<div dir="ltr"><div><p><font>2015.06.12. péntek: <b>JÉZUS SZENT SZÍVE (főünnep)</b></font></p><p><i><b>Megindult a szívem, egészen elfogott a szánalom</b></i></p><hr><p><a name="14de46be80c6e604_Oz 11,1.3-4.8c-9"><font color="#000000">Oz 11,1.3-4.8c-9</font></a></p><p><span>Hajnalig

 örökre elpusztul Izrael királya! Mikor még gyermek volt Izrael, akkor 

szerettem meg őt, és Egyiptomból hívtam ki az én fiamat. Pedig én <span style="color:rgb(0,0,0)">szinte

 dajkája voltam Efraimnak: karjaimon hordoztam őket, s ők mégsem 

ismerték el, hogy én vagyok az orvosuk. Emberi kötelékekkel, a sz</span>eretet 

bilincseivel vonzottam őket; olyan voltam hozzájuk, mint aki arcához 

emeli a csecsemőt; és lehajoltam hozzá, hogy ételt adjak neki. Hogy 

adhatnálak oda téged, Efraim? Hogy szolgáltathatnálak téged ki, Izrael? 

Hogy adhatnálak oda téged, mint egykor Admát, hogy tehetnélek olyanná, 

mint egykor Cebojimot? Szívem megváltozott bensőmben, és szánakozásom is

 felgerjedt<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>. Nem cselekszem haragom heve szerint, nem rontom meg 

Efraimot ismét, mert én Isten vagyok, és nem ember, szent, aki közötted 

vagyok, és nem fogok indulattal jönni.</b></span></span></p><p><a name="14de46be80c6e604_Iz 12,2-6"><font color="#000000">Iz 12,2-6</font></a></p><p><span>Íme,

 Isten az én üdvösségem, bízom és nem félek, mert erőm és ujjongó dalom 

az Úr, ő lett nekem üdvösségem.’’ Örömmel merítetek majd vizet az 

üdvösség forrásaiból. Így szóltok azon a napon: ,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Adjatok hálát az 

Úrnak, szólítsátok a nevén, ismertessétek meg a népek közt tetteit! 

Emlékeztessetek arra, hogy magasztos a neve! Énekkel dicsérjétek az 

Urat, mert fönséges dolgot művelt, </b></span>legyen ismert ez az egész földön! 

Kiálts és ujjongj, Sion lakója, mert nagy közötted Izrael Szentje!’’<a name="14de46be80c6e604_Ef 3,8-12.14-19"><font color="#000000">Ef 3,8-12.14-19</a>Nekem,

 az összes szent közül a legkisebbnek jutott osztályrészül ez a 

kegyelem: hirdetni a pogányoknak Krisztus felfoghatatlan gazdagságát, és

 felvilágosítani mindenkit, miként vált valóra a titok, amely öröktől 

fogva el volt rejtve a mindent teremtő Istenben, hogy most 

kinyilvánuljon Isten sokrétű bölcsessége a mennyei fejedelemségeknek és 

hatalmasságoknak az egyház útján. Ez volt az ő örök végzése, amelyet 

Krisztus Jézusban, a mi Urunkban valósított meg, akiben bizalmunk van, 

és biztonságos utunk a benne való hit által. Ezért hajtom meg térdemet 

az Atya előtt, akitől minden nemzetség nevét nyerte a mennyben és a 

földön: <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy 

megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által, hogy Krisztus a hit által

 a szívetekben lakjék, s a szeretetben meggyökerezve és megalapozva fel 

tudjátok fogni az összes szentekkel együtt, mi a szélesség és a 

hosszúság, a magasság és a mélység, és megismerhessétek Krisztus 

szeretetét is, amely minden ismeretet meghalad,</b></span> s beteljetek Isten egész

 teljességével. </span></p><p><a name="14de46be80c6e604_Jn 19,31-37"><font color="#000000">Jn 19,31-37</font></a></p><p><span>A

 zsidók pedig, mivel készületnap volt, kérték Pilátust, hogy törjék meg 

lábszárcsontjaikat, és vegyék le őket, hogy a testek ne maradjanak ott a

 kereszten szombatra, mert az a szombat nagy nap volt. Odamentek tehát a

 katonák, és eltörték a lábszárát először az egyik vele együtt 

keresztrefeszítettnek, aztán a másiknak.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Amikor azonban Jézushoz értek, 

mivel látták, hogy ő már meghalt, nem törték meg a lábszárát, hanem az 

egyik katona lándzsával megnyitotta oldalát, amelyből azonnal vér és víz

 jött ki. Aki ezt látta, tanúságot tett róla, és igaz az ő tanúsága.</b></span> Ő 

tudja, hogy igazat mond, hogy ti is higgyetek. Mert ezek azért 

történtek, hogy beteljesedjék az Írás: ,,Csontját ne törjék össze’’ [Kiv

 12,46; Zsolt 34,21]. Egy másik Írás pedig azt mondja: ,,Látni fogják 

azt, akit keresztülszúrtak’’ [Zak 12,10].</span></p></div><div><br></div></div>