<div dir="ltr"><div>        <h1>A haladókról és a maradiakról az ír népszavazás kapcsán</h1>        </div>                                        
 
                      
    

  
    



      <span><span content="2015-05-30T16:35:21+02:00" rel="sioc:has_creator">2015.05.31. - <a href="http://reposzt.hu/user/k%C3%B6nt%C3%B6s-l%C3%A1szl%C3%B3" title="Felhasználói profil megtekintése." target="_blank">Köntös László</a><br><a href="http://reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2015-05-30/haladokrol-es-maradiakrol-az-ir-nepszavazas-kapcsan?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201506" target="_blank">http://reposzt.hu/blog/kontos-laszlo/2015-05-30/haladokrol-es-maradiakrol-az-ir-nepszavazas-kapcsan?utm_source=mandiner&amp;utm_medium=link&amp;utm_campaign=mandiner_201506</a><br></span></span>
  
  <div>
  <div><div><div><blockquote><p>Az
 ünnepségen <span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Parolin bíboros így fogalmazott</b></span>: „<span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Nagyon elszomorított a 
népszavazás eredménye. Természetesen – ahogyan a dublini érsek mondta – 
az egyháznak foglalkoznia kell ezzel a valósággal, de véleményem szerint
 abban az értelemben kell foglalkoznia vele, hogy elkötelezetten meg 
kell tennie mindent azért, hogy evangelizáljuk a kultúránkat. Úgy 
gondolom, hogy ez nemcsak a keresztények alapelvek, hanem az egész 
emberiség veresége.</b></span>”</p><p><a href="http://www.magyarkurir.hu/hirek/pietro-parolin-meleghazassagot-legalizalo-torveny-az-emberiseg-veresege/?q=%C3%ADrorsz%C3%A1g%20n%C3%A9pszavaz%C3%A1s" target="_blank">Pietro Parolin: A melegházasságot legalizáló törvény az emberiség veresége - magyarkurir.hu</a></p></blockquote><p>Az
 ír népszavazás az egyneműek házasságáról egy újabb eszköz lehet arra, 
hogy erősítse Európa-szerte a társadalmi valóság értelmezésének egy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>jól 
ismert panelj</b></span>ét, amelyik valahogy így szól: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egyik oldalon vannak a 
haladók, a másik oldalon a maradiak.</b><b> A domináns értelmezés szerint 
társadalmi forradalom történt a katolikus Írországban</b></span>. Az a véleményem, 
hogy érdemes ezt a kétségtelenül fontos döntést nem csak egy folyamat 
lezárulásának, hanem egy ismeretlen folyamat kezdetének is tekinteni. 
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Hogy mi is történt, s hogy mi is történik e téren most Európa nyugati 
országaiban, ma még nem tudjuk.</b></span> Minden forradalomnak <b>ilyen a ter</b>mészete.
 <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Egyezzünk meg abban, hogy a kérdést, miszerint mi a maradi és mi a 
haladó a házasság és a család ügyében, majd a történelem dönti el.</b></span></p><p>Most
 nagy az eufória, mert a népszavazás eredménye erősíti az egyébként 
minden emberben alapvetően meglévő igényt az igazságosságra, az 
egyenlőségre, az emberi méltóságra, a szabadságra. Az már <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy másik téma
 lenne, hogy korunkban vajon miért a szexualitás körüli jogok váltak az 
általános szabadságjogok iránti vágy és küzdelem szimbolikus eszközeivé.</b></span>
 – De ez most szempontunkból mindegy is. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A lényeg mégis csak az, hogy az
 egyneműek házasságának megszerzett joga most úgy tűnik fel, mint az 
egyenlőség győzelme, a korábbi maradiság jármától való megszabadulás. Ez
 a progresszió</b></span>. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A magánéleti szabadság illúziója mint menedék, amely 
képes feledtetni az amúgy egyre bonyolultabb, átláthatatlanabb és 
ellenőrizhetetlenebb rendszerekbe szervezett, beágyazott egyén 
csapda-helyzetét. </b></span></p><p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A szabadulás feletti öröm, a szabadságélmény 
olyan erős, hogy látni valóan a konzervatívokat, ide értve az ír 
katolikus egyházat is meghátrálásra készteti. A konzervatív brit 
miniszterelnök üdvözölte a népszavazás eredményét,</b></span><a href="http://www.irishtimes.com/news/social-affairs/religion-and-beliefs/all-churches-in-ireland-in-need-of-reality-check-1.2224081" target="_blank"> Dublin érseke arról beszélt, hogy szembe kell nézni a valósággal.</a>
 Elemzések sokasága jelenik most meg az ír sajtóban arról, hogy miért 
hagyták ott az emberek az egyházat. Mindenki nagyon-nagyon okos, s lám 
meg is van <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a válasz: azért, mert az egyház nem érti az emberek 
gondolkodását. Mert ha bezzeg értené, özönlenének a népek a templomba. 
Ez ma az ügyeletes klisé.</b></span> Ami persze nem azt jelenti, hogy az egyház ne 
lehetne problematikus. Nagyon is lehet.</p><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Egy afféle elmaradott, 
kelet-európai keresztyén és konzervatív, mint én is, pedig csak 
értetlenül rázza a fejét zavarában, s komolyan felteszi a kérdést,</b></span> hogy 
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor voltaképpen a hozzánk képest nyugati társadalmakban mi is számít 
még konzervatívnak.</b></span> Innen nézve mintha a konzervativizmus – a házasság 
kérdésében legalább is, de nem csak ebben – teljességgel felolvadna, s 
összeroppanna a nyugati progresszívnak gondolt korszellem és általános 
érzület nyomása alatt.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A konzervativizmus mintha vesztésre állna,</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> s 
mintha ezt a defenzív helyzetet úgy akarná megoldani, hogy egyetért a 
liberális értékekkel (ebben az ügyben), </b></span>miközben továbbra is 
konzervatívnak mondja magát. S úgy tűnik, az ír katolikus egyház sem 
bírta a hangulatot, s úgy érzékelte, hogy ekkora tömegnyomással nem 
lehet szembemenni. Az ír érsek eléggé bizonytalan nyilatkozatát aztán 
helyre tette <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a Vatikán egyértelmű válasza, mely szerint a népszavazás 
eredménye az emberiség veresége. </b></span> Érdekes, hogy a Vatikánnak ez az 
üzenete mintha nem akarna átjönni a haladó hazai sajtóban. Hiába, no, 
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>egy baloldali, liberális-konzervatív pápa itthon eléggé nagy fejtörést 
okozhat, mert nem fér bele semmilyen itthoni sematizmusba.</b></span></p><p>Ami 
engem illet, üdvözlöm a Vatikán nyilatkozatát, még ha túl drámainak is 
érzem. Nem hinném, hogy a nyugati országok egymás utáni kiállása az 
egyneműek házassága mellett (a kivétel most már csak Észak-Írország, a 
protestánsoknak köszönhetően – de ez egy külön történet) véglegesen 
átírhatná a hagyományos házasság és a család fogalmát – de erről majd 
később. Ezúttal most mellőzném a szokásos keresztyén érvelést.</p><p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Lennének ugyanis kérdéseim, amúgy emberjogilag.</b></span> A kérdéskörnek erre a vonatkozására<a href="http://www.irishtimes.com/news/politics/breda-o-brien-an-inconvenient-truth-about-the-same-sex-marriage-referendum-1.2224422" target="_blank"> Breda O’Brien kitűnő cikke mutat rá a The Irish Times-ban</a>:<i>
 „ Helyrehozhatatlanul megsértettük a kapcsolatot a házasság és a 
gyermek azon joga között, hogy ismerje azt a két embert, s szeretve 
legyen azon két ember által, akik neki adták biológiai, társadalmi és 
családi identitásuk felét.”</i></p><p>Szóval,<span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b><span style="background-color:rgb(182,215,168)"> kiknek a jogairól van itt
 szó, s kiknek a jogai </span><span style="background-color:rgb(234,209,220)">vannak itt úgy beállítva, mintha győzelmük 
egyenesen az <span style="background-color:rgb(255,229,153)">általános jogegyenlőség győzelme</span> lenne?</span> </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Azoknak a jogairól,
 akik egy velük azonos nemű emberrel akarnak házasságban élni.</b></span> 
Felteszem,<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> a házasság fogalma magában foglalja a család, a gyermek 
fogalmát is</b></span>. De <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ki beszél itt </b></span>egy ilyen házasságban születendő és <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>
felnevelendő gyermek jogairól</b></span>?</p><p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Az egyneműek házassága megszünteti a
 nemhez kötött apaság és anyaság fogalmát, arra a liberális teóriára 
alapozva, hogy a szabad egyén szabadon megválaszthatja eme hagyományosan
 nemekhez kötött társadalmi szerepeket.</b></span> A kérdéskör genetikai 
vonatkozásairól most nem beszélnék, mert ez szembe menne a szabad egyén 
ma érvényes és korrekt ideájával. S ez bizony ma nem lenne korrekt.  Ez <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a
 filozófiai liberalizmus által konstruált virtuálisan szabad egyén, akit
 semmi sem köt. </b></span>Enyhén fogalmazva is <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez a teória ellentmond minden<span style="background-color:rgb(255,229,153)"> 
tapasztalatnak</span>, </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>de tegyük fel, hogy igaz. </b></span>Ám az kétségtelenül nem igaz, 
hogy ezzel, mármint az apaság és az anyaság társadalmi fogalmával együtt
 megszüntethető lenne az apaság és anyaság biológiai fogalma.(Ez a 
körülmény teszi meghaladhatatlanná a házasság és a család fogalmát.) 
Magyarul, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a gyermeket vállaló egynemű házasság nem valósítható meg csak 
olyan intézmények közbejöttével, mint pl. a spermabank és a béranyaság. 
Ez, akárhogyan is, előre kiszámíthatatlan, s az ilyen házasságban 
felnövekvő ember számára elképesztően bonyolult és zűrzavaros 
helyzeteket idézhet elő.</b></span> Ki beszél az ő jogairól? <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Mi van akkor, ha egy 
ilyen családban felnövekvő ember életének egy pontján rádöbben arra, 
hogy nem ismerheti meg biológiai apját vagy anyját? Vagy megismerheti 
ugyan, de szembesülnie kell azzal, hogy valakik, akik amúgy a saját 
jogaikért küzdöttek, nem gondoltak arra, hogy neki is voltak jogai, 
amikor még meg sem született? Szóval az egyneműek házasságának jogi 
győzelme valóban egyenlő az általános jogegyenlőség győzelmével?</b></span></p><p>Elkezdődött
 most valami, „győzött a forradalom”. Ám e kezdet hosszú távú társadalmi
 hatásairól még semmit sem lehet tudni. Majd utólag visszatekintve 
megtudjuk, mi történt most.</p><p>Ami engem illet, ezt a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>z egész, ma 
progressziónak beállított folyamatot </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>egy hosszan tartó epizódnak tartom,
 amelynek a végén kiderül, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>hogy a hagyományos családnak nincs 
alternatívája. </b></span>Ezért nem gondolnám, hogy az azonos neműek házasságának 
legalizálását valamiféle világdrámaként , a „civilizáció végeként” 
kellene értelmezni. Nem eszik olyan forrón a kását.</p><p>Maradok tehát 
maradi. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Szerintem van ugyanis olyan, hogy az ortodoxia a modern.</b></span> Ettől 
még természetesen tiszteletben tartom mindenkinek a véleményét.</p><p>S 
még mielőtt valakik nekem esnének, igyekszem leszögezni: <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a fentiekben 
nem a különböző szexuális orientációjú emberekhez való viszonyról 
beszéltem.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ismerek én azonos neműeket, akiknek a partnerkapcsolata 
szeretetben, figyelemben, gyöngédségben, gondoskodásban ezerszer 
felülmúlja</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>némely hagyományos házasság borzalmát.</b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Csakhogy itt nem erről
 van szó.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Amíg nem tudunk különbséget tenni</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a homofóbia</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)">é<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>s a hagyományos
 család intézményének a védelme</b></span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>között,</b></span> addig <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ez a vita mindig is egy 
átpolitizált, beszűkült, öngerjesztő, manipulált világnézeti küzdelem 
eszközévé válik.</b></span> Miközben, persze, mindenki jót akar.</p><p>Meg addig sem kell beszélni más rabságokról, égbekiáltó igazságtalanságokról és egyenlőtlenségekről. Nem igaz?</p><p> </p></div></div></div>  </div></div>