<div dir="ltr"><div>
<div>
<a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_kulfold" target="_blank">A Magyar Nemzet külföldi hírei</a>
<i>Iszlám Állam</i>
</div>
<div>
<h1>Szemben az egész világgal</h1>
<br><a href="http://mno.hu/kek_hirek/marihuana-termesztoket-fogtak-harom-telepulesen-1296529" title="Következő cikk" target="_blank"></a>
</div>
<div>
<i>Az Iszlám Állam számára a muzulmán országok is ellenséget jelentenek</i>
</div>
<div><br><a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_kulfold/szemben-az-egesz-vilaggal-1296391" target="_blank">http://mno.hu/magyar_nemzet_kulfold/szemben-az-egesz-vilaggal-1296391</a><br><span>szerző: László Dávid, forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a>, 2015. július 22., szerda 16:37, frissítve: szerda 16:47 </span>
</div>
</div>
<table style="margin:auto" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img style="float:none;margin:auto" src="http://mno.hu/data/cikk/1/29/63/91/cikk_1296391/iszlam_allam_sziria_torokorszag_uj_fekvo_lead.jpg" alt="Szemben az egész világgal" height="411" width="645"></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>A radikális szunnita Iszlám Állam milicistái egy Törökországgal határos szíriai átkelőnél terelik a helyi menekülteket</td>
</tr>
<tr>
<td>BULENT KILIC / Europress/AFP</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<div>
<p>Az Iszlám Állam nem válogat. Elvük
egyszerű, aki nem velük van, az ellenük. Ahogy azt a törökországi
merénylet is mutatja,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> legyen szó síita vagy akár szunnita muzulmánról,
vallástól függetlenül mindenki potenciális célpont, ha nem hódol be az <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ISIS vasszigorú előírásainak</span>.</b></span> A<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> céljuk az egész világra kiterjedő
kalifátus létrehozása, amelyben az iszlám államok sem szövetségesek,
csak megváltásra váró eltévelyedettek.</b></span></p>
</div>
<p>Amikor az Iszlám Állam felbukkant,
érthetően fegyvert fogott az iraki és szíriai kormányerők ellen, hiszen
saját kalifátusát már létező államok területén képzelte el, amihez
elkerülhetetlenül hatalomváltásra volt szüksége. Aztán a szervezet
szembefordult az ellenségeit támogató erőkkel és a korábban őt etető
kézzel, célkeresztjébe a Nyugat is belekerült, aminek néhány nagy port
kavaró lefejezéssel, majd sokkoló külföldi terrormerényletekkel adott
hangot. Ezzel párhuzamosan előbb az elfoglalt területeken élő vallási
kisebbségeknek, majd lényegében véve felekezetre tekintet nélkül <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az
összes iszlám vallású államnak is „hadat üzent”,</b></span> és lassan az egész
világgal szembe került. Úgy tűnik, hogy a terrorszervezet senkit nem
kímél, aki sérti szigorú vallási elképzeléseit. Ez alól pedig a
muzulmánok – mindenek- előtt a síiták – sem kivételek, sőt, mintha
jelenleg ők lennének a legfőbb célpontok.</p>
<h3>De mit is képvisel az Iszlám Állam?</h3>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az alapvető, és ősrégi ellentétet alapvetően a síita–szunnita
szembenállás okozza, amelynek gyökerei mélyre nyúlnak. Miután Mohamed
próféta nem nevezte meg egyértelműen utódját, 632-ben bekövetkező
halálakor két táborra szakadtak a muzulmánok. A szunniták a próféta
elkötelezett és régi hívét, apósát, Abu Bakrt választották kalifának,
míg a síiták szerint Mohamed veje és unokatestvére, azaz Fatima lányának
férje, Ali volt a jogos utód. </b></span>Ali végül csak negyedik lehetett a
kalifák sorában – tehát az előtte uralkodó kalifákat a síiták egy része
nem ismeri el –, azonban miután őt és fiait is megölték, a<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> két tábor
közötti szakadás véglegessé vált</b></span>. Ez a régi időre visszanyúló, politikai
természetű vita abban is megnyilvánul, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a síiták szerint a vezetés
nem a hívők választásán, hanem a származáson, tehát Ali vérvonalán
alapul. Ennek vallási következménye, hogy számukra kitüntetett az
ajatollah, aki a próféta földi megjelenítője, szent ember,</b></span> nem véletlen,
hogy Mekkán kívül a szentnek tartott imámok sírjához is
elzarándokolnak. További vallásértelmezési <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>különbség közöttük, hogy a
Korán mellett mely szövegeket tartanak hitük forrásának, </b></span>illetve <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a
síiták például napi öt helyett csak háromszor imádkoznak</b></span>. Bár ezek a
különbségek például a keresztény reformáció fényében nem tűnnek
jelentősnek, a szembenállás olyan nagy, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>egymást gyakran nem is
tartják muzulmánnak</b></span>. Arányaiban<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> egyébként a szunniták elsöprő többséget
alkotnak, és az iszlám vallásúak 85-90 százalékát adják</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>síiták nagyobb
számban Iránban, Irakban és Libanonban élnek</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az Iszlám Állam az iszlám szunnita ágát, azon belül is a vahabizmus
egy fajtáját képviseli</b></span>. Ennek <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a XVIII. századból származó szélsőséges
irányzat</b></span>nak a lényege <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az iszlám megtisztítása a rárakódott idegen
elemektől, a Korán tanainak feltétel nélküli követése.</b></span> Hogy ez a
gyakorlatban mit jelent, annak borzalmairól nap mint nap hírt kapunk. A
szervezet ezért rombolja porig bálványimádás vádjával az ókori
emlékeket, feszítette keresztre a ramadán böjtjét megszegő<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><span></span></span>ket, és végez
ki ezreket. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a végletekig radikális iszlám nem egyezkedik senkivel,
nem csupán a keresztényekkel vagy síitákkal, de a szunnitákkal sem.</b></span>
Szaúd-Arábiában például a szunnita iszlám vahabita ágát gyakorolják, és
bár az országot sok kritika éri az emberi jogok megsértése és a síita
kisebbség diszkriminálása miatt, mégis nagyon távol állnak az Iszlám
Állam elveitől, nem véletlen, hogy Rijád részese az ellenük küzdő
koalíciónak is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Bár a terroristák államának önkényesen megválasztott
kalifája, Abu Bakr al-Bagdadi birodalmát az egész világra szeretné
kiterjeszteni, uralmát </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>sem a szunniták, sem a síiták nem ismerik el</b></span>.</p>
<h3>Haverok és ellenségek</h3>
<p>A szervezet bővelkedik ellenségekben, de nincs híján szövetségeseknek
sem. Azokban az államokban, ahol szunniták élnek, óhatatlanul
felbukkannak az Iszlám Állam képviselői is. Bár, akárcsak az al-Kaida
esetében, itt is inkább egymáshoz lazán kapcsolódó terroristahálózatról
van szó, mint egységes központi irányításról.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A szélsőségesek ott tudják
a legjobban megvetni a lábukat, ahol a belpolitikai helyzet erre
lehetőséget teremt,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a káosz és a gyenge hatalom </b><b>melegágya a
terroristáknak</b></span>. Irak és Szíria után egyre erősebbek már a polgárháború
dúlta Líbiában és Jemenben, de Nigériában és Szomáliában is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A
merényletek Tunéziában, Kuvaitban vagy legutóbb Törökországban nemcsak
üzenetértékkel bírnak, de gyengítik a hatalmat, zavart keltenek, ezáltal
pedig az Iszlám Államot erősítik.</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Erős központi vezetés</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ellen ugyanis a „kalifátusnak” semmi esélye
nincsen,</b><b> nem véletlen, hogy eddig a „nagy ellenség”, Izrael sem került a
célkeresztjükbe</b></span>. Bár a palesztinok között már fel-felbukkantak az
Iszlám Állam szimpatizánsai, egyelőre a már ott lévő csoportok jobbára
leszámoltak a terjeszkedéssel, ahogyan például Afganisztánban is
megálljt parancsoltak nekik a tálibok. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A zsidó állam túl erős
katonailag, hogy kívülről bárki fenyegetést jelentsen rájuk,</b></span> ha pedig
belül nem tud megjelenni az Iszlám Állam, a terroristáknak veszett ügyük
van. Ugyanis csak a védtelenekkel szemben erősek, erejük ellenfeleik
gyengeségében rejlik, és abban, hogy a szemben álló hatalmaknak –
egyelőre – nem áll érdekükben fellépni ellenük. Birodalmuk ezért szűk
határok közé szorult, hódításuk pedig a tudatos PR-stratégia által
sugallt riogatásokkal ellentétben a merényletek ellenére valójában a
végéhez közeledik.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Török dilemma</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A <a href="http://mno.hu/kulfold/azonositottak-a-torok-robbantas-egyik-gyanusitottjat-1296289" target="_blank">török hatóságok azonosították</a> </b></span>a török–szír határon fekvő <a href="http://mno.hu/kulfold/28-an-meghaltak-egy-torokorszagi-terrortamadasban-1296121" target="_blank">Suruc városában történt, 32 életet követelő <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>merénylet</b></span></a><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
elkövetőjét,</b></span> egyelőre azonban nem fedték fel kilétét. Sajtóinformációk
ugyanakkor arról szóltak, hogy a robbantást egy húszas évei elején járó
nő követte el. Korábban több forrás is hangoztatta, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az Iszlám Állam
állhat a támadás mögött, a terrorszervezet ugyanakkor még nem vállalta
érte a felelősséget.</b></span> Tegnap Ahmet Davutoglu török kormányfő arról
beszélt, hogy tovább szigorítják majd a szíriai határ őrizetét, és újabb
biztonsági intézkedések bevezetését is tervezik.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Bár Törökország a NATO
tagja, és közvetlenül a határa közelében is folytak harcok az Iszlám
Állam ellen, eleddig az ország nem vette ki a részét a szervezet elleni
küzdelemből. </b></span>A kormányfő most is mindössze annyit ígért, hogy mindent
megtesznek a támadás felelősei ellen, azt azonban nem tudni, hogy ez a
terroristák elleni konkrét fellépést jelent-e. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ankara elsősorban azért
ódzkodik <a href="http://mno.hu/kulfold/torokorszag-bevonulhat-sziriaba-1292923" target="_blank">beavatkozni a konfliktusba</a>, mert azzal a kurdokat segítené, akik félelmeik szerint később Törökország ellen fordulnának. (MN)</b></span></p></div>