<div dir="ltr"><div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150727_loffler_tibor_fobofobia" target="_blank">Fobofóbia</a><br><br><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150727_loffler_tibor_fobofobia" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20150727_loffler_tibor_fobofobia</a><br><div>2015. július 27. 16:44 </div>
<div>
<div><span style="vertical-align:bottom;width:400px;min-height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
<p>
A liberális jogi küzdelmek már régóta operálnak a fóbiával
végződő fogalmakkal, aminek a lényege az, hogy a nem liberális módon
gondolkodók abnormálisnak érezhetik magukat.
</p>
<div>
</div>
<div>
<p><i>„<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az ideológiai terror</b></span> első hallásra talán túlzásnak
tűnik, de ne feledjük, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a liberális jogi küzdelmek már régóta
operálnak a fóbiával végződő fogalmakkal, aminek a lényege az, hogy a
nem liberális módon gondolkodók, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">akiket </span><u>homofóbnak, xenofóbnak stb.
nyilvánítanak, abnormálisnak érezhetik magukat. </u></b></span>A <u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>stigmatizálás </b></span></u>már
bevett kiegészítő elem a különféle bojkottok és kampányok mellett, hogy
ha az illető közfunkciót lát el, nyomás alá helyezzék és lemondásra
kényszerítsék. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Napjainkban ezerszer meg kell gondolnia bárkinek is, hogy
nyilvánosan megszólaljon, nehogy szexistának vagy homofóbnak
nyilvánítsák, és emiatt <span style="background-color:rgb(234,209,220)">törjön ketté a karrierje.</span></b></span></i><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif"></b></span></p><div><i></i></div><div><i>Az
ideológiai zűrzavar miatt határán vagyunk annak a tragikomikus
paradoxonnak, hogy a homofóbként stigmatizált emberek vállalják a
stigmát, hogy homofóbok, és azzal az indokkal, hogy fóbiájuk betegség
vagy legalábbis biológiai determináltság következménye, mint a
homoszexualitás, kisebbségnek nyilvánítják magukat, akiket mindenféle
jogok illetnek meg. A káosz egy másik tünete, hogy a másokat
lehomofóbozók sem ússzák meg, hogy lefóbiásozzák őket: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>már használatos a
fobofóbia fogalma, amely a mások (vélt) fóbiáitól való félelmet
hivatott kifejezni.</b></span> És végül itt van a kommunista szindróma is. A
kommunisták között mindig voltak igazhitűek, akik úgy gondolták
magukról, hogy az eszme leghivatottabb képviselői, és ennek megfelelően
szervezték meg az aktuális igazakból az újabb és újabb Internacionálét,
melyek szervezeti keretet adtak az elhajlók és tévutasok elleni
küzdelemnek is. A »melegjogi mozgalmak« intoleráns csoportjai hasonló
cipőben járnak. Lmbt-közösségről beszélnek, miközben a homogén
egységként tételezett »közösség« heterogén, és tagjai nem feltétlenül
ismerik el egymást egyenjogúnak vagy egyenértékűnek.</i></div><div><i><br></i></div><div><i><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Az
amerikai valóság például rendkívül ellentmondásos. Vannak melegek, akik
nem közösködnek transzvesztitákkal és transzszexuálisokkal, míg a
fekete és latin melegek között faji ellentétek is léteznek</span>.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Dolce és
Gabbana </span>esete pedig azt bizonyítja, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">hogy a mindenféle kiközösítés és
megbélyegzés ellen fellépő melegjogi mozgalmaktól egyáltalán nem áll
távol</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"> <b>a kiközösítés és megbélyegzés, ha az Lmbt-közösségen belül
másképpen gondolkodókkal találják szembe magukat.”</b></span></i></div> </div>
<div>
<ul><li><a href="http://mno.hu/velemeny/fobofobia-1296622?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507" target="_blank"><span>Magyar Nemzet</span> <span><span>Löffler Tibor: </span>Fobofóbia</span></a></li></ul>
</div></div>