<div dir="ltr">K.Lttagtól, másik listáról:<br><br><div class="gmail_default" style="font-family:georgia,serif;font-size:small;color:rgb(7,55,99)">megbízható forrásból:</div><div class="gmail_default" style="font-family:georgia,serif;font-size:small;color:rgb(7,55,99)"><br></div><div class="gmail_default" style="font-family:georgia,serif;font-size:small;color:rgb(7,55,99)"><br></div><div class="gmail_quote">---------- Továbbított levél ----------<br>Feladó: <br><br>Ma (azaz már tegnap,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>csütörtökön ) a Homokhátságon</b></span> jártam.<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A helyzet több mint katasztrofális. Ásotthalom és Mórahalom<br>
térségében megállíthatatlanul, naponta ezresével jönnek a migránsok,</b></span><br>
főleg afgánok, szírek, irakiak, nigériaiak. A rendőrök, mezőőrök,<br>
polgárőrök erejükön felül teljesítenek, de így sem képesek<br>
mindegyiket elkapni.<br>
A jövevényeket szemügyre véve érdekes megfigyelést tettem. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egy részük<br>
szemlátomást valóban nyomorult menekülő, vannak idősebbek, akik a<br>
fáradtságtól szinte szédelegve baktatnak reménytelenül az országút<br>
szélén, a hőségtől szinte aléltan cipelt kisgyerekek látványa pedig<br>
tényleg szívfacsaró.</b></span><br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De a többség fiatal, életerős, huszonéves férfi, tiszta, márkás,<br>
drága ruhákban, laptoppal, tablettel, drága telefonokkal, sőt,<br>
egyesek GPS-szel vannak felszerelve. Pénzük bőven van, csomagjuk,<br>
hátizsákjuk viszont nincs. ez elég különös.</b></span><br>
Átmentem Magyarkanizsára is, ott valódi krízis van, a városközpontra<br>
rá sem lehet ismerni, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>megszámlálhatatlan mennyiségű migráns tanyázik<br>
a parkokban. Ott végzik a  dolgukat, elképesztő mennyiségű szemetet<br>
hagynak ott. Délután, este jön a busz, ami elviszi őket a gúnyhatár<br>
közelébe, ott megvárják a sötétedést, aztán megindulnak.</b></span><br>
Egy 18 éves kanizsai lány azt mondta, nemrég <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az egyiknél lőfegyver</b></span>t<br>
látott. Ezt nem akartam elhinni, többször visszakérdeztem, hogy<br>
biztosan jól emlékszik-e, nem téveszthette-e össze esetleg valami<br>
zsebkéssel, de azt mondta, egyértelműen felismerhető volt a<br>
markolata. Ez egészen döbbenetes.<br>
A gúnyhatár mindkét oldalán többen azt mondták, a szervezettség<br>
nyomán az <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a benyomásuk, mintha a jövevények jól felszerelt része<br>
afféle előőrs lenne. És valóban, a korábbiakkal ellentétben egyre<br>
többen már nem várják meg, hogy menekültügyi őrizetbe kerüljenek,<br>
hanem bujkálnak és meg akarnak lépni a hatóságok elől.</b></span> Ásotthalmon a<br>
szemem előtt kaptak el a polgárőrök vaskos kurvaanyázások közepette<br>
négy-öt, a kukoricás felé futó idegent.<br>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A helyzet tragikus.</b></span><br>
<br>
<br>
<br>
<br>
</div><br></div>