<div dir="ltr"><div class="">
<h2 class="">
Teleki Blanka: A lányokat is tanítani kell!
</h2>
<div class="">
2015. június 22. hétfő, 15:57 | Írta: Weninger Endre<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2224:teleki-blanka-a-lanyokat-is-tanitani-kell&catid=49:kultura&Itemid=72">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2224:teleki-blanka-a-lanyokat-is-tanitani-kell&catid=49:kultura&Itemid=72</a><br></div>
</div>
<p><strong><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/Teleki_Blanka1.jpg" alt="Teleki Blanka1" height="250" width="245"><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)">Teleki
Blanka erdélyi arisztokrata családja több híres személyiséget adott a
magyar történelemnek.</span> A grófnőt a magyar leánynevelés és oktatás
úttörőjének tekinthetjük annak ellenére, hogy kitűzött céljaiból csak
nagyon keveset tudott megvalósítani.</strong></p>
<p> </p>
<p> </p>
<p>1806. július 5-én született a család Szatmárnémetihez közeli
kastélyában, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Teleki Imre gróf és Brunszvik Karolina gyermekeként. Anyja <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Brunszvik_Ter%C3%A9z">Brunszvik Teréz </a>húga
volt, aki az első magyar óvodákat alapította.</b></span> Blanka gyermekkora nem
tekinthető boldognak. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Apja szigorú, nagyon zárkózott ember </b></span>volt, aki
kastélya kapubejáratára ezt a jelmondatot íratta:<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b> </b><span style="background-color:rgb(255,255,255)">„Qui bene latuit bene
vixit" (Aki jól elrejtőzködött, az jól élt). </span></span><span style="background-color:rgb(255,255,255)">Nem fogadott </span>vendégeket,
így – bár szerette három gyermekét, Blankát, Emmát és Miksát – azok
társasági élet nélkül nőttek föl. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A nevelőnők is gyorsan változtak, mert
tevékenységükkel az apa elégedetlen volt.</b></span> Blanka zenét és nyelveket
tanult, kedvenc elfoglaltsága a festészet, szobrászat és a lovaglás
volt.</p>
<p><strong>Martonvásáron kitárul a világ</strong><br><br>Életében
1826-ban következett be fordulat. Apja belátta, hogy nem tudja számára
biztosítani a megfelelő nevelést, ezért <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Brunszvik Terézhez, nagynénjéhez
küldte Martonvásárra. A nagynéni révén Blanka kapcsolatba került a kor
olyan kiváló személyiségeivel, mint Döbrentey Gábor, Vörösmarty Mihály
vagy Bajza József. </b></span>Képezte magát a szobrászat és festészet terén is, a
kor kiemelkedő szobrászának, Ferenczy Istvánnak a tanítványa lett, aki
nagyon nagy tehetségnek tartotta.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Rajzot, festészetet Thugut Henriktől
és Barabás Miklóstól tanult.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hamarosan kapcsolatba került a neveléssel is. Nagynénje megalapította
az első óvodát, az Angyalkertet. Nagynénje programjaiban (nőegyletek,
óvodalátogatások) Blanka is aktívan részt vett.</b></span> 1836-ban elkísérte
Brunszvik Terézt Németországba, és út közben Pozsonyban Széchenyi
Istvánnal is találkozott. Ezután Blanka számára csalódást jelentő évek
következtek. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Visszatért Erdélybe, de az ottani kulturális életet
sivárnak találta. </b></span>Megpróbálkozott oktatással, de csak néhány tanítványa
volt Kolozsvárott.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>1840-ben még magányosabb lett, mert húga, Emma, aki a legjobb barátja
és bizalmasa volt, férjhez ment egy francia íróhoz,</b></span> August de
Gerandohoz. Bár a két testvér kapcsolata nem szakadt meg, Blanka
depresszióba esett. Ebből a helyzetből korábbi jó ismerősének,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Fáy
Andrásnak írása zökkentette ki, a <em>„Nőnevelés és nőnevelő intézetek hazánkban"</em>.
Ebben a szerző a nőnevelést pusztán háziasszony-képzésnek tartotta. Ez a
vélemény felháborította a női egyenjogúságért küzdő Teleki Blankát és
Brunszvik Terézt. Blanka elhatározta, hogy egy leánynevelő intézetet
alapít,</b></span> és 1843-ban, édesanyja halála után Pestre költözött.<br><br><br><img style="float: right;" src="http://talita.hu/images/Teleki_Blanka2.JPG" alt="Teleki Blanka2"><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><strong>1846: szellemi, erkölcsi és esztétikai nevelés 8-12 éves lányok számára</strong></span></p>
<p>Kapcsolatba lépett <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Karacs_Ter%C3%A9z">Karacs Terézzel</a>, és kidolgozták a megalakítandó intézet nevelési tervét. 1846-ban nyilatkozatot közöltek a <em>Honderű</em>
című lapban, hogy tanintézetet indítanak 8-12 éves előkelő származású
lányok számára<b><span style="background-color:rgb(255,229,153)">. Az intézet célját a szellemi, erkölcsi és esztétikai
nevelésben jelölték meg, ugyanakkor hangsúlyozták a nemzeti érzelem
fontosságát is.</span></b> Megszervezték a tanári kart. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Karacs Teréz mellett Teleki
Blanka barátnője,<a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Le%C3%B6vey_Kl%C3%A1ra"> Leővey Klára</a>,
a nőnevelés másik jelentős képviselője is részt vett a munkában,</b></span> a
magyar tanítása mellett a felügyeletet vállalta. A nevelőmunka
irányítása Teleki Blanka feladata volt.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az intézmény leghíresebb tanára Vasvári Pál volt, a márciusi ifjak
egyik kiemelkedő képességű vezetője. Történelmet tanított, tanítványai
nagyon szerették, és óráin Blanka is részt vett. Valószínűleg a 21 éves
fiatalember volt az ekkor már középkorú asszony első és egyetlen
szerelme</b></span>. Ezt azonban mindvégig titkolta.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Az intézet nehezen indult be. Anyagi fedezetét Blanka anyai
örökségéből biztosította. Az első évben Deák Ferenc keresztlánya volt az
egyetlen növendék. A következő évben már 14 lány tanult az
iskolájukban</b></span>. Ez volt Magyarországon az első középfokú iskola lányok
számára. A történelem megakadályozta az intézet igazi kibontakozását.
Kitört a márciusi forradalom, amelynek egyik vezetője a radikális
nézeteket valló, köztársaságpárti Vasvári Pál volt. Teleki Blanka is
részt vett a március 15-i eseményekben, és megjelent az esti Bánk bán
előadáson is. Valószínűleg ő is köztársaságpárti lett.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> 1848 áprilisában
Teleki Blanka és növendékei kiáltványt adtak ki a nők egyenjogúsítása
érdekében.</b></span><br><br><strong>A szabadságharc sodrásában</strong></p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az események hamarosan véget vetettek a nevelőintézet működésének.
1848 decemberében Windischgrätz osztrák hadserege elől a magyar kormány
Debrecenbe költözött. Teleki Blanka kénytelen volt bezárni az intézetet,
és maga is Debrecenbe menekült.</b></span> A szabadságharc alatt pénzzel és
élelemmel segítette a sebesült honvédeket. 1849. április 27-én
találkozott utoljára Vasvári Pállal, aki szabadcsapatot alakított.
Zászlóanyának Teleki Blankát kérte fel, aki örömmel vállalta ezt a
feladatot. Vasvári a szabadcsapat élén Erdélyben harcolt a román
felkelők ellen, és Abrudbánya mellett elesett. Embereivel együtt
tömegsírba került, melynek helyszíne ugyanúgy nem ismert, mint Petőfi
sírhelye. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Világos</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>után Blanka a család pálfalvi kastélyába vonult
vissza.</b></span><br><img style="float: left;" src="http://talita.hu/images/Leovey_Klara.jpg" alt="Leovey Klara" height="241" width="170"> <br><em>Leövey Klára</em><br><br>Húga,
Emma álruhában Drezdába szökött, hogy csatlakozzon férjéhez, aki
azonban hamarosan meghalt.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Blanka kastélyában bujdosó honvédeket
rejtegetett, és gyűjtötte a szabadságharc ereklyéit. </b></span>Húgával
vegytintával írott levelek által tartotta a kapcsolatot, nem tudta, hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
a külföldi leveleket a hatóságok felbontották és elolvastá</b></span>k.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> 1851-ben
kastélyában házkutatást tartottak, Kossuth bankókat találtak, és Blankát
barátnőjével, Leővey Klárával együtt letartóztatták. Két évig őrizték a
pesti Újépületben, majd megszületett az ítélet. Felforgató tevékenység
vádjával 10 évi várfogságra ítélték. Barátnője büntetése öt év börtön
volt.</b></span><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Több börtönben is raboskodott, de fogságának nagy részét
Kufsteinben töltötte borzalmas körülmények között.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ismerősei sürgetésére
sem volt hajlandó kegyelmi kérvényt benyújtani. Végül 1857-ben
amnesztiával szabadult, de Magyarországra már nem tért vissza.</b><b> Húgához
költözött Párizsba, ahol 56 éves korában, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">1862. október 23-án meghalt.
</span></b></span>Sírjánál Irányi Dániel, a márciusi forradalom egyik vezetője mondott
gyászbeszédet.</p>
<p>Teleki Blanka történelmünk egyik olyan alakja, akinek pályáját a kor,
amelyben élt, derékba törte. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Nagy és nemes célokat tűzött maga elé,
</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amelyeket rajta kívülálló okokból nem tudott megvalósítani.</b></span> Ennek
ellenére <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a magyar pedagógia egyik nagy alakját tiszteljük benne, aki
elsőként akarta a nőnevelést elindítani Magyarországon.</b></span> A hazaszeretet
és az áldozatkész emberi magatartás példaképének tekinthetjük.</p>
<p> </p>
<em>Köszönjük a cikket a <a href="http://www.montazsmagazin.hu/">Montázs Magazinnak</a>!</em><br><br><em>Teleki Blanka:</em><a href="http://brunszvikterez.hu/images/blanka1.jpg"><em> 1. kép</em></a>, <a href="http://www.primariacoltau.home.ro/kepek/doc/Teleki_Blanka.JPG"><em>2.kép</em></a> <em>Teleki Blanka rajza Leővey Kláráról: 3. kép</em><br><br><em><strong>Ajánlott cikkeink:</strong></em></div>