<div dir="ltr">Nagyon érdekes a cikk, amit András kiküldött, ajánlom olvasásra az e cikk előtti levélben. Ez a cikk kapcsolódik hozzá.<br><br><br><div class="">Másfél évtized múlva problémás lesz a nyugdíjrendszer finanszírozása<br><a href="http://gondola.hu/cikkek/97253-Masfel_evtized_mulva_problemas_lesz_a_nyugdijrendszer_finanszirozasa.html">http://gondola.hu/cikkek/97253-Masfel_evtized_mulva_problemas_lesz_a_nyugdijrendszer_finanszirozasa.html</a><br></div>
<div class=""><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span class="">A nyugdíjasok aránya nő, miközben egyre kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúvá válók.</span></b></span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. július 14. 09:47
</div><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/94717.jpg" alt="" class="">
<p>
Ha pedig a befolyó és a kifolyó pénz között ilyen nagy a különbség,
mint most, a megoldás a juttatások csökkentése lehet, ami vagy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> az
alapnyugdíj mérséklésével, vagy a nyugdíjkorhatár növelésével érhető el </b></span>-
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mondta Botos Katalin közgazdász</b></span> az M1 aktuális csatornán.</p>
<p>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Problémássá válik a magyar nyugdíjrendszer finanszírozása 2030 után</b></span> -
mondta Botos Katalin közgazdász az M1 aktuális csatornán hétfőn. A
szakember a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi
Kutatóintézetének tanulmányára reagálva kifejtette: a nyugdíjasok aránya
nőni fog, a gyerekek alacsony száma pedig azt mutatja, hogy egyre
kevesebben lesznek a rövidesen munkaképes korúvá válók.</p>
<p>
Ha befolyó és a kifolyó pénz között ilyen nagy a különbség, mint most,
alapvetően két megoldás van, <span style="background-color:rgb(255,255,255)">a járulékok növelése azonban nem járható
út, mert így versenyképtelenné válnak a cégek, csökken a gazdaságba
beáramló tőke</span> - mondta. A másik lehetőség a juttatások csökkentése, ami
vagy az alapnyugdíj mérséklésével, vagy a nyugdíjkorhatár növelésével
érhető el, hogy hosszabb ideig érkezzenek a befizetések a rendszerbe.</p><div id="billboardbanner"><span class="">
<div id="beacon_46" style=""><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=bcf282e0da6ac68cddc9f68ec3d3c954" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0"><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Mély gyökerű a probléma,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a megoldást a társadalom szemléletének
változtatásával kell kezelni:</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyre későbbre tolódik a családalapítás,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
de a társadalom rá fog jönni, a nagy család nem teher, hanem lehetőség </b></span>-
vélekedett Botos Katalin. A KSH kutatóintézetének pénteken megjelent
tanulmánya szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>2060-ra a magyar népesség száma csaknem kétmillióval
csökken, és a legalább 65 évesek aránya megközelíti majd az egyharmadot.</b></span></div></span></div>
<div class=""><a href="http://hirado.hu">hirado.hu</a></div>
<br></div><div class="gmail_extra"><br><div class="gmail_quote">2015-07-14 7:59 GMT+02:00 KEA <span dir="ltr"><<a href="mailto:kea@turul.banki.hu" target="_blank">kea@turul.banki.hu</a>></span>:<br><blockquote class="gmail_quote" style="margin:0 0 0 .8ex;border-left:1px #ccc solid;padding-left:1ex">Melegek házassága<br>
<br>
Mandiner -- 2015. július 4., Bencsik Gábor.<br>
<a href="http://mandiner.hu/cikk/20150703_bencsik_gabor_melegek_hazassaga" rel="noreferrer" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20150703_bencsik_gabor_melegek_hazassaga</a><br>
<br>
<br>
Az egyetlen kérdés: a melegek házasodási joga rontja-e az emberi nem,<br>
vagy akár egy kulturális közösség (mondjuk Európa) reprodukciós képességét?<br>
<br>
Könnyű a természettudósoknak – tényekkel van dolguk. A társadalom<br>
kutatói viszont vélekedésekkel – mi több, vélekedésekről alkotott<br>
vélekedésekkel dolgoznak. Így hát megeshet, ami szinte minden esetben<br>
meg is esik, hogy ha a társadalom jelenségeiről folyik a vita, a felek<br>
valójában nem a másik álláspontját vitatják, hanem azt a tételt, amit a<br>
másik álláspontjának állítanak. Legtöbbször ezért meddők a társadalmi<br>
viták: „A” teljes meggyőző erővel megsemmisíti mindazokat az<br>
állításokat, amelyeket „B”-nek tulajdonít, „B” porba sújtja az „A”-nak<br>
tulajdonított nézeteket ily módon győzedelmes igazságuk teljes<br>
bizonyossága mellett beszélnek el egymás mellett.<br>
<br>
A mai magyarországi társadalmi viták pontosan e sínen robognak. A<br>
jobboldali közírók is megkonstruálták a maguk balliberális fantomképét –<br>
melyet persze minden vitában legyőznek –, és a balliberálisok is<br>
lelkesült eszmei harcot vívnak a maguk jobboldali fantomjával, hasonlóan<br>
elsöprő sikerrel.<br>
<br>
Vegyünk egy példát: a melegek házasságát. Jobboldalon ott a rózsaszín<br>
bőrtanga, a balliberálisoknál pedig a hálószobákba nyúlkáló, diktatúrába<br>
hajló autoriter állam. Pedig mind a kettő csupán vetített kép, könnyű<br>
legyőzést kínáló ráfogás.<br>
<br>
Azért egyrészt-másrészt játékot se játsszunk. Lehetséges és legyen is<br>
jobboldali, konzervatív álláspont – próbáljuk tehát ezt megfogalmazni és<br>
vitára felajánlani, azt remélve, hogy a baloldali és a liberális<br>
álláspont is hasonlóképpen megismerhető lesz.<br>
<br>
Nos tehát: mára már értelmes ember nem vitatja, hogy mindenkinek jogában<br>
áll azzal ágyba bújni, akivel akar. Nem volt ez mindig így, és<br>
becsületes konzervatív elismeréssel adózik azok előtt a liberálisok<br>
előtt, akiknek az elmúlt fél évszázadban sikerült kivívniuk ezt a<br>
közmegállapodást.<br>
<br>
Lépjünk tovább. Mára már értelmes ember azt sem vitatja, hogy<br>
mindenkinek jogában áll azzal tartós párkapcsolatban élni, akivel akar.<br>
Ami azt is jelenti, hogy e párkapcsolat, ha történetesen meleg, akkor is<br>
ugyanolyan társadalmi elfogadottságot kell hogy élvezzen, mint a<br>
különnemű. Meleg pároknak ugyanolyan joguk van párként megjelenni a<br>
közösségben, mint a heteróknak. Tisztelet ezért a liberálisoknak – lásd<br>
fent.<br>
<br>
Aki tehát azt az álláspontot fogja rá a konzervatívokra, hogy azok meg<br>
akarják mondani, ki mit csináljon a hálószobában, az nem a<br>
konzervatívokkal vitatkozik, hanem a maga gyártotta fantommal.<br>
<br>
Amikor egy konzervatív ember azt mondja, hogy ellenzi a melegek<br>
házasságát, akkor ezt nem azért teszi, mert bele akar szólni a<br>
magánéletükbe. Hanem azért, mert a házasságot – úgy látszik – másként<br>
értelmezi, mint a liberális. (Hogy e tekintetben van-e önálló baloldali,<br>
szociáldemokrata álláspont, az az utóbbi néhány évtizedben sajnos nem<br>
derült ki.)<br>
<br>
A liberális – ha jól értjük, és nem fantomot gyártunk magunk is – a<br>
házasságot jognak tekinti, amelyből senki, aki felelős döntést képes<br>
hozni önmagáról, nem rekeszthető ki. Valóban: ha a házasság jog, a<br>
következtetés indokolt.<br>
<br>
Csakhogy – talán ez lenne a konzervatív álláspont – a házasság nem jog,<br>
hanem intézmény. Amely azért jött létre, és az elmúlt néhány ezer évben<br>
azért maradt fenn, hogy az emberi társadalom reprodukcióját támogassa,<br>
magyarán hogy a megszületendő gyermekeknek védett helyzetet teremtsen.<br>
Aki veszi a fáradságot, erről elég gazdag irodalmat talál, kezdve az<br>
ókori görögökön, fel egészen a legújabb korig – de szinte minden<br>
szócikk, tanulmány és kötet a gyereknevelésre fut ki.<br>
<br>
Hiszen az ember nem csak szellemi lény, hanem biológiai is. Bármely faj<br>
fennmaradásának sine qua non-ja, alapfeltétele a reprodukció képessége.<br>
A biológia ezt a képességet igen egyszerű módon teszi próbára: amelyik<br>
faj nem képes a reprodukcióra, az kihal. Tudomásul kell vennünk, hogy ez<br>
a törvény a homo sapiensre is maradéktalanul vonatkozik. A reprodukcióra<br>
(2.0-ás demográfiai mutatóra) nem képes faj biológiai zsákutca. Ha a<br>
biológia értelmezni tudná az etikát (nem tudja), azt mondanánk: nem<br>
méltó a fennmaradásra.<br>
<br>
A házasság intézménye a reprodukció, a fennmaradás eszköze. Persze<br>
emellett sok más is: két ember szövetsége, kölcsönös szeretet, a<br>
magánytól való menekvés. De ez mind csak ráadás. És teljesen érthető, ha<br>
a meleg párok ebből a ráadásból részesedni akarnak. Ám ezzel a házasság<br>
intézményét a lényegétől fosztják meg.<br>
<br>
Valójában ez az egyetlen, viszont a lenni vagy nem lenni alternatíváját<br>
felvető kérdés: a melegek házasodási joga rontja-e az emberi nem, vagy<br>
akár egy kulturális közösség (mondjuk Európa) reprodukciós képességét?<br>
Ha nem, akkor gond nélkül elfogadhatjuk, sőt egyenesen el kell<br>
fogadnunk. Semmi nem állandó a világban, miért éppen a házasság lenne<br>
az? Ha viszont rontja a reprodukciós teljesítményt, akkor egészen<br>
egyszerűen az emberiség – vagy az adott kulturális közösség –<br>
öngyilkosságával van dolgunk, amely ugyan kellemesebb, mint a lemmingek<br>
ismeretes tömeges halálba menetelése, az eredmény viszont rosszabb:<br>
teljes megsemmisülés.<br>
<br>
Történelmi léptékkel mérve csak rövid időt vizsgálhatunk, a melegjogok<br>
története alig néhány évtizedes. A konzervatív szemlélő azonban hajlamos<br>
a jelenséget más jelenségekkel összefüggésben szemlélve arra a<br>
következtetésre jutni, hogy Európának a katasztrófa felé tartó<br>
demográfiai folyamatai és a házasság intézményének átértékelése között<br>
szoros összefüggés van.<br>
<br>
Természetesen nem csak a melegek házasságáról van szó. A gyerekek egyre<br>
nagyobb hányada születik házasságon kívül – és a konzervatív szemlélő<br>
ok-okozati összefüggést lát e jelenség és a között, hogy összességében<br>
viszont egyre kevesebb gyerek születik. Ugyanezt véli felfedezni a<br>
válások számának emelkedése és a demográfiai mutató romlása között.<br>
<br>
Valójában a „romlás” kifejezés erős eufémizmus. Európa a maga 1.3-as<br>
reprodukciós mutatójával a szó szoros értelmében kipusztulásra ítélte<br>
önmagát. Ez nem Kasszandra-jóslat, ez egyszerű számtan. Kétszáz embernek<br>
százharminc gyereke születik, azoknak felnővén nyolcvanöt, azoknak<br>
ötvenöt – a kétszáz és az ötvenöt között csupán dédszülői-dédunokai<br>
távolság van. A lélekszám egynegyedére zuhanása egyetlen életbe belefér.<br>
És akkor a gazdasági összeomlásról még nem is szóltunk.<br>
<br>
Csakhogy van egy másik szempont is. Morálisan teljesen jogos követelés,<br>
hogy a melegek mindennemű megkülönböztetés nélkül, a heterókéval<br>
teljesen azonos minőségű életet élhessenek. Egy konzervatív ember minden<br>
más emberre csakis úgy tekinthet, mint akiben a teljesség foglaltatik,<br>
és neki nincs erkölcsi joga a másikat e teljesség megélésében korlátozni.<br>
<br>
A melegek házasságával kapcsolatban eszerint egy morális megfontolás áll<br>
szemben egy biológiai megfontolással – a faj önreprodukciójával. És itt<br>
következik a konzervatív következtetés: a megőrzés parancsa erősebb,<br>
mint az egyéni életek lehető legteljesebb kiteljesedésének joga.<br>
<br>
Foglaljuk hát össze: ha a melegházasság elfogadása rombolja az adott<br>
közösség biológiai reprodukciós képességét, akkor és emiatt a<br>
konzervatív ember a melegházasságot ellenzi. Ha viszont az derül ki,<br>
hogy ilyen összefüggés nincs, akkor a konzervatívnak a melegházassággal<br>
nincs dolga azon kívül, hogy elfogadja.<br>
<br>
Végül csupán egy kérdés marad: mire ez a dilemma eldől, lesz-e még<br>
európai civilizáció?<br>
<span class="HOEnZb"><font color="#888888"><br>
--<br>
<br>
Üdvrivalgással:<br>
KEA.<br>
----<br>
Keszthelyi András<br>
e. doc.<br>
ÓE-(ex BMF, exx Bánki)-KGK-SZVI<br>
_______________________________________________<br>
Grem mailing list<br>
<a href="mailto:Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu">Grem@turul.kgk.uni-obuda.hu</a><br>
<a href="http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem" rel="noreferrer" target="_blank">http://turul.kgk.uni-obuda.hu/mailman/listinfo/grem</a><br>
</font></span></blockquote></div><br></div>