<div dir="ltr"><div>
                                                                        <h1>Ciprasz is csak egy bábjátékos?</h1><a href="http://mno.hu/magyar_nemzet_kulfold/ciprasz-is-csak-egy-babjatekos-1294268" target="_blank">http://mno.hu/magyar_nemzet_kulfold/ciprasz-is-csak-egy-babjatekos-1294268</a><br><span>szerző: Imrényi Dávid (Athén), forrás: <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a>,                                                                                                                                                                         2015. július 8., szerda 07:00                                                                                                                                                        </span>
                                                                </div>
                                                        
                                                        <div>
                                                                <p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Beigazolódni látszik egy ortodox remete majd harmincéves sötét jóslata</b></span>.</p>
                                                        </div>
                                                        <div>
        <p><a href="http://mno.hu/kulfold/ezert-szavaztak-nemmel-a-gorogok-1294028" target="_blank">A görögök nagy nemje volt a vasárnap esti</a>.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
A nagy nem hagyománya egyébként a II. világháborús időkből ered, amikor
1940. október 28-án Olaszország athéni nagykövete átadta Janisz
Metaxasz görög kormányfőnek</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>azt az ultimátumot, amelynek értelmében
Görögországnak haladéktalanul meg kellett volna nyitnia az albán–görög
határt, hogy az olasz fasiszta hadigépezet elfoglalhasson néhány
stratégiailag fontos kikötőt és légi támaszpontot.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Metaxasz elnöknek
erre adott elutasító válasza a nagy nem néven vonult be a történelembe,
amelyet azóta is minden évben megünnepelnek Görögországban</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Bár az
akkori görög kormányfő tisztában volt a fasiszták túlerejével, és annak
ellenére, hogy ő maga is diktátor volt, <u>a nehezebb utat</u> választotta.</b></span> A
nemleges döntést követő olasz–görög háború és a német megszállás
rengeteg véráldozatot követelt a görög néptől, mégis a hellének között
ma egy sincs – a szélsőségeseket leszámítva –, aki azt mondaná, hogy ne
érte volna meg.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A görög ember tisztának akarja tudni a lelkiismeretét.</b></span> Érvényes ez a
spártai háromszáz hősre, Metaxaszra és ugyanígy a Ciprasz vezette
kormányra, amely most szembemegy a világgal, legalábbis látszólag.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
Vannak ugyanis olyan vélemények, amelyek szerint a görög miniszterelnök
már évekkel ezelőtt megegyezett a pénzvilág vezetőivel, amikor az
Egyesült Államokban részt vett a Brookings Institute zártkörű
tanácskozásán. A szkeptikusok szerint gyakorlatilag mindegy, hogy a
vasárnapi referendumon az igenek vagy a nemek kerültek fölénybe, hiszen
Görögország sorsa már régen meg van írva valahol,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez a mostani
népszavazás csak egy pszichológiai teszt volt, hogy felmérjék, milyen a
közhangulat.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ezt a véleményt osztja Szpirosz Kocasz is, aki nyugdíjba vonulása
előtt három évtizeden át oktatott közgazdaságtant.</b></span> Szerinte a
referendummal elkéstek, és az ország jövője szempontjából gyakorlatilag
lényegtelen, hogy mi a görögök véleménye a <a href="http://mno.hu/kulfold/szerdan-vazolhatja-javaslatait-gorogorszag-1294237" target="_blank">hitelezők segélycsomagjáról</a>.
Úgy véli, hogy a népszavazást 2002-ben kellett volna kiírni, mielőtt a
drachma helyett bevezették az eurót. – Azóta ugyanis lejtmenetben van a
görög gazdaság – mutatott sokatmondóan egy landoló repülőgépet formálva a
kezével. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Szpirosz Kocasz azt is elmondta, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alexisz Cipraszt
valószínűleg ugyanúgy megvásárolták a pénzvilág urai, csak ezúttal –
elődeitől eltérően – egy olyan figurát választottak, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">akit még nem
szennyezett be a korrupció, és a felületes szemlélő számára egy karakán,
a saját nemzetéért valóban tűzbe menni képes politikus </span>benyomását
kelti. </b></span>Mindazonáltal őt is azonnal lecserélik, ha a tengerentúli érdekek
úgy kívánják. Ezen Görögország geopolitikailag fontos elhelyezkedése
sem segít, ugyanis nem kötelező Európa délkeleti védőbástyáját egy
görögnek vezetnie. – <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Volt itt már latin és török uralom is</b></span> – tette hozzá
–,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Nyugat pedig nem fog lelkiismereti kérdést csinálni abból sem, ha
egy bábkormány felállításával tudná csak ráncba szedni</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a renitens,
fizetni nem akaró és további megszorításokat semmi szín alatt vállalni
nem akaró görögöket.</b></span></p>
<p>A nyugdíjas közgazdász az esetleges orosz hitelről elmondta:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Moszkva a
történelem folyamán még soha nem segített érdemben Görögországnak,</b></span> bár
szép és bátorító szavakból volt már elég. Ugyanakkor Kínától sem várható
el, hogy önszántából, a görögök két szép szeméért dollármilliárdokkal
izmosítsa a bankszektort. Szpirosz Kocasz megismételte, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>előre meg
van írva a görög válság forgatókönyve</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>majd egy megdöbbentő személyes
élményt osztott meg velünk. 1988-ban néhány társával együtt felkereste
Paisziosz atyát, egy híres remetét, akit az ortodox egyház idén
januárban avatott szentté.</b></span> Mindannyian a saját életüket érintő
kérdéseket tettek föl az idős szerzetesnek, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>aki szelíden és bölcsen
válaszolt nekik, majd részletesen elmondta, hogy</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> néhány évtized múlva
sötét korszak köszönt Görögországra, az emberektől idegen erők elveszik a
megtakarításaikat, majd még többet követelnek tőlük, végül pedig
rabigába hajtják az egész nemzetet.</b></span> A közgazdász – aki saját bevallása
szerint már csak szakmájából adódóan is szereti a konkrétumokat – úgy
érzi, hogy Paisziosz atya jövendölése most igazolódik be.</p>                                                        </div></div>