<div dir="ltr"><div><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150702_orban_viktor_valositja_meg_a_rendszervaltast_interju_lanczi_andras_teller_gyula" target="_blank">„Orbán Viktor valósítja meg a rendszerváltást” – Tellér Gyula és Lánczi András az orbáni útról</a></div>
<div><br><a href="http://mandiner.hu/cikk/20150702_orban_viktor_valositja_meg_a_rendszervaltast_interju_lanczi_andras_teller_gyula" target="_blank">http://mandiner.hu/cikk/20150702_orban_viktor_valositja_meg_a_rendszervaltast_interju_lanczi_andras_teller_gyula</a><br></div>
<div>
<div>2015. július 6. 11:59 | <b>Írta: <a href="http://mandiner.hu/szerzo/rajcsanyi_gellert" target="_blank">Rajcsányi Gellért</a></b> </div>
<div>
<div><span style="vertical-align:bottom;width:400px;min-height:20px"></span></div>
</div>
<div style="margin-top:3px">
</div>
</div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán Viktor valósítja meg a valódi rendszerváltást,
miközben újra felfedezte a nemzeti érdeket, tevékenysége és filozófiája
pedig az európai megújulásnak az egyik építőeleme.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán mára bejárt egy
utat, a liberális felszín alól feltört az otthonról hozott öröksége; s
25 éve itt van a közéletben, míg mindenki más eltűnt a süllyesztőben. </b></span>
Így foglalja össze Tellér Gyula szociológus, Orbán Viktor tanácsadója és
Lánczi András politikatudós, a Századvég Alapítvány elnöke Orbán
politikai pályafutásának lényegét. A kettejükkel készült nagyinterjú a
The second term of Viktor Orbán - Beyond prejudice and enthusiasm címmel
a Danube Institute gondozásában megjelenő esszékötetben jelent meg
angol nyelven. A Mandiner most az eredeti magyar változatot közli.
</p>
<div>
</div>
<div>
<p><b><i><a href="http://www.amazon.co.uk/dp/1904863671?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507" target="_blank">The second term of Viktor Orbán - Beyond prejudice and enthusiasm</a></i></b><i> (Orbán Viktor második ciklusa: előítéleteken és lelkesedésen túl) címmel <a href="http://mandiner.hu/cikk/20150701_eloiteleten_es_lelkesedesen_tul_angol_nyelvu_konyv_elemzi_orban_viktort?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507" target="_blank">jelentetett meg a magyar kormány és Orbán Viktor politikáit elemző kötetet</a> a budapesti <a href="http://danubeinstitute.hu/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201507" target="_blank">Danube Institute</a>.
A bevezető tanulmányt követő tizenegy esszé nagy többsége az 1989 óta
eltelt 26 esztendő magyarországi politikai realitásával foglalkozik,
felrajzolva a Fidesz és a pártot markánsan meghatározó Orbán Viktor
eddigi pályaképét. A John O'Sullivan és Pócza Kálmán, a Danube Institute
tudományos igazgatója által szerkesztett – a budapesti BL Nonprofit
Kft. és a londoni Social Affairs Unit által <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Danube Institute-tal
együttműködésben megjelentetett – könyvben mások mellett Ablonczy
Bálint, Bod Péter Ákos, Élő Anita, Stumpf András és Csizmadia Ervin
írásai olvashatóak.</b></span></i><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b><img src="http://mandiner.hu/images/ga1.gif"></b></span></p><p><b><i><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Tellér Gyulá</span>val</i></b><i>, Orbán Viktor tanácsadójával és <b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Lánczi András</span>sal</b>,
a Századvég Alapítvány elnökével Rajcsányi Gellért készített interjút a
kötet számára pár hónappal ezelőtt. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A jobboldal két véleményvezére</b></span>
Orbán Viktor és a Fidesz 25 éves útjáról, a miniszterelnök ideológiai
fordulatairól és politizálásának hátteréről, valamint Orbánék jelenlegi
és jövőbeli kihívásairól beszéltek az interjúban.</i><img src="http://mandiner.hu/images/ga2.gif"></p><p style="text-align:center">***</p><p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/lanczi_andras_teller_gyula.jpg" height="280" width="560"></p><p style="text-align:center">Lánczi András és Tellér Gyula</p> <p><b>Hogyan
értékelik Orbán Viktor és a Fidesz útját 1990-től 2014-ig, ahogy a
Fidesz fiatal liberális élcsapatból jobboldali néppárttá vált?</b></p> <p><b>Tellér Gyula</b>:
A rendszerváltás után, az 1990-94 közötti első ciklusban a liberális,
ellenzéki SZDSZ országgyűlési képviselője voltam, ott ült előttem másfél
méterre jobbra a Fidesz több vezetője, Orbán Viktor, Kövér László, Kósa
Lajos. Kósával egy bizottságban ültünk, és láttam személyisége és
gondolkodása alakulását. A felszíni történés nagyjából a következő:<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> a
Fidesz és Orbán</span> csakugyan úgy kezdték a pályájukat, hogy a Szabad
Demokraták Szövetségének eszméit képviselték.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b></b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ennek a forrása az volt,
hogy ezek a fiúk szakkollégisták voltak, és ezekbe a kollégiumokba már a
rendszerváltás szellemében járt be előadni a liberális hálózat több
prominense, mint Szabó Miklós, Kis János, Hack Péter. </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ezeknek az
előadóknak a liberális felfogása különböző külföldi ösztöndíjak
segítségével alakult ki. A liberális, neoliberális társadalomfilozófiát
ismerték, és előadták azt</b></span> a fideszeseknek. Ők jelentették <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Orbán
Viktornak és a többi fideszesnek az első szellemi hatást.</b></span></p> <p><b>Mi volt ennek a filozófiának a tartalma? </b></p> <p><b>Tellér</b>:
Kis János 1992 körül írt a Magyar Hírlap év végi számába egy nagy
cikket. Ebben a következőt fejti ki: a „liberális” társadalomfelfogás
szerint <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a társadalmat, mint emberhalmazt két erő kell, hogy integrálja:
egyrészt a liberális alkotmány és jogrendszer, másrészt a piac.</b></span> És <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
minden, ami e kettő között van, az magánügy. </b></span>A magánügy liberális
definíciója szerint mindent szabad, ami más hasonló szabadságát nem
sérti. Ezek az emberek<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> hittek abban az illúzióban, hogy ebben az üres
térben jön az állampolgár, megérti és felfogja mi is az ő saját érdeke,
körülnéz, meglátja a hozzá hasonlókat, összeszövetkezik és elkezd
politizálni. A csoport párttá alakul, parlamentbe jut, és elkezd
harcolni azért, hogy a politika fő tárgyait, az erőforrások elosztását a
saját kezébe vegye. Jönnek más csoportok, rivális magánérdekekkel, és
így alakul ki a politikai küzdelem.</b></span> Ez volt az elmélet, miközben a
liberális párt persze minden konkrét politikai kérdésben állást foglalt.</p> <p><b>Lánczi András</b>:
Nekem 2002-ig nem volt közvetlen kapcsolatom a közélethez. Az én
szemszögem a kívülállóé: nem voltam politikus, képviselő. Ugyanakkor
szerintem a helyzet megértésének a kulcsa az a kérdés, hogy <span style="background-color:rgb(159,197,232)">mi is volt
tulajdonképpen a rendszerváltás? </span>A nyugatiak ezzel nem is foglalkoznak
általában.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A nyugati nézőpont kezdettől fogva</b></span> (amit az SZDSZ-hez
kapcsolódó liberálisok is képviseltek) <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az volt, hogy van egy nyugati
minta, amit a rendszerváltás során egyszerűen át kell venni. </b></span>A
liberálisok elképzelése egy alkotmányos átalakításon alapult: a
rendszerváltást Rawls elképzelései mentén képzelték el, hogy az egyének a
tudatlanság fátyla mögött létrehozhatnak egy racionálisan igazságos
államot. Ez tisztán utópista elképzelés a társadalom átalakításáról.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
Ezzel szemben mi volt a valóság?</b></span></p><p>A rendszerváltás óta eltelt idő
ismeretében magyarázatra szorul, például hogyan volt lehetséges húsz
évvel a rendszerváltozás után (még a 2010-es kormányváltás előtt), hogy
2009-ben a magyar politikai elit minden harmadik tagja a korábbi
kommunista pártnak, az MSZMP-nek a tagja volt? Erről adatok, tanulmányok
szólnak. Ez egy olyan tovább élő posztkommunista érdekháló a
társadalomban, ami egyszerűen megkérdőjelezi a rendszerváltás értelmét,
hasznosságát, és állandóan új kérdéseket szül az elittel, a gazdasági
sikerességgel, a társadalom állapotával, a külpolitikai orientálódással
kapcsolatban. Ami másrészről a Fidesz történetét illeti, itt
egyértelműen <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán Viktor a legérdekesebb, az ő történetét érdemes
megvizsgálni. Bejárt egy utat, ő az egyetlen olyan politikus, aki 25
évvel a rendszerváltás után is itt van, <span style="background-color:rgb(182,215,168)">mindenki más eltűnt a
süllyesztőben vagy politikailag vegetál.</span></b></span></p><p>A történet a
rendszerváltáskor indult. Akkoriban a fiatal fideszesek még azt
képviselték, hogy olyan társadalmat kell építeni, amit ezek az okosnak
látszó liberálisok tanítottak nekik. Az alapállásuk aztán megváltozott.
Mindezek kapcsán beszélhetünk a magyar politikai osztály
identitás-problémájáról is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Valóban az a mi feladatunk, hogy az amerikai
vagy a német alkotmányt megvizsgálva, azok elemeit átemeljük? </b></span>Vagy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
létezik nemzeti szempont, nemzeti érdek, magyar alkotmányos tapasztalat,
ahogy azt Orbán ma állítja?</b></span> Ez a kérdés baloldaliak és liberálisok
számára nem létezik, szerintük az egyének halmaza majd kiad egy jó
társadalmat. Ma azonban nagyon úgy tűnik, hogy a liberális elméletek nem
tudták integrálni a rendszerváltás utáni magyar társadalmat. Nincs
társadalomintegráló erő.</p><p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/orban_szarszo.jpg" height="280" width="560"> </p><p style="text-align:center"><b><i>
„A neoliberális gondolkodás szabályai alól felszabadulva elkezdtek
felszínre törni a lélek mélyrétegéből az otthonról hozott formák.”</i></b></p> <p><b>Arra az orbáni gondolatra utalnak, hogy nem történt meg a valódi rendszerváltás?</b></p> <p><b>Lánczi</b>: Az orbáni gondolatot a rendszerváltás utáni idők folyamatai alapján lehet megérteni.</p> <p><b>Tellér</b>:
Ezért kell az elmúlt 25 év középső időszakáról is beszélni. Amikor
1992-93 tájékán kiderült, hogy a liberális, ellenzéki Szabad Demokraták
Szövetsége a posztkommunista MSZP-vel akar szövetségre lépni, és ezzel a
posztkommunisták visszatérhetnek a hatalomba, akkor <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a fideszesek
meggondolták az SZDSZ ajánlatát, hogy csatlakozzanak-e az MSZP mellé.</b></span>
Először megfontolták, de<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> aztán el is vetették. Ez a legfontosabb
pillanata a Fidesz átalakulásának</b></span>: immár nem léptek együtt a liberális
SZDSZ-szel. A második legfontosabb történet, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a Fideszen belül egy
SZDSZ-közeli csapat át akarta venni a hatalmat Orbán Viktortól. </b></span>Az
1993-as debreceni kongresszuson <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az SZDSZ-közeli csoport</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> vereséget
szenvedett, miközben Orbán Viktor és csapata egy új gondolatokra épülő
új politikába kezdett. </b></span>Ez billentette át a Fideszt. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A politikai fordulat
másik okát a Fidesz-vezetők személyiségében és pszichológiájában lehet
keresni. A Fidesz vezető emberei olyan vidéki értelmiségi vagy
fél-értelmiségi, feltörekvő társadalmi rétegből jöttek, amely őrizte a
klasszikus magyar konzervatív értékrendet.</b></span> Nem azért, mert képzett,
elméleti konzervatívok voltak, hanem mert a vidéki társadalomban ez
kötelező volt, az anyatejjel szívták magukba. Amikor a kongresszuson
megtörtént ez a fordulat, a lelki fordulat is megtörtént. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A neoliberális
gondolkodás szabályai</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>alól felszabadulva elkezdtek felszínre törni a
lélek mélyrétegéből az otthonról hozott formák. </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">A </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">fordulat </span>harmadik oka
az volt, hogy az legnagyobb rendszerváltó párt, a mérsékelten jobboldali
MDF összeomlása után, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>1993-tól kezdve nyílt egy üres politikai tér; s
mivel a lelki folyamatok is errefelé hatottak, e tényezők betolták,
beszippantották e térbe a Fideszt és Orbán Viktort.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kilencvenes évek
közepén ezért történt meg a Fidesz és Orbán jobboldali fordulata.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:
Ez a jobboldali fordulat megtörtént: a liberális SZDSZ-ről leszakadt a
Fidesz. Jött a<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Fidesz 1998-as választási győzelme és kormányalakítása,
de az 1998 és 2002 közötti kormányzás időszaka szerintem még nem tükrözi
</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ezt a mély változást.</b></span> Ez egy lassú átalakulás, folyamat volt. Az első
Orbán-kormány idején a kormányzásban még megpróbálták a rendszerváltás
alkotmányos rendszerét, annak elveit használni. Az tény, hogy az első
Orbán-kormány időszaka kormányzás terén és szakpolitika terén sikeres,
jó időszak volt. És<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> jött a Fidesz 2002-es választási veresége</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>amikor
mérhetetlenül igazságtalannak élte meg Orbán Viktor és csapata, hogy</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy
ilyen tiszta, morálisan világos kormányzással</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> így meg lehet bukni.</b></span>
Tehát 2002 volt az újabb fordulat, amikor számos dolgot átgondolt és
felismert a miniszterelnök. Elkezdődött egy új politika, új szerveződés.
Észrevette: nem elég a régi, felbomlott jobboldali pártok helyére
beállni, meg is kell tölteni ezt a fordulatot politikával.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Jött egy
borzasztó nehéz nyolc év, amíg a Fidesz végig ellenzékben volt. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán
Viktor megoldotta azt a problémát, hogy a Fideszt ellenzékben is jóval
erősebbé tegye szervezetileg</b></span>. Orbán – ha jól emlékszem - a hajó-dokk
hasonlatot használta, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a Fideszbe, mint fogadó dokkok-rendszere
szerint csatlakozhatnának különböző erők. Ebből olyan szervezetnek
kellett felépülnie, aminek sokkal jobban kellett működnie, mint</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
posztkommunista MSZP.</b></span> Ne feledjük el a polgári köröket<span style="font-size:8.33333px"> </span>sem:
Orbán ezzel össze tudta kapcsolni a párt átalakítását egy népi
mozgalommal, népi támogatással. Ez természetesen Orbán Viktor személyes
hatalmának védelmét is biztosította. Mert<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 2006-ban jött egy második
vereség, ami megingatni látszott a hatalmát.</b></span> Ekkor Orbán Viktornak újra
meg kellett védenie magát, de a helyzetet – többek között éppen a
polgári körök segítségével - konszolidálni tudta.</p> <p><b>Tellér</b>:
Minden szavaddal egyetértve, még egy dolgot szeretnék hozzátenni.
Kétségtelen, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a Fideszben a legfelsőbb szinteken 2002 tájékán és a
2006-os vita környékén voltak személyi feszültségek és eltérő ambíciók</b></span>.
De <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>kiderült, hogy a Fidesz választóinak legnagyobb része Orbán Viktor
választója</b></span>. Felmerült, hogy Orbán a párton belül kialakuló versengésben
akár ott is hagyhatja a Fideszt a polgári körök kedvéért - és akkor mi
lesz? Ha Orbán otthagyta volna a Fideszt, amely 2002-ben alig szorult a
második helyre, akkor az elveszíthette volna a szavazóinak 80-90
százalékát.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Ez kijózanította a párton belüli riválisokat,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>elkezdődhetett
a Fidesz újraépítése. </b></span>Viszont a polgári körök később elhaltak.</p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A baloldali-liberális koalíció</b></span> ugyan megnyerte a 2006-os választásokat,
de néhány hónapon belül, G<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>yurcsány Ferenc akkori miniszterelnök
hazugságok beismeréséről szóló őszödi beszédével</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>halálos sebet kapott.</b></span> A
közéletben az is a politikai zsenialitás része, hogy az ellenfél hibáit
hogyan tudja egy vetélytárs politikus kihasználni. Ebben Orbán Viktor
mindig nagyon ügyes volt. 2006 végére megbukott a baloldali-liberális
kormány, de még évekig, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>2010-ig ment a fárasztás, a kivéreztetés.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ebben a folyamatban Navracsics Tibor </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gyurcsány Ferenccel<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>folytatott parlamenti vitáinak nagyon nagy szerepe volt.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:
De az<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a jobboldalon 2010-ig látszott, hogy a rendszerváltás nincs
befejezve.</b></span> 2006 és 2010 között megérlelődött a felismerés, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az
elmaradt elitcserét nem lehet megspórolni.</b></span> Hogy a privatizációval, annak
felülvizsgálatával valamit kezdeni kell. Az 1989-90 után kialakult
leosztást, amelyben minden pozíció a posztkommunistáké vagy a velük
szövetséges liberálisoké volt, minden területen, a politikától a
gazdaságon át a kultúráig meg kell törni. Ha ez nem történik meg, akkor
megint epizódszerepe lesz Orbán Viktornak és a magyar jobboldalnak. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Meg
kell csinálni a rendszerváltást, morális értelemben, politikai,
gazdasági értelemben, identitásban, nemzeti érdek képviseletében. </b></span>Hogyha
ez nem következik be, akkor 2014-ben megint elsöpörhették volna a
Fideszt. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ez volt a 2010 utáni időszak fő kihívása.</b></span></p> <p><b>Erre utaló jelek már a '98-s kampányban is voltak: </b><i>„<b>kevesebb, mint rendszerváltás, több, mint kormányváltás</b>”<b>.</b></i></p> <p><b>Lánczi</b>:
Valóban <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>csak a rendszerváltás kontextusában lehet megérteni az orbáni
utat.</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> </span>A külföldet és sok nyugati megfigyelőt nem érdekli, és nem is
akarják érteni, hogy mi történt valójában Magyarországon az elmúlt 25
évben.</b></span></p><p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/orban_nemzet_1.jpg" height="280" width="560"></p><p style="text-align:center"><b><i>„Orbán sajátossága a mai mezőnyben a nemzeti érdek újrafelfedezése”</i></b></p> <p><b>Lehet-e az orbáni utat valaki máséhoz hasonlítani a történelemben vagy a kortárs politikában?</b></p> <p><b>Lánczi</b>:
A történelemben minden út egyedi. Sokan szeretik az analógiákat, de én
nem tudom ezt elfogadni. Hasonlítsuk össze az 1945 utáni magyar
történelmet a világtörténelemmel: mutassanak nekem a világtörténelemből
olyat, hogy a magántulajdont állami tulajdonná alakítják, majd azt
néhány évtized után visszaalakítják magántulajdonná. Ilyen nem volt.
Minden más analógia csak ideologikus beszéd. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ami ma Magyarországon
történik, az unikum.</b></span> Az analógiákat azok szeretik használni, akik a
történelemben törvényeket vagy törvényszerűségeket látnak. Az emberi
viselkedésnek vannak szabályosságai, a történelemnek csupán befejezett
eseményei vannak.</p> <p><b>Tellér</b>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán sajátossága a mai
mezőnyben a nemzeti érdek újrafelfedezése.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A neoliberális politika azt
kérdezi: ki mondja meg, mi a nemzeti érdek? Ez butaság.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Van nemzeti
érdek, még a '89-es liberális alkotmányváltozatunk is tartalmaz utalást
nemzeti érdekekre. </b></span>A nemzetközi térben Orbán olyan politikai országokat
említett tusnádi beszédében, amelyek a nemzeti érdek kemény képviseletét
reprezentálják: Putyin, Erdogan, Szingapúr, és így tovább.<span style="font-size:10px"> </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán</b></span><span style="background-color:rgb(243,243,243)">
egy olyan világban, amelyben a neoliberalizmus tagadja a nemzeti érdek
létét, </span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>arra az álláspontra helyezkedik, hogy van nemzeti érdek, és azt
képviselni kell</b></span>. Ha ez nem történik meg, a rendszerváltás rendszerének
züllése megállíthatatlan marad. A nemzeti érdek mindig, mindenhol
létezett, de sokszor nem beszéltek róla, csak csinálták.</p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az az állandóan feltett kérdés, hogy vannak-e nemzetek? </b></span>Mondok egy
egyszerű példát, talán az angol olvasó is ráismer a gyerekére. Az idei
budapesti Sziget popfesztiválon kutatást végeztek a Corvinus Egyetem
kutatói. Arról számoltak be, hogy a<span style="background-color:rgb(182,215,168)"> nemzeti szimbólumok tömegesen
megjelentek a Szigeten, nemzeti zászló alatt sátoroznak az egyik
legkozmopolitább rendezvényen a franciák, a britek, a németek. <b>A nemzeti
identitás újra megjelenik, mint rendezőelv.</b></span> A fiatalok nem kényszerből,
hanem maguktól vállalják fel újra a nemzeti identitást.</p> <p><b>Tellér</b>: Ez zajlik Ázsiában is, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>mindenfelé, Japántól a Fülöp-szigetekig, folyamatban van a nemzeti újraéledés.</b></span></p> <p><b>Kelet-Európa
mintegy tucatnyi országa egyszerre indult el egy új úton 1989 után.
Ugyan mindig is voltak különbségek természetesen ezen országok között,
de Magyarország mára egy „különutas” ország lett?</b></p> <p><b>Tellér</b>:
Ehhez jobban kéne ismerni a többi kelet-európai ország rendszerváltó
folyamatait. De az bizonyos, hogy a nemzetállami érdekképviselet
hihetetlenül erős Romániában és Szlovákiában. Utóbbiban még ennek a
folyamatnak a konzervatív elvi következtetéseit is kezdik levonni.
Szerbiában sem tűnt el soha a nemzeti identitás és érdekvédelem.</p> <p><b>Lánczi</b>:
Ezek a posztszocialista, kelet-európai országok együtt indultak és
nagyjából hasonló eredményeket értek el különböző utakon - például a
cseh privatizáció más volt, mint a magyar -; de a lengyelekkel is
összehasonlítható a teljesítmény. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A kérdés az:</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>továbbra is elég, ha egy
vezető, egy ország csak azt nézi, hogy az Európai Unió vagy az Egyesült
Államok mit vár el tőle? Milyen megfelelési kényszer van? </b></span>A lengyelek
Donald Tusk miniszterelnöksége alatt ezt a követő, éltanuló, belesimuló
pályát választották. A csehek sajátos helyzetben vannak, ők vannak
legközelebb a Nyugathoz, Németországhoz. De elég-e mindez a holnapi
sikerhez? Azért Lengyelországból is előkerültek olyan titkos
hangfelvételek, amelyek azt bizonyítják, hogy a lengyel politikusok
cinikusan vélekednek a világpolitikáról. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Én úgy látom, hogy a második
világháború után kialakult rend recseg-ropog.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az ukrán válság ennek az
egyik világos jele. A nemzeti identitások előtérbe kerülése is ennek az
egyik jele.</b></span> Az alapkérdés: hol tart a nemzeti érzés újraéledése?
Meglátásom szerint<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> valami új dolog kezd kialakulni, és ez egy
univerzális jelenség.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ennek az új rendszernek a tudata benne van Orbán Viktor fejében.</b></span></p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Mi az orbáni filozófia lényege ma?</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>: A 2014-ben elmondott parlamenti nyitóbeszédében és a nyári, tusványosi beszédében foglalta össze a gondolatainak a lényegét.</p> <p><b>Tellér</b>:
A lényeg: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a társadalom morális újrafelszerélése</b></span>, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az emberi élet
centrális szerepe</b></span>, illetve <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>egy olyan világnak a felépítése, amely ilyen
típusú emberekből áll.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A szabadság központi eleme
Orbán Viktor filozófiájának.</b></span> Az idei fontos beszédeiben jelen van a
szabadság eszméje. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Sose hagyja ki. A szabadság kapcsán nem ismer pardont
Orbán Viktor.</b></span> De azon valóban gondolkozik, hogy a szabadság azonos-e a
liberalizmussal. Azt nem szabad elfelejteni, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nem csak liberális
szabadságfelfogás létezik.</b></span> Az a szabadság egy speciális elképzelése. Nem
érdemes ideológiákkal próbálkozni, mert ezek a nép indoktrinálásai. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ne
felejtsük el az új magyar alkotmányt: minden klasszikus alapvető
szabadságjog szerepel a szövegben</b></span>. Orbán Viktor nemrég a vasfüggöny
leomlásának az évfordulóján beszélt, elemezve a szabadság mibenlétét. A
szabad mozgás megvalósult, ez jó hír – mondta. De az szerinte már
probléma, hogy nem lehet szabad az, akit agyonnyom <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a devizahitele. Az a
hitelkonstrukció, amibe a magyar lakosság egy jelentős része beleverte
magát, egy rabszolgaszerződés.</b></span></p> <p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A munkaalapú társadalom
kifejezése sok kritikus szerint a két háború közötti Magyarország
szellemét idézi.</span> Ugyanakkor ismert angolszász fogalom a <span style="background-color:rgb(255,229,153)">„workfare state”.</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">Ez megfeleltethető lenne az orbáni munkaalapú társadalom fogalmának?</span></b></p> <p><b>Lánczi</b>:
Itt nagyon egyszerű dologról van szó: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Magyarországon a foglalkoztatási
arány messze elmaradt az uniós, sőt, a kelet-európai átlagtól is.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ez egy
praktikus,</b></span> nem ideologikus<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> probléma.</b></span> Sőt, semmi sem ideologikus Orbán
filozófiájában, csak ideológiát csinálnak belőle. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Magyarországon az a
helyzet, hogy a társadalom nagy része eltartott, segélyezett. Ez óriási
probléma,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>erre akar Orbán megoldást találni</b></span>.</p><p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/orban_ertelmiseg.jpg" height="280" width="560"> </p><p style="text-align:center"><i><b>„Orbán személyiségében ott van az induláskor is meglévő fiatal értelmiségi”</b></i></p> <p><b>Beszéltünk a szabadságról, de ehhez kapcsolódik a másik fontos, Orbán által gyakran emlegetett fogalom, <span style="background-color:rgb(255,229,153)">a felelősség fogalma</span> is</b>.</p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az új magyar alkotmány az állam és az állampolgár között egy új
szerződést ajánl.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ha teszel magadért valamit, az állam is tesz érted.</b></span>
Nem lehet megfordítani a dolgot. Először az embernek kell felelősen
önmagához, saját tetteihez fordulnia, az állam morális alapon csak ekkor
tud valamit neki nyújtani. Ellenben <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">soha nem volt szó arról, hogy az
elesettek, betegek jogai </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">sérüljenek</span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">. </span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Igen, a rokkantnyugdíjakat
felülvizsgálják, de tekintve, hogyan alakult ki ez a helyzet, miért ne
vizsgálhatnák meg a kérdést?<span style="font-size:8.33333px"> </span></b></span>A
szabadság, a jog és a felelősség kapcsán az állam és az állampolgár
kölcsönös viszonyáról van szó: <span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b>nem egyirányú a felelősség, hogy az
embernek csak jogai vannak, az államnak pedig csak kötelezettségei, s az
államtól csak követelni kell, ami jár.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: Az új alaptörvényben a szülő eltartási kötelezettsége mellé odakerült, hogy<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a gyermekeknek is gondoskodniuk kell a szüleikről.<span style="font-size:8.33333px"> </span>Ez
a felelősség, a kötelesség. A közösség és az egyén között, kettejük
viszonyában egy új követelmény jelenik meg. A közösségért vagy felelős,
nem akaszkodhatsz felelőtlenül a közösség nyakába. Neked magadnak kell
magadról és közösségedről gondoskodnod. Teljesen új magatartási viszony
következik abból, hogy a közösségért is felelős vagy.</b></span></p> <p><span style="background-color:rgb(249,203,156)"><b>Mi Orbán felfogása a demokráciáról? Az „illiberális demokráciára” utaló kijelentése nagy vihart kavart.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:
Attól, hogy Fareed Zakaria, a CNN újságírója a kilencvenes években
adott egy bizonyos jelentést vagy értelmezést ennek a kifejezésnek,
attól még lehet a liberalizmus és a demokrácia viszonyáról beszélni,
vitatkozni. Sokféleképpen értelmezhető Orbán kijelentése, de szerintem
mondandójának lényege az volt, hogy a liberalizmus helyett lehet más
társadalomszervező erő, lehet más viszonyrendszer alapján is államot
szervezni. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az Orbán által emlegetett „illiberalizmus” semmi más, mint a
Fukuyama-féle történelem végének egy változata.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>:
Van egy olyan értelmezése a dolognak, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a neoliberális doktrína
szerint nem lehet tudni, mi az</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a közérdek</b></span>: ha Pityi Palkó győz minden
téren, akkor az ő magánérdekei jelentik a közérdeket? Az én értelmezésem
szerint <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az „illiberális demokrácia” mindössze annyit jelent: a
politikai hatalom tudni véli, hogy mi az a közérdek.</b></span> Ez az új hatalom a
megfogalmazott közérdek megvalósítására törekszik, miközben
természetesen a hatalomban maradásra koncentrál.</p> <p><b>Lánc<span style="background-color:rgb(246,178,107)"><span></span></span>zi</b>:
Két dolgot hadd tegyek hozzá. Az egyik <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán személyisége</b></span>: benne nagyon
erőteljesen ott van <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az induláskor is meglévő fiatal értelmiségi, aki nem
csak politikus akar lenni, hanem értelmiségi módjára próbálja a
nyilvánosság előtt tisztázni a világról alkotott véleményét, és győzni
akar az intellektuális vitákban is</b></span>. Nem csak mint politikus akar győzni.
Ő egy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>debattőr</b></span> is, ebben az értelemben kicsit 19. századi politikus is.
Fiatal korában arról is nyilatkozott, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a tudósi, tanári pálya is
érdekli.</b></span> Ajánlom az olvasó figyelmébe <span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b>David Hume egyik írásá</b></span>t „Arról,
hogy lehetséges-e a politikai tudomány” címmel. Ez egy rövidke szöveg.
<span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b>Azt mondja, nem az a lényeg, milyen az államforma, hanem az, hogy miként
működik az állam.</b></span> Ez egy konzervatív felfogás. <span style="background-color:rgb(159,197,232)"><b>Nem arról van szó, hogy
valami vagy demokrácia, vagy diktatúra. Ezerféle kombináció van.
Szingapúrban a multinacionális cégek legsikeresebb elveit használják az
államigazgatásban, és ezt autoriternek nevezik</b></span>. A nyugati
politikatudomány nagy része egy ideológia része. Nagyon kis rész az, ami
nem ideologikus. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Dogmaként kezelni, hogy milyen egy jó demokrácia, az
intellektuálisan is tarthatatlan. </b></span>Orbán Viktornak vannak érzékeny,
tudósi ambíciói, könnyen lehet, hogy a hume-i gondolatok is a fejében
vannak.</p><p style="text-align:center"><img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/orban_gyurcsany.jpg" height="280" width="560"></p><p style="text-align:center"><b><i>„Az Orbán-ellenes baloldaliak mit tudnak kezdeni saját magukkal”</i></b></p> <p><b>Térjünk
vissza a magyar politikai rögvalóságba: <span style="background-color:rgb(182,215,168)">milyen állapotban van ma
Magyarországon a politikai jobboldal, a baloldal és a radikális
jobboldal?</span></b></p> <p><b>Tellér</b>: Az 1989-es rendszerváltó
kerekasztal tárgyalások révén kialakult egy neoliberális alkotmány és
alkotmányos keret. Ebben az alkotmányos keretben alapvetően a
posztszocialista és a rendszerváltó erők birkóztak egymással. Semmi más
nem történt húsz évig, csak az, hogy hol az egyik, hol a másik oldal
győzött. Ma azt látjuk, mintha a posztszocialista erők erodálódnának és
háttérbe szorulnának. De nem semmisültek meg, újra és újra talpra
állnának. És <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ma is posztszocialista gyökerű vagy posztszocialista
szervezetekből érkező figurák alkotják ezt a tábort. A Jobbikot
leszámítva az Orbánnal szemben állók mind posztszocialista erők. </b></span>A
2014-es magyarországi választások fő tartalma ma is az, hogy az
Orbán-ellenes baloldaliak mit tudnak kezdeni saját magukkal. Huszonöt
éven keresztül falanxként álltak szemben a korábbi jobboldali
kormányokkal. Amikor ők kerültek hatalomra, akkor a jobboldalinak
mondott rendszerváltók szervezték újra magukat.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> 2009-2010 előtt egy
egyre inkább letisztult kétpártrendszer látszott kialakulni, majd
feltört a Jobbik.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A rendszerváltozás most zajlik</b></span>.
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ennek az is része, hogy a baloldal megpróbálja újraszervezni magát a
megváltozott alkotmányos körülmények között. 2006-ban a baloldal
politikája kimerült.</b></span> Ennek Gyurcsány Ferenc csak egy szimbolikus,
halálos megjelenése volt. A baloldalnak nem volt már mondanivalója a
kétezres években, ez 2010-ben manifeszt válsággá vált és 2014-ben
megismétlődött. Ha elfogadjuk azt a tézist, hogy minden hatalom
egyeztetett cselekvés, akkor azt látjuk, hogy a baloldalon megszűnt az
egyeztetett cselekvés lehetősége. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Most a „ki kit győz le” szakaszban van
a baloldal.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Gyurcsány Ferenc volt szocialista miniszterelnök távozott
az MSZP-ből, csinált egy saját pártot, és azóta is csak rombolja a
baloldalt.</b></span> Személyi hálózatok vetélkednek egymással a baloldalon, új
gondolatiság nincsen. Hatalmas zavartság van. És még nem látszik a
megoldás számukra.</p> <p><b>Önök szerint minek köszönhető a Jobbik előretörése?</b></p> <p><b>Tellér</b>:<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
A Jobbik ügye egy nagyon bonyolult kérdés, szét kell szálazni bizonyos
összetevőket. Hogyan volt képes a Jobbik 2009-2010-ben 10 százalék
fölötti eredménnyel berobbanni? </b></span>A liberális szellemi uralom egyfajta
cenzúrát vezetett be a magyar közéletbe, nem lehetett bizonyos témákról
beszélni, vitatkozni. Az, hogy a cigányság kultúrájából a jogrendhez
való sajátos viszony következik, és ennek kriminológiai következményei
vannak, nos, erről nem lehetett beszélni. Közben akik Észak- vagy
Kelet-Magyarországon éltek, azok nap mint nap személyesen találkoztak
ezekkel <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>a társadalmi konfliktusokkal. Erőszak, lopás, bűnözés,
mindennapi tapasztalatok</b></span> ezen a vidéken. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nyilvánosságban erről nem
lehetett beszélni</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A Jobbik viszont beszélt. Ez szabadított fel
energiákat, ez vitte a Jobbik táborába mindazokat, akik mindezt átélték.
A Jobbiknak a cenzúra áttörésében igaza volt</b></span>, a Fidesznek ezt korábban
meg kellett volna tenni. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De a Jobbik elkezdett nem vállalható,
irracionális eszméket is képviselni, mint az irredentizmus, ami olyan
kockázatokat tartalmaz,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>amit egy normális kormányzat nem vállalhat.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A Jobbik-jelenség nem csak magyar jelenség. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">A politikai korrektség
cenzúrája az egész nyugati féltekén jelen van a maga morális
terrorjával. </span></b></span>A radikálisok azok, akik kimondanak olyanokat, amiket a
liberális mainstream nem enged elmondani. A radikálisok kimondják, amit
gondolnak, „to call the spade a spade” – ahogy az angol mondja.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A Jobbik
azon a budapesti egyetemen keletkezett, ahol a liberális felfogás a
legerősebb volt. És azokban a régiókban erősödtek meg, ahol korábban a
baloldal volt erős. </b></span>A Jobbik politikai versenytársa a Fidesznek és nem
mosható össze a két párt. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Teljesen más megoldást javasol a Fidesz a
társadalmi problémákra. Orbán Viktor a 2014-es parlamenti
nyitóbeszédében világosan <span style="background-color:rgb(255,229,153)">elhatárolódott </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mindenfajta radikalizmustól és
szélsőségtől. </b></span>Egyébként a rendszerváltás gazdasági tartalékainak
kimerülése is segített a Jobbiknak. Magyarország jó pozíciókból indult
25 éve, de ebből sokat veszített azóta. Előtte gulyáskommunizmusról
beszéltek Magyarország kapcsán, de nem tudom, volt-e gulyás.
Kommunizmus, az volt.</p> <p><b>Tellér</b>: Csak az SZDSZ-es
feldicsérés hitette el sokakkal, hogy Magyarország mindenben az első.
Nem volt az. A Kádár-rendszer második felében létrejött második
gazdaság, a félpolgárosodás a rendszerváltás után összeomlott.</p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Huszonöt évvel a rendszerváltás után újra kell gondolni az állam
szerepét a gazdaság életében.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A nemzeti érdeket</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> nem tudják a multik
képviselni.</b></span> John Gray volt az egyedüli angol filozófus a kilencvenes
években, aki arról beszélt, hogy álljon le a Nyugat Kelet-Európa
hozsannázásával, azzal az elképzeléssel, hogy Kelet lassan Nyugat lesz.
Arról beszélt, hogy a történelmi folyamatok újra elő fogják hozni a
régiónkra jellemző problémákat, ez egyfajta történelmi nehézkedés.</p><p style="text-align:center"> <img alt="" src="http://mandiner.hu/gallery/image/orban_cameron.jpg" height="280" width="560"></p><p style="text-align:center"><b><i> „Orbán filozófiája az európai megújulásnak az egyik építőeleme”</i></b></p> <p><b>Milyen a magyar jobboldal állapota ma?</b></p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A jobboldal arra támaszkodhat, hogy a társadalom nagy része értékelte
azt a politikát, amit Orbán Viktor képvisel. Alapvetően ezért van újra
kétharmad. Hitele van azoknak az orbáni elképzelésnek, amiről eddig
beszéltünk. Szervezeti értelemben jó állapotban van a jobboldal, működik
a gépezet, ehhez párosul a magabiztosság, önbizalom is.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ugyanakkor
érezhető egy értelmezés iránti mély vágy, hogy mi miért történik és
miért ilyen gyorsan.</b></span> Ebben a tekintetben vannak elbizonytalanodások,
semleges pozícióba való kihátrálások. Biztos, hogy <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ezen változtatni
kell, de szerintem ezt érzékelik is a Fideszben.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: Lánczi Andrásnak igaza van, ennyit tennék ehhez hozzá.</p> <p><b>Az
orbáni politizálás egyik legforróbb pontja <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a nemzetközi körökkel való,
állandónak tűnő konfliktus.</span> Mi áll ennek a hátterében, mit céloz Orbán
konfliktusvállalása?</b></p> <p><b>Tellér</b>: A közérdekről van szó,
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Magyarország állandóan a nemzetközi tőkével birkózik. A nemzetközi tőke
jött ide privatizálni, az határozta meg a haszonkulcsokat is. És
Magyarország benne van egy olyan nemzetközi szövetségesi rendszerben,
amelynek az elitje, az intézményei annak a tőkének az érdekeit
szolgálja, amellyel</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyar társadalom a jussáért birkózik.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A cél az,
hogy Magyarország visszaszerezze a nemzeti jövedelem legalább egy részét
ahhoz, hogy az intézményi, társadalmi átalakításait meg tudja oldani.</b></span>
Itt van a konfliktus lényege.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A tőkeérdeket képviselő Európai Unió
bürokráciája,</b></span> szemben egy profit- és jövedelem-visszahódítási
törekvésekkel rendelkező országgal. Ehhez jön, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a nemzetközi
intézményeket elfoglalták az 1968-as diáklázadások vezetői és utódaik,
akik olyan ideológiát követnek, amit az egykori magyar liberális SZDSZ
is. A frankfurti iskola szerint, miután proletárforradalmat már nem
lehet csinálni, az egész európai kultúrát el kell törölni, hogy a
neoliberális doktrínát rá lehessen erőltetni a társadalomra</b></span>.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Ezzel a mai
magyar vezetés nem ért egyet, sőt, visszautasítja azt.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Tehát ideológiai
konfliktus is van a nemzetközi világ és a magyar kormány, Orbán Viktor
között</b></span>. Ha Orbán nem vállalta volna ezt a konfrontációt, akkor úgy járt
volna, mint a volt szocialista kormányfő, Gyurcsány Ferenc: kormányzása
alatt robban lefelé az ország, és egyre több hitelt vesz föl azért, hogy
mégis legyen valami.</p> <p><b>Lánczi</b>: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az a kérdés, hogy az EU az
európai fejlődés egy újabb szakasza vagy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">a hanyatlás maga</span>.</b></span> A<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> második
világháború után a béke megőrzésére – és el szokták felejteni, az
oroszok megfékezésére – hozták létre az európai közösséget.</b></span> De ez a
második világháború utáni rend – még egyszer –<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> recseg-ropog. </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A világ
folyamataira Európánál sokkal jobban reagálnak más régiók, akár az
Egyesült Államok, de Ázsia is. </b><b>Ezt a változást </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az EU nem tudja kezelni,
nem érti, hogy mi a probléma</b></span>. I<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>lyen kultúra még nem volt, amely saját
kulturális gyökereit vágja el tudatosan; amely arról beszél, hogy a
kultúrája akkor modern, ha nem vesz tudomást <span style="background-color:rgb(255,229,153)">saját gyökereiről</span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> </span>-
legfeljebb a múzeumban. Az EU politikai értelemben nagyjából tíz éve, az
európai alkotmány elbukása óta halott. Nem tudtak előre lépni semmiben,
ehelyett dezintegráció zajlik. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán Viktor ezt ismerte fel, és erről
próbál párbeszédet folytatni, vitázni az EU-val: „erről mit gondoltok,
ez miért van úgy, erre mit léptek?</b></span>” És <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nincs válasz.</b></span> Mindig valamilyen
elvhalmazra utalnak, de<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> rendre kiderül, hogy érdekek vannak a háttérben.
Európában az erős-gyenge dimenzió megint megjelent (Észak-Dél,
Kelet-Nyugat, Németország-Franciaország viszonya). Új repedések jöttek
létre Európában, de aki erre intellektuálisan reagál, azt megbélyegzik.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>:
Ezt a káoszt mégis összetartja valami: az Észak-Dél, a gazdagok és
szegények, a kizsákmányolók és kizsákmányoltak viszonya, ahol a
gyengékből kiszívott erőforrások segítik az erősebbeket a nemzetközi
versenyben való részvételben. Az Európában működő nagytőke érdeke tartja
össze az Európai Uniót. Ahhoz, hogy a tőke versenyképes legyen, a kis
piacok nem elegendők. Ahhoz, hogy Kínával, Japánnal versenyezzen az
európai gazdaság, nagyobb volumenű termelésre, nagyobb
termelőegységekre, nagyobb piacokra van szükség. Az Európai Unió az első
formáitól, a Montánuniótól kezdve ezt a feladatot igyekezett
megvalósítani, a tőkeérdek hozta létre a szervezetet, amire aztán sok
minden más is rátelepedett.</p> <p><b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Az EU válságára</span> válasz az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Orbán
Viktor által képviselt „keleti nyitás” politikája</span>, amely a keleti
országokra, mint gazdasági partnerekre tekint?</b></p> <p><b>Lánczi</b>:
Nincs ok-okozati viszony. A keleti nyitás <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>válasz a változó helyzetre</b></span>.
Amit bírálnak benne, mint nyitás, az közhely. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az összes többi ország
szlogenek nélkül ugyanezt csinálja. Gerhard Schröder egykori német
kancellár miután a választásokon vereséget szenvedett, nem sokkal azt
követően beült a Gazpromba: <span style="background-color:rgb(234,209,220)">ha egy magyar ilyet csinálna, állna a bál.</span>
</b><b>Ebből is jól látszódik: az országok mérete azért csak számít.</b></span> Szemmel
láthatóan a kínaiak csomagban vennék meg Kelet-Európát, nem
országonként. Egy ország nem tud teljesen önállóan nagyot dobni, de az
sem mindegy, hogy az ember benne van a nemzetközi nyitásban, az új
lehetőségekben, vagy kívülről nézi az egészet. Ez egy kényszer, amire
pragmatikusan reagálni kell.</p> <p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Milyen Európai Unió, európai közösség felelne meg Magyarországnak?</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Talán hasonlóan ahhoz, ahogy a britek képzelik el az új felállást. Visszabontva valamennyire az EU-t.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: Úgy, hogy mindenki az érdekei mértékében vegyen részt az együttműködésben.</p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Megőrizni azt, ami jó: például a szabad mozgást.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>De az nonszensz, hogy
van egy – sőt, két – hatalmas európai uniós intézmény, az Európai
Parlament és a Bizottság, de az igazi döntések meghozatalának nincs
valódi kontrollja.</b></span></p> <p><b>Tellér</b>: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Alapvetően a tőke érdekein alapuló rejtett önkényuralomról szól az EU.</b></span></p> <p><b>Lánczi</b>:
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán Viktor gyakran mondja, hogy vissza kell építeni a keresztény
identitásunkat. Ehhez hozzáteszem, hogy az antik identitásunkat is
vissza kell építeni. Az antik és a keresztény identitás</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nélkül ez az
egész nem áll meg</b></span>.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A világ nem a 18. században kezdődött</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> ahogy azt a
baloldal képzeli.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Orbán Viktor tevékenysége és filozófiája az európai
megújulásnak az egyik építőeleme.</b></span></p> </div></div>