<div dir="ltr"><h1>Ötszáz éve született Néri Szent Fülöp, a „bohócruhás misztikus” </h1>
<div>2015. július 21. kedd 17:33<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/otszaz-eve-szuletett-bohocruhas-misztikus#lightbox[%27g29%27]/0/" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/otszaz-eve-szuletett-bohocruhas-misztikus#lightbox[%27g29%27]/0/</a><br></div>
<h3>1515-ben ezen a napon, július 21-én született Néri 
Szent Fülöp. A fiatalok és a reumás betegek védőszentje.<b><span style="font-weight:normal"><span style="background-color:rgb(255,255,255)"></span></span></b></h3><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=62770&amp;img=o_nerisztfulop.jpg" rel="lightbox[&#39;g62770&#39;]" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=62770&amp;p=1&amp;img=c_nerisztfulop.jpg" alt="" border="0"></a></p>
<p>Néri Szent Fülöp 1515. július 21-én született Firenzében. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kis 
„Pippo buono” mindenki kedvence volt, közvetlenség, dús fantázia és nagy
 lelkesedni tudás, sugárzó tisztaság jellemezte. Mindemellett rendkívüli
 érzéke volt a tréfákhoz.</b></span></p>
<p>1551-ben szentelték pappá. Papsága kezdetén megalapította <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az 
oratóriumot, azt a helyet, ahol imádkoztak, találkozókat szerveztek. 
Jöttek művészek, kereskedők, a város mindenféle lakója, papok is, 
akikkel később Fülöp megalapította az Oratoriánusok Kongregációját</b></span>, 
amely 1575-ben kapott pápai jóváhagyást. Az alapító rendkívüli 
személyisége és az a lelkület, amely az oratóriumot jellemezte, olyan 
erővel vonzotta az embereket, hogy aki egyszer átlépte küszöbét, mindig 
visszatért ide. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A lelkipásztorkodás korábban nem tapasztalt stílusa és a
 jámborság új arca annyira megragadta az embereket</b></span>, hogy nem tudtak 
elszakadni tőle. Így <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>lett Néri Fülöp, a firenzei, „Róma második 
apostolává”.</b></span></p>
<p>Hosszú betegeskedés után, 1595. május 26-án hunyt el, utolsó szentmiséjét „örömtől ujjongva és énekelve” mutatta be. </p>
<p>1622. március 12-én avatták szentté Loyolai Ignáccal, Xavéri 
Ferenccel és Avilai Terézzel együtt. Ünnepét 1625-ben vették föl a római
 kalendáriumba, május 26-ára.</p>
<div>
<p><b>Néri Szent Fülöp születésének 500. évfordulója alkalmából 
jubileumi évet hirdettek 2015. május 25-től 2016. május 26-ig. Ferenc 
pápa ez alkalomból üzenetet küldött a Néri Szent Fülöp Oratóriumai 
Szövetség általános helytartójának, Mario Alberto Avilésnek. </b></p>
<p>Néri Szent Fülöp ragyogó példája az egyház állandó küldetésének a 
világban. A felebaráthoz való hozzáállása, az Úr szeretetéről és 
irgalmáról való tanúskodás követendő modellé teszi őt püspökök, papok, 
szerzetesek és világi hívek számára egyaránt – fogalmaz a pápa.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Szent Fülöp követőihez, az oratoriánusokhoz fordulva a Szentatya azt 
kérte, ne elégedjenek meg középszerű élettel: legyenek az imádság 
emberei, és tanúságtételükkel vonzzák Krisztushoz az embereket.</span></p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">
</span><p><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Manapság, főként a fiatalok világában – akik oly kedvesek voltak 
Szent Fülöpnek – nagy szükség van olyan személyekre, akik imádkoznak, és
 képesek megtanítani az imádkozást másoknak is. A Krisztussal való 
találkozás, az Eucharisztia ünneplésének öröme hassa át az oratoriánus 
közösségeket és apostolkodásukat egyaránt – buzdít üzenetében Ferenc 
pápa.</span></p>
</div>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Fülöp atyát </b></span><span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>már életében szentként akarták tisztelni. Ez ellen 
hevesen tiltakozott, és igyekezett komolytalanul viselkedni. </b></span>Hogy 
csökkentse azt a nagy tiszteletet, amellyel hozzá közeledtek az emberek,
 s <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>hogy magát megalázza, bolondnak tettette magát. Időnként fordítva 
vette föl ruháját, máskor azt látták, hogy egy köteg bogáncsot tart a 
kezében, és meg-megállva bolondos élvezettel szagolgatja. Nyilvános 
tereken táncolt, s bort ivott egy üvegből. Arcának csak egyik feléről 
nyíratta le a szakállát, és félig borotváltan ugrándozva, táncolva járt 
az emberek közt.</b></span></span></p>
<p>Rómában az <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>utcaapostolkodás</b></span>nak szentelte napjait. Vidám 
beszélgetéseket kezdeményezett az utcán csavargó ifjakkal, a firenzei 
kereskedőkkel, az apró üzletek tulajdonosaival és a szegény művészekkel.
 Szellemesen és népies szókimondással kezdte, hogy azután – megnyílt 
szívük láttán – <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hirtelen megkérdezze: „Mikor szedjük össze végre 
bátorságunkat, hogy elkezdjünk valami jót tenni? </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem késlekedhetünk 
vele, mert a halál sem késlekedik!”</span></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>A szentmise bemutatása közben Fülöp atya órákat elragadtatásban 
töltött. Rendkívüli látomásokban is részesült, közülük a legnevezetesebb
 volt, amikor 1544-ben bensőséges imába mélyedve azt látta, hogy valami 
nagy fényesség, egy tűzgolyó közeledik feléje, és ajkait perzselve 
szívéig hatol. A földre zuhant, és föl kellett tépnie a ruhát a mellén a
 tűz heve miatt. Közben ezt dadogta: „Hagyd abba, Uram, túl sok ez!” 
Egész teste reszketett, és amikor kezét a szívére tette, ökölnyi 
dudorodást érzett, amely többé nem múlt el. Ettől kezdve a legkisebb 
Istenre irányuló gondolat olyan szívdobogást váltott ki benne, hogy a 
körülötte lévők is hallották. Halála után a mindenre kiterjedő orvosi 
vizsgálat jegyzőkönyvben rögzítette, hogy szíve erősen megnagyobbodott: 
„Szíve olyan nagy, amilyent még soha egyetlen embernél sem láttak.”</b></span></p>
<p>Szívesen volt együtt pajkos fiatalokkal az utcán vagy kinn a 
szabadban. Gyakran egész csapat töltötte meg a szobáját. Amikor 
hangoskodtak játék közben, Fülöp ennyit mondott nevetve: <b>„<span style="background-color:rgb(182,215,168)">Ha nem 
követnek el bűnt, tőlem akár fát is hasogathatnak a hátamon!”</span></b></p>
<p>Róma közelében az egyik kolostorban volt egy apáca, akinek állítólag 
természetfölötti látomásai és elragadtatásai voltak. A pápai hatóság 
Fülöpöt bízta meg, hogy járjon utána a dolognak. Ő rossz időben gyalog 
ment ki oda. Hívták az apácát, Fülöp pedig anélkül, hogy köszöntötte 
volna, odanyújtotta neki sáros csizmáit, hogy húzza le. Az apáca 
visszahőkölt, és heves szavakkal tiltakozott a számára fölháborító kérés
 ellen. Akkor Fülöp atya nyugodtan fölállt: „Már nem is fontos lehúzni! 
Elvégeztem a feladatomat” – mondta, s azonnal visszatért megbízóihoz. 
„Az a nő nem szent – tájékoztatta őket –, és nem is tesz csodát, mert 
hiányzik belőle a legfontosabb, az alázatosság.”</p>
<p>Ha erényeit dicsérték, így imádkozott magában: „Uram, ne bízz 
Fülöpben. Ha megfosztanál kegyelmeidtől, még ma elvesznék, és elkövetném
 a világ összes bűnét!”</p>
<p style="text-align:center">* * *</p>
<p>A Néri Szent Fülöp életéről szóló <i>Legyetek jók, ha tudtok</i> című film <a href="https://www.youtube.com/watch?v=rn2cxN5vaLE" target="_blank">ITT</a> érhető el magyarul.</p>
<p>Magyar Kurír</p></div>