<div dir="ltr"><div>
<h2>
Henri Boulad: A nyugat flörtöl az iszlamizmussal
</h2>
<div>
2015. június 08. hétfő, 00:01 | Írta: Szerkesztő<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2283:henri-boulad-a-nyugat-floertoel-az-iszlamizmussal&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2283:henri-boulad-a-nyugat-floertoel-az-iszlamizmussal&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a><br></div>
</div>
<p><b><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/IMG_5607.jpg" alt="IMG 5607" height="163" width="245"><br>Az
idős jezsuita szerzetes szerint <span style="background-color:rgb(182,215,168)">az iszlám és a muzulmánok közé nem
szabad egyenlőségjelet tenni</span>! Henri Boulad kiemelte, hogy a<span style="background-color:rgb(182,215,168)">
toleranciának is van egy bizonyos küszöbe</span>, és bár szerinte az emberiség
katasztrófa felé halad, mivel keresztény, így optimistának kell lennie a
jövőt illetően. Az interjút Kocsis Éva készítette a Kossuth Rádió 180
perc műsorában.</b></p>
<p> </p>
<p><b><span style="background-color:rgb(234,209,220)">Egyre feszültebb a helyzet a Közel-Keleten.</span> A családja
szíriai. Mit gondol,<span style="background-color:rgb(255,242,204)"> mi az a lépés vagy döntés, amivel ezt a helyzetet
meg lehetne oldani?</span></b></p>
<p>Igen, ahogy mondta,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a családom szíriai származású, de már Szent Pál
ideje óta Egyiptomban élünk</b></span>. Van is egy kis keresztény negyed, ahol az
egyik utcát Boulad utcának hívják. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1860-ban a muzulmánok lemészároltak
tízezer keresztényt 10 nap alatt</b></span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A nagyapám, Szelim és családja
megmenekült egy nyitott lelkű muzulmán férfinak köszönhetően. Vagyis
kétféle iszlám létezik,</b></span> és ez mára is igaz. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Van az irányítani akaró,
erőszakos,</b></span> és <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>van a liberális, nyitott, toleráns </b></span>iszlám. Ez a kettősség
Mohamed óta létezik, és a Koránban is jelen van. A két irányzat között
pedig teljes az ellentmondás. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az első a nyitottságra</b></span>,<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a második a
térítésre és mészárlásra fókuszál.</b></span> Arra már <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a 9-10. században rájöttek a
muzulmánok, hogy választani kell a kettő közül, és a másodikat, az
erőszakos iszlámot választották.</b></span> Bár a történelemben sokan voltak, akik
sürgették a toleranciához és nyitottsághoz való visszatérést. Ilyen volt
például Abbasid bagdadi kalifa, vagy Al-Mamún kalifa. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aztán az 1928-ban
alapított Muzulmán Testvériség az élre tört, a céljuk a kalifátus
visszaállítása volt.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">Létrejöttük tulajdonképpen egy űrt pótolt, hiszen
négy évvel megalakulásuk előtt Kemal Atatürk megszüntette a muzulmán
világ egységét jelképező isztambuli Oszmán Kalifátust. Képzeljük csak el
ezt az űrt, ez olyan volt, mintha azt mondanák, hogy többé nincs pápa
Rómában!</span></p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Jezsuita szerzetes az iszlám világban: </b>Henri
Boulad</span> egy életének 84. esztendejében járó, eredetileg szíriai
származású, jezsuita szerzetes. Muzulmán környezetben élő keresztény
kisebbség tagjaként Pascal, Teilhard de Chardin és Simone Weil
tanítványának vallja magát. Családja szíriai, nagyapja, az interjúban is
említett Szelim, még az 1860-as keresztényüldözés elől menekült
Damaszkuszból Alexandriába, és később ott is telepedett le. Boulad
édesapja révén tehát szír, míg édesanyja révén olasz származású,
anyanyelve a francia. Már kamaszkorában pap szeretett volna lenni, és 19
évesen be is lépett a jezsuita rendbe, 1963-ban Bejrútban szentelték
pappá. Közel két évtizeden keresztül folytatta tanulmányait,
filozófiából, teológiából, pszichológiából és pedagógiából is
diplomázott, összesen három doktorátust szerzett. Ezt követően,
Egyiptomba visszatérve 1967-től a kairói és alexandriai tanulmányi és
nevelői központok tagja, tanára, majd vezetője.<span style="background-color:rgb(208,224,227)"> Nagyszabású tervet
valósított meg a leprások felkarolására, melybe fiatal keresztény és
mohamedán egyetemi hallgatók százait kapcsolta be. A 70-es évek végén az
Egyiptomban működő szerzetesek elöljárói tanácsának elnökeként,
Kalkuttai Teréz anyával egyetértésben szervezte meg az egyiptomi
Caritast. 1983-tól Szudánban menekülttáborok szervezésével segítette az
ottani népirtás elszenvedőit, illetve az ott még valós jelenségként
létező rabszolgaság felszámolásáért küzdött. </span>Önfeláldozó életéért
megkapta a francia érdemrend tiszti keresztjét. 1991-től az
észak-afrikai és keleti országokért felelős Caritas elnöke, továbbá
alelnöke a római Caritas központnak. Számtalan előadást tartott
Európában is. Sok műve megjelent magyar nyelven is. 2004 óta a kairói
jezsuita kollégium vezetője.</p>
<p><b>Tulajdonképpen egy űrt pótol mindaz, ami jelenleg zajlik a Közel-Keleten?</b></p>
<p>Ezért volt fontos ez a történelmi visszatekintés. Ez a kettőség
megmaradt: ami nem az iszlám, az az iszlám ellensége.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Nem véletlen, hogy
a Muzulmán Testvériség jelképe a két kard keresztben. Ugyanez van
Szaúd-Arábia címerében is.</b></span></p>
<p><b>Az iszlám világban az Iszlám Állam terrorszervezet hol helyezkedik el?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)">A radikalizmus teljesen megfelel az iszlám vallás hagyományainak. A
legfőbb próféta, Mohamed sokszor maga is részt vett azokban a karaván
fosztogatásokban, amelyeket híveinek is megengedett, vagy például árulás
miatt lemészárolt 600 zsidót</span>. Tehát, amikor az iszlám világ azt mondja,
hogy Mohamed a példa, akkor<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> a minta a radikalizmus, a terrorizmus is.</span>
De <span style="background-color:rgb(217,234,211)">amikor én ezt kimondom,</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">akkor iszlamofóbnak neveznek,</span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">holott ez
történelmi tény.</span></p>
<p><b>Nem azért mondják, hogy Ön iszlamofób, mert vannak olyan iszlám hívők, akik ellenzik az erőszakot, ellenzik a terrorizmust?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)">Különbséget kell tenni az iszlám és a muzulmánok között<span style="background-color:rgb(255,229,153)">.</span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"> A muzulmánok
nagy többsége kedves, szimpatikus ember. <b>Békeszeretőek, akik az
együttélésre törekszenek.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azonban egy őket irányító kisebbség nem az.
Egyiptomban volt olyan, akit azért akasztottak fel nyilvánosan, mert</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a
liberális, nyitott irányt támogatta. </b></span>A történelem során so<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><span style></span></span>kszor
próbálkoztak azzal, hogy az iszlámot toleránssá tegyék. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az iszlámnak
több nagyon nyitott gondolkodója is van, akik a hitet és az értelmet
akarták egyensúlyba hozni.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mindig elítélték őket. Tíz évszázadon
keresztül. </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>De mindig voltak olyanok, akik ellenezték a radikalizmust.</b></span><br><br><img style="float:right" src="http://talita.hu/images/Freedom_go_to_hell.jpg" alt="Freedom go to hell" height="171" width="245"><b>Akkor
viszont a modern kor egyik nagy kérdése, hogy hogyan lehet a radikális
iszlamizmus ellen, a terrorizmus ellen küzdeni. Lehet-e például
fegyverrel?</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Sajnos a nyugat az iszlamizmus cinkosa.</b></span> Gentleman's agreement az elv -
vagyis<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> politikai, gazdasági és stratégiai okokból a nyugat úgymond
flörtöl az iszlamizmussal. </b></span>Azt mondják - és hajlamos vagyok el<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><span style></span></span>hinni -,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Amerika korábban együttműködött az ISIS-szel. Ez a helyzet eszköz
lenne az amerikaiak és a pénzvilág számára, hogy rátegye a kezét erre az
olajban gazdag területre.</b></span></p>
<p><b>Tehát<span style="background-color:rgb(217,234,211)"> Ön szerint </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">a terrorizmus elleni harc az olajért, az ásványkincsekért folytatott harc?</span></b></p>
<p>Igen, úgy gondolom, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez egy olyan összefonódás, amelyben mindenki
megtalálja a számításait. Szerintem van egy láthatatlan, manipuláló kéz
a háttérben:</b></span> gondoljon csak Szaddam Husszein vagy Kadhafi bukására, a
Bassár el-Aszad elleni harcra vagy Murszi egyiptomi hatalomra jutására,
vagy mindarra, ami Jemenben történik! Mindez azt szolgálja, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>hogy
destabilizálja a térséget.</b></span></p>
<p><b>Gondolom, azzal egyetért, hogy az ellen mégiscsak tenni kell valamit, hogy keresztények ezreit végezzék ki.</b></p>
<p>Nyilvánvalóan. De sajnos még a katolikus egyház sem nagyon hajlandó
szembenézni a dolgokkal. A párbeszéd jegyében nem hajlandó világosan
látni és az igazságot kimondani. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A nyugat a tolerancia jegyében
megnyitja a kapuit az intolerancia előtt.</b></span> Van egy francia város,
Roubaix, ahol például a katolikus iskolában már szinte csak muzulmán
tanulók vannak. Személyesen jártam ott, az iskolatitkártól tudom.</p>
<p><b>A Charlie Hebdo tragédia hogyan lett volna megelőzhető?</b></p>
<p>Ez 12 ember halála. Szíriában negyedmillióan haltak meg. Miért
koncentrálunk csak a 12 emberre? Mert Párizsban ölték meg őket. És
közben<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a világ tétlenül nézi azt, ami a Közel-Keleten zajlik. Csak
nagyon kevesen </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>nyújtottak segítséget.</b></span></p>
<p><b>A másik ezzel összefüggő probléma <span style="background-color:rgb(182,215,168)">a bevándorlás kérdése.</span> Azt
mondja a magyar miniszterelnök, hogy a bajban lévő embereket meg kell
menteni, de akik kihasználják ezt a szolidaritást, azokat nem lehet
beengedi Európába.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> Mi a jó megoldás?</span></b></p>
<p>Érdekes, hogy az integrációval nem volt minden bevándorlónak gondja.
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Hogy van az, hogy szinte csak az iszlám az, amelyik nem képes az
integrációra? És ki is mondják: nem akarunk integrálódni, hanem mi
fogunk titeket integrálni! És ehhez a terv a következő: az első a
bevándorlás, amely tudatosan tervezett. A másik a gyermekszülés. Mondják
is, hogy <i>„asszonyaink méhén keresztül fogjuk meghódítani Európát"</i>.
</b></span>És tessék: az európaiaknak 1-2 gyereke van, a muzulmánoknak 5-10.
Néhány éven belül a demográfiai egyensúly megbillen. Ez matematika. És a
harmadik, a megtérés.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> A nyugat elvesztette vallási gyökereit és morális
tartását. Emiatt az iszlám - főleg a fiataloknak - igazodási ponttá
vált, amit a nyugat már nem tud megadni.</b></span> És mindaz, amit balliberálisnak
nevezünk az ebbe az irányba mutat. Ilyenkor persze rögtön mondják, óóó,
akkor te jobboldali vagy? Nem, én nem vagyok semmi pártján.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Én az
igazság pártján állok, Jézus pedig azt mondja, az igazság szabaddá tesz.</b></span>
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Európa, a nyugat már nem szabad.</b><b> Sem politikailag, sem erkölcsileg nem
szabad már. </b></span>Engem nyugtalanít Európa céltalansága. Már nem hiszünk
semmiben sem. Hogy mit tegyünk? Elég bátornak kell lenni az igazságot
kimondani. Akár azon az áron is, hogy elvágják a torkunkat. Az egyik
esély ma az internet. A twitter, facebook, amely elindította Egyiptomban
is a forradalmat.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Európának pedig vissza kell nyernie az erkölcsiségét
és a hitét</b></span>, amit a második világháború után elvesztett. Ez az első és
legfontosabb feladat. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Napóleon élete vége felé azt mondta: </b></span><i><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>„két erő vetélkedik a világon: a kard és a lélek. A kettő közül</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a lélek az erősebb.</b></span>"</i>
Ha egy olyan ember mint Napóleon, aki egész életében háborúzott, ezt
mondja, akkor az jelent valamit.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A valódi erő, ami a világot irányítja,
az a Lélek.</b></span></p>
<p><b>Akkor egyetért a bevándorlás szigorításával?</b></p>
<p>Nagyon helyes, ha segítjük az embereket. De van, amit úgy nevezünk,
hogy a „tolerancia küszöbe". Ez azt jelenti, hogy ha valakit találok az
utcán és hazaviszem, enni adok neki, szobával kínálom, igyekszem a
problémáit megoldani. De egyszer csak azt mondja nekem: <i>„de nekem nem egy, hanem két szoba kell. Aztán három. És ne délben legyen ebéd, hanem 3 órakor."</i> Amikor az akarja megszabni a törvényt, akit befogadtam, akkor elküldöm az otthonomból. Jézus azt mondta, <i>„legyetek szelídek, mint a galamb, és okosak, mint a kígyó"</i>.
Európa most békés, mint a galamb, de elfelejtette a másik utat. A
nyitottság, a tolerancia, az emberi jogok nevében eladjuk a házainkat,
eladjuk az országunkat, eladjuk a kultúránkat, és eladjuk az
identitásunkat. Nagyon sokan figyelmeztetik Európát, de nem akarja
meghallani. Amikor majd megérti, késő lesz. És ez nagyon hamar
elkövetkezik. Európa fővárosában, Brüsszelben a leggyakoribb név, amit a
gyerekeknek adnak, a Mohamed. Brüsszel lakóinak 40 százaléka muzulmán.</p>
<p><b>Optimista a jövőt illetően?</b></p>
<p>Ha nem lennék optimista, nem lennék keresztény. Az optimizmusomat úgy
hívják, hogy reménység. Emberi szempontból katasztrófa felé haladunk.
De hiszek a Lélekben, hiszek a történelem irányában.</p>
<p> </p>
<p><i>Forrás: <a href="http://www.napigazdasag.hu/cikk/45071/" target="_blank">Napi Gazdaság Online</a>. Az interjút Kocsis Éva készítette a Kossuth Rádió 180 perc. c. műsorában, 2015. május 29-én.</i></p>
<p><i><a href="http://www.jezsuita.hu/sites/default/files/imagecache/gallery_lightbox/photogallery/IMG_5607.jpg" target="_blank">1. kép</a> <a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/%22Freedom_go_to_hell%22.jpg" target="_blank">2. kép</a></i></p>
<p> </p></div>