<div dir="ltr"><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-62898">http://magyarkurir.hu/hirek/napi-sajtoszemle-62898</a><br>A <strong>Magyar Nemzet</strong> (1.,16. o.) <strong><em>Századunk új rabszolgasága</em></strong>
címmel készített összeállítást <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az emberkereskedelem</b></span> mai világnapja
alkalmából. A világnapra időzített tanulmány szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
emberkereskedelem haszna megközelíti a fegyver- és drogkereskedelmét, az
illegális tevékenység több ágazata ugyanis együtt ma már eléri az évi
3,5 milliárd eurós hasznot</b></span>. María José Castano Reyero, a Madridban
működő és a jezsuita rendhez tartozó Pápai Comillas Egyetem kutatója, a
jelentés készítője elmondta: csak az emberkereskedelem évi 7-10 milliárd
eurót mozgat meg, és <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>évente legalább négymillió embert érint ez a
tevékenység, ami lényegében már a XXI. század új rabszolgasága, és egyre
inkább globális jelleget ölt.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Leggyakoribb formája a szexrabszolgaság,</b></span>
főként azóta, amióta a szegénység elsősorban a nőket sújtja, mert ők
hamarabb esnek egy ilyen hálózat csapdájába, mint a férfiak. Castano
Reyeno jelentése nemcsak a prostitúcióra összpontosított, a kutatás
folyamán kiderült, hogy több új bevételi forrás is gyarapítja a
kereskedők hasznát: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a szervkereskedelem és a rabszolgamunka</b></span>. Arra is
felhívta a figyelmet, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a kiskorúakkal való kereskedelem más
területeken is nő. Illegálisan fogadnak örökbe kiskorúakat, kereskednek a
szerveikkel,</b></span> de új, terjedő és riasztó jelenség, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a fegyveres
konfliktusokban is felhasználják őket</b></span>, például <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>gyermekkatonának vagy
öngyilkos merénylőnek</b></span>, vagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>bérkoldulás</b></span>ra kényszerülnek, és így gyakran
más bűncselekményeket is elkövetnek a segítségükkel. A Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet a legfrissebb adatok alapján <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>20,9 millió emberről
tudja, hogy rabszolgaként dolgoztatják őket a mezőgazdaságban, az építő-
vagy a textiliparban, cselédként, a tömegközlekedési ágazatokban.</b></span>
Éhbérért vagy még annyiért sem szégyenletes körülmények között dolgoznak
szinte egész nap, a tisztálkodási lehetőségek vagy a legelemibb
biztonsági előírások nélkül. A jezsuita egyetem kutatója aggasztó jelnek
nevezi, hogy <font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>miközben évről évre egyre több az áldozat</b></span></font>, <font size="4"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>három év alatt
csökkent azoknak az emberkereskedőknek és bűnözőknek a száma, akik ellen
eljárás indult </b></span></font>(17 százalékkal), az elítélteké pedig 13 százalékkal. A
jelentés sürgeti az érdekelt intézményeket, hogy az évekig tartó közöny
után <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>eljött az ideje, hogy a nemzetközi szervezetek a tettek mezejére
lépjenek.</b></span></div>