európának. Csakhogy a mostani áradattal első sorban nem ebbe a
kategóriába sorolandó emberek érkeznek.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Ráadásul az elitmigránsok általában legális úton érkeznek.</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Így
van. Egy szíriai, szomáliai, afganisztáni vagy eritreai – hogy a
legjelentősebb kibocsátó országokat felsoroljam – általában ugyanazokkal
a problémákkal rendelkezik: súlyos háborús trauma, a működő társadalom
és államigazgatás ismeretének teljes hiánya, sok esetben
írástudatlanság. Nagy kihívásokkal kell megküzdeni velük kapcsolatban,
ennek tükrében kell eldönteni, hogy sok vagy kevés a bevándorló.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">És az emberiességi szempont?</b><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Nyilván
nagyon fontos. Mi is a saját bőrünkön tapasztaltuk egy kommunista
diktatúrából elmenekülvén, hogy milyen az, amikor valaki nem csak az
etnikuma, hanem a vallása miatt is egy rendszer ellenségének minősül.
Egyértelműen hálásak vagyunk Svédországnak, hogy ott lelhettünk
menedékre, és egy olyan társadalomban élhettünk, ahol nem volt éhezés,
üldöztetés, háború. Viszont kell, hogy működjön egy repatriáló,
visszaintegráló rendszer is, ami felkínálja a visszaköltözés
lehetőségét.</span></b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Mit gondol a déli határzárról? Embertelen vagy nem az, használ vagy nem használ, esetleg megkerülik?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="ES">Szerintem az embercsempészek el</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">őbb-utóbb
úgyis találnak új utakat és új megoldásokat, hihetetlenül kreatívak.
Valamelyik határ menti falunál kaszát, kapát is adtak a menekültek
kezébe, hogy ne legyenek annyira feltűnőek. Az embercsempészek
stafétabotként adják tovább egymásnak a menekülteket a
migráns-útvonalakon, és még itt is velük vannak. Nagyon cinikus, ahogy
sok esetben könyörtelenül kizsákmányolják a ténylegesen rászorulókat. A
kerítés nem a leghatékonyabb módszer, de a legsúlyosabb probléma rövid
távú, azonnali kiküszöbölésére talán alkalmasnak bizonyulhat.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Akik hozzánk érkeznek, azok a módosabb középosztályból kerülnek ki?</b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Így
egyértelműen nem jelenthető ez ki, de lehet benne igazság. Ha jól
emlékszem, az Europol legutóbbi, embercsempészetről szóló jelentése
szerint egy pakisztáninak például negyvenezer eurót kell kifizetnie egy
embercsempésznek, hogy az Európába hozza. Hajóval átkelni a
Földközi-tengeren 800-2000 euró fejében lehetséges egyes
embercsempészetet tanulmányozó olasz kutatók szerint. Ezek olyan
összegek, amiket nemhogy egy átlag magyar, de egy átlag svéd sem tudna
előhúzni a zsebéből.</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Ki lehet szűrni a bevándorlók közül a terroristákat?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Szerintem
ki, de ez hatékonyabban a bevándorlás erőteljes korlátozásával
valósulhatna meg, hiszen a nemzetvédelmi szakszolgálatok egyszerre csak
egy adott mennyiségű emberrel tudnak dolgozni. A feladatkörüknek ezen
fontos részének teljesítése a költségvetésükben is tükröződnie kellene.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">Tulajdonképpen minden egyes menekültet le kellene nyomozni?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">Nem nevezném nyomozásnak, hanem kockázati felmérésnek. A sz</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">űrésnek
ott kellene kezdődnie, ahol még működik konzuli szolgálat, mielőtt még a
határhoz érnek a potenciális veszélyforrások, de ez nagyon utópisztikus
elgondolás. De egyébként igen, amennyiben lehet, minden harmadik
országból érkező menedékkérő esetében fel kell mérni az esetleges
kockázatot. A svédek eleinte nem ezt a hozzáállást választották: 2013
szeptemberétől a svéd bevándorlási hivatal egy kormányrendelet alapján
minden egyes szíriai érkezőnek automatikusan letelepedési engedélyt
adott ki. A szíriai fegyveres iszlamista erők persze tudomást szereztek
erről, és nyíltan, a Twitteren, a Facebookon arra buzdítják a híveiket,
hogy Svédországban kérjenek menedékjogot. Azóta szigorúbb szűrési
intézkedéseket vezetett be a hivatal, és az idén eddig hivatalos számaik
szerint kétszer annyi potenciális veszélyforrást fogtak el (potenciális
terroristát vagy olyan személyt, akit a származási országában háborús
bűnök vádjával köröznek vagy ítéltek el), mint a tavalyi év alatt.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Ha
el is fogadnak egy ilyen elvet, miért hirdetik ki, amikor nyilvánvaló,
hogy kihasználják a szélsőséges iszlamisták? Miért nem elég, ha csendben
cselekszik a bevándorlási hivatal és nem veri nagydobra?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
nyilvánosság elve fontos alapelv a svédeknél, a tolerancia és befogadás
mellett. Számos svéd világképe szerint a nemzetbiztonság és a
humanitárius bevándorlási politika összeegyeztethetlenek, ezért inkább
az utóbbit pártolják. Sokan nincsenek tisztában a nemzetvédelmi
szakszolgálat törvényileg megszabott (és korlátozott) feladatkörével,
illetve az ezekből fakadó adatgyűjtési igényeivel. Ezért – és az
esetleges tévhitek elkerülése végett – igyekezett a svéd szakszolgálat
az elmúlt években több mindent átláthatóbbá tenni és nyilvánosságra
hozni.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><img src="http://m.mandiner.hu/gallery/SanthaHanga4.jpg" alt="" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:middle" height="373" width="560"></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„<span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:start">Egy kicsit meg tudom érteni az identitásválságban szenvedő másodgenerációs bevándorlókat.</span>”</i></b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A svédek megvédenék a hazájukat, ha arra kerülne a sor?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
honvédelem parancsnoka két éve jelentette ki, amikor már nem először
„tévedt” orosz tengeralattjáró svéd vizekre, hogy Svédországnak jelen
pillanatban, ha tudná, hogy ki a támadó, honnan és mivel támad, egy
hétig volna kapacitása megvédeni magát. A svédek nem NATO-tagok és nem
is akarnak azok lenni, habár kelet felől az utóbbi években – ahogy Cseh
Tamás énekelte – a <i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„rusz medve mancsa”</i> arrafelé
is letette lábnyomát. De nem történik semmi konkrét esemény. A svédek
arra alapoznak, hogy a NATO majd megvédi őket támadás esetén; noha ezt
az előző NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen konkrétan megcáfolta egy
svéd biztonságpolitikai konferencián, kijelentve, hogy a NATO nem fogja
megvédeni Svédországot, mivel nem tag, és kész.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">És lelkileg felkészültek a svédek a honvédelemre?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="SV">Szerintem nem. </span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">2010-ben törölték el a kötelező katonaságot. <i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„Megvédeni a hazát”</i>,
ez a svédek számára diffúz fogalom, hiszen több mint kétszáz éve nem
tapasztaltak háborút. Az élő generációk egyike sem tud arról mesélni,
milyen az, amikor a bombázás elől a pincébe kell bújni; vagy milyen az,
amikor be kell rukkolni, s a családtól elszakadva egy távoli harcmezőn
szolgálni a hazát. A második világháborúban Svédország<i style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">„semleges”</i> volt,
pedig együttműködött mindkét oldallal, egyes történelmi források
szerint az akkori svéd király Hitler-rajongó volt. A svédekben van egy
nagy adag jóhiszeműség, ami egyrészt kedves és szimpatikus dolog,
másrészt viszont nagyon komoly hátulütőkkel járhat. A honvédelemmel
kapcsolatos felfogás is ezt a kettősséget tükrözi: ha ők betartják a
rájuk vonatkozó szabályokat, akkor mások is minden bizonnyal betartják a
rájuk vonatkozóakat, mert szerintük így működik a világ.</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;font-size:10.5pt"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
semlegesség nevében végrehajtott nyelvtanreform, a semleges vécék és az
Egália-óvoda csak a zöldek mániái, vagy ezek az svedikumok széleskörű
támogatottságot élveznek a svéd társadalomban?</b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">A
nemek közti egyenjogúság a hatvanas-hetvenes évek óta szerves része a
svéd tudatnak. Persze az egyenlő fizetés elvével mindenki egyetért
Svédországon kívül is, de az elmúlt években több olyan kezdeményezés
látott napvilágot a svédeknél, ami a heteronormativitás megbontására
törekedett, és már túlhaladta pusztán a nemek közti egyenjogúság és
egyenlőség kérdését. A kormány részét alkotó zöld párt tervezete szerint
kötelező lenne minden óvodában egy gender-pedagógus, akinek az lenne a
feladata, hogy már a korai években eltántorítsa a gyerekeket a nemileg
„sztereotip” viselkedéstől, leegyszerűsítve: a kislányok ne játsszanak
babákkal, a kisfiúk meg katonásdit, és legyen nevelésük jelentős része a
normakritika. Ennek a hosszú távú negatív hatásait nehéz kimutatni, és
valószínűleg akkor is nehéz tudományosan bebizonyítani, hogy miért
természetellenes ez a lépés – hiába mondja a józan ész, hogy a nők
maradjanak nők, a férfiak pedig férfiak. A svédek részéről mindez
befogadásra talál, mert a társadalom már elért egyfajta ideológiai és
gazdasági jóléti szintet, amikor már nincsenek nagyobb vélt vagy valós
megoldásra váró kérdések, hanem ezek a mi valóságunktól egyelőre idegen
kérdések is napirendre kerülhetnek.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US">Mindez az ön számára is furcsa, annak ellenére, hogy ott nőtt fel?</span></b><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US"></span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline" lang="EN-US">Számomra is; én egy hagyományőrző kálvinista családban n</span><span style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">őttem
fel, így az értékrendem elég távol áll az említettektől. Emiatt aztán
egy kicsit meg tudom érteni az identitásválságban szenvedő
másodgenerációs bevándorlókat.</span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Milyennek látja az uniós menekültügyi rendszert?</b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Valamilyen
kvótarendszerre szükség van, ma is létezik ilyen, ennek keretében az
ENSZ Menekültügyi Főbiztossága osztja el a menekülteket. Ez a kvóta
viszont Svédországra például ezer fő, de közben évente körülbelül 80
ezer bevándorló érkezik az országba. Uniós szinten is folynak a
tárgyalások egy ehhez hasonló rendszer bevezetéséről, de egyelőre igen
eltér a tagállamok véleménye. Én híve lennék egy kvótarendszernek, amely
figyelembe veszi az illető tagállam kapacitását, beleértve a gazdasági
helyzetét és az egyéb belügyeket (például munkanélküliségi arányt)
anélkül, hogy az emberiességi szempont kicsorbulna.</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Egyébként szabad mozgás van az EU-ban, nem lehet „röghöz kötni” senkit. Így is van értelme a kvótának?</b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">Amíg
meg nem kapják a letelepedési engedélyt a bevándorlók, addig van
értelme, hiszen ez elsősorban az adminisztratív terheket és költségeket
osztja el, de hosszú távon nem feltétlenül megoldás. Szerintem jelen
pillanatban korlátozni kellene a bevándorlást: egyszerűen mert nincs
elég kapacitása az EU-s tagállamoknak ennyi embernek biztosítani
mindazt, ami egy elégséges társadalmi és szociális beilleszkedést
elősegítene, beleértve az elszállásolást, nyelvoktatást, egészségügyi
ellátást és a későbbiekben a munkaerőpiacra való felkészítést. Ráadásul
számos európai ország küzd most még egyelőre megoldásra váró, szintén
égetően fontos társadalmi problémákkal.</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><b style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline">150
katonával csatlakozott Magyarország az Iszlám Állam elleni küzdelemhez.
Az ellenzők szerint ez növeli a terrorkockázatot. Megérte csatlakozni?</b></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline"><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az
Iszlám Állam elleni koalícióhoz való csatlakozás tényleg fokozza a
hazai terrorveszélyt, ezt valószínűleg nem csupán a beavatkozás ellenzői
állapították meg, hanem az illetékes szakszolgálatok is. Véleményem
szerint részt kell venni a koalícióban,</b></span> hiszen közös érdeket szolgál ez a
fellépés, s ez olyan fellépés, aminek az eredményét sokáig érezni fogja
Európa. Hogy elegendő lesz-e a mostani beavatkozás az Iszlám Állam
tényleges visszaszorítására és legyőzésére, azt majd csak a jövő tudja
megmondani; de nagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gyanúm, hogy nem csupán az ottani harctéren fog
eldőlni a végkimenetel.</b></span></p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:center">***</p><p class="MsoNormal" style="margin-bottom:16px;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;text-align:right">Fotók: <a href="http://www.arpadfoldhazi.com/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507" style="margin:0pt;padding:0pt;border:0pt none;outline:none 0pt;vertical-align:baseline;color:rgb(0,102,153);text-decoration:none" target="_blank">Földházi Árpád</a>.</p></div>