<div dir="ltr"><div><br></div><div><p><font>2015.07.25. szombat: <b>SZENT JAKAB APOSTOL (ünnep)</b></font></p><p><i><b>Életünk folyamán váltig halálra szánnak minket Jézusért</b></i></p><hr><p><a name="14ec1fff08657058_2Kor 4,7-15"><font color="#000000">2Kor 4,7-15</font></a></p><p><span><span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ez
 a kincsünk pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek 
tulajdonítsuk és ne önmagunknak. Mindenfelől szorongatnak minket, de 
agyon nem nyomnak; bizonytalanságban vagyunk, de nem esünk kétségbe; 
üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk;</b></span> földre terítenek, de 
el nem veszünk; állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus
 élete is nyilvánvaló legyen testünkben. Mert minket, akik élünk, 
szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló 
legyen halandó testünkön. Bennünk tehát a halál munkálkodik, bennetek 
pedig az élet. Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint 
amiről írva van: ,,Hittem, azért szóltam’’ [Zsolt 116,10G], mi is 
hiszünk, és ezért beszélünk. Hiszen <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>tudjuk, hogy aki az Úr Jézust 
feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt
 elébe állít. Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása
 miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére. </b></span></span></p><p><a name="14ec1fff08657058_Zs 125"><font color="#000000">Zs 125</font></a></p><p><span>Zarándok-ének.
 Mikor az Úr megfordította Sion fogságának sorsát, olyan volt, mintha 
álmodnánk. Akkor szánk vígsággal telt meg, nyelvünk pedig ujjongással. 
Azt mondták akkor a nemzetek között: ,,Nagy dolgokat művelt velük az 
Úr!’’<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Nagy dolgokat művelt velünk az Úr, azért örvendezünk. Fordíts 
fogságunkon, Uram, mint ahogy megfordítod délen a patakokat! Akik 
könnyek között vetnek, majd ujjongva aratnak.</b></span> Csak mentek és sírtak, úgy
 vitték vetni vetőmagjukat; de ujjongva jönnek vissza majd, s úgy hozzák
 a kévéiket. </span></p><p><a name="14ec1fff08657058_Mt 20,20-28"><font color="#000000">Mt 20,20-28</font></a></p><p><span>Akkor
 <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Zebedeus fiainak az anyja odament hozzá a fiaival együtt, és leborult 
előtte, hogy kérjen tőle valamit. </b></span>Jézus megkérdezte: ,,Mit kívánsz?’’ Az
 így válaszolt: ,,Rende<span style="color:rgb(39,78,19)"><b>ld el, hogy az én két fiam közül az </b></span>egyik a 
jobbodon, a másik a balodon üljön országodban.’’ Jézus ezt válaszolta: 
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,,Nem tudjátok, mit kértek. Tudtok-e inni a kehelyből, amelyből én inni 
fogok?</b></span>’’ Azt felelték neki: ,,Tudunk!’’ Ő erre azt mondta nekik: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>A 
kelyhemből ugyan inni fogtok, de azt megadni, hogy a jobbomon vagy a 
balomon ki üljön, az nem az én dolgom</b></span>. Az azoké, akiknek Atyám 
készítette.’’ Amikor a többi tíz meghallotta ezt, nagyon megharagudott a
 két testvérre. Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: 
,,Tudjátok, hogy azok, akik a nemzetek fejedelmei, azok uralkodnak 
rajtuk, és akik nagyok, azok hatalmaskodnak felettük. Köztetek azonban 
ne így legyen, hanem <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>aki nagy akar lenni köztetek, az legyen a 
szolgátok, és aki első akar lenni köztetek, az legyen a ti szolgálótok. 
Hiszen az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő 
szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.’’</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>