<div dir="ltr"><div>
<h1>Örmény pátriárka: Nem korszerűtlen a kereszténység <br></h1><h1><font size="1"><a href="http://mno.hu/belfold/ormeny-patriarka-nalunk-nem-korszerutlen-a-keresztenyseg-1287802?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201505" target="_blank">http://mno.hu/belfold/ormeny-patriarka-nalunk-nem-korszerutlen-a-keresztenyseg-1287802?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201505</a></font><span><font size="1">2015. </font></span></h1><h1><span>május 25., hétfő 20:02, frissítve: kedd 11:46 , szerző: <a href="mailto:bucsy.levente@mno.hu" target="_blank">Bucsy Levente</a></span></h1><h1><font size="2">Nem fél attól, hogy teljesen kiirtják a
közel-keleti kereszténységet, és reménykedik abban, hogy a
kegyetlenkedéseket nem különböztetik meg egymástól a világ népei – az
örmény katolikus pátriárkával, XIX. Nerszész Péterrel budapesti
látogatása alkalmával beszélgettünk.
</font></h1><h1><font size="2">éterrel budapesti
látogatása alkalmával beszélgettünk.
</font></h1><div>
<div>
<a href="mailto:bucsy.levente@mno.hu" target="_blank"><img src="http://mno.hu/data/avatar/19941.png" alt="Bucsy Levente" title="Bucsy Levente" border="0" height="50" width="50"></a> <div>Bucsy Levente</div>
</div>
<p><b>– Szépen hangzik, hogy a
magyarországi örmény katolikusok Erdő Péterhez fordultak, hogy jöjjön
ide a pátriárkájuk, erre pedig fogja magát a 75 esztendős XIX. Nerszész
Péter, repülőre ül, és meg sem áll Budapestig. Miért jött valójában?</b><br>–
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Valóban nem „véletlenül” jöttem ide. Nekem mint az örmény katolikusok
elöljárójának kötelességem, vagy mondjuk így, szokásom, hogy
végiglátogatom a közösségeket szerte a világon</b></span>. Régóta követem <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az
erdélyi, illetve magyarországi örmény katolikusok</b></span> életét. Már régóta
szerettem volna idejönni, de csak most nyílt erre alkalmam. Erdő Péter
bíboros úrral tartom a kapcsolatot, és valóban ő hívott engem most
Magyarországra levélben. És ismert, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ebben az évben emlékezünk meg</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> </b></span><a href="http://mno.hu/kulfold/orok-tabu-marad-masfel-millio-kereszteny-leolese-1282896" target="_blank"><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az örmény genocídium</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">századik évfordulójá</span></a><span style="background-color:rgb(234,209,220)">ró</span>l is, ami szintén erősítette, hogy most jöjjek. A bíboros úr egyetértett azzal is, hogy <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a népirtás</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>legyen a fókuszban.</b></span></p>
<table style="margin:auto auto 12px" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<caption><br></caption>
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center"><div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/78/2/cikk_1287802/nerszesz1.jpg" style="vertical-align:middle;margin:auto;float:none"></div></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Fotó: Végh László / <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td>Libanoni székhelyű örmény egyház</td>
</tr>
<tr>
<td>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>301-ben született az örmény egyház</b></span> – mások szerint<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> 314-ben, amikor
Grigor misszionárius, „a megvilágosító” püspöki megbízatást kapott a
kappadókiai Cezárea helytartójától. Ő volt tehát az első spirituális
vezető. 608-ban hivatalosan is elváltak a Rómától, azon egyházak közé
tartozva, amelyek nem fogadták el a kalkhédoni zsinat valamennyi
ökumenikus döntését.</b></span> (A 451-es zsinaton egyébként az örmény pátriárka
nem tudott részt venni, mert az ország Perzsiával állt háborúban, és bár
a hadszíntéren vesztesekké váltak, a perzsa tűzimádó vallást nem
kellett felvenniük.) <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az örmény egyház a történelem során több részre
szakadt.</b></span> A zsinatot követően nagy része, a<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> koptokhoz és a nyugati
szírek</b></span>hez hasonlóan, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>elkülönült Bizánctól és Rómától</b></span>. Ezt a hagyományt
folytatja az Örmény Apostoli Egyház, amelynek központja Ecsmiadzinban
található.</p>
<p> </p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A 12. századtól erősödött meg az örmény katolikus mozgalom,</b></span> ám a
teljes örmény egyház Rómával való újraegységesítésének terve több száz
év küzdelme után kudarcot vallott. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Az örmény katolikusok végül 1740-ben
saját katolikosz-pátriárkát választottak</b></span> Apraham Ardzivján személyében,
aki Róma iránti hűségből felvette a Péter (Bedrosz) nevet.</p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> A jelenlegi örmény katolikus pátriárka, XIX. Nerszész Péter </b></span>(teljes
nevén: Nerszesz Bedrosz Tarmuni) Kairóban született 1940-ben. 1958-tól a
római XIII. Leó Örmény Kollégium szeminaristája volt, közben a Pápai
Gergely Egyetemen filozófiát és teológiát tanult. 1965-ben pappá, majd
1990-ben püspökké szentelték. 1965 és 1999 között Egyiptomban szolgált,
majd 1999 októberében megválasztották az Örmény Katolikusok Kilikiai
Házának katolikosz-pátriárkájává.<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Ezt a hivatalt tizenkilencedikként
tölti be, elődeihez hasonlóan kettős nevet választva, amelyből az egyik
mindig Péter</b></span>. (Magyar Kurír, MNO)<br><br><i><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Hogy az örmények örmények maradhassanak, mindig vándorolniuk
kellett az évszázadok során.</b></span> Mint Nerszész Péter fogalmaz, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>ez az I.
századtól a mai napig igaz rájuk, </b></span>így most is. Ezt Európa jóléti államai
nem hallják,<u> </u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b><u>ma már nem lehet általánosságban keresztény Európáról
beszélni, az életvitel sem utal erre a katolikus vezető szerint.</u>
</b></span>Példaként említi<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><u><b> az alkotmányból kihúzott kereszténységet Franciaország
esetében.</b></u></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Ma az örmény katolikus egyház vezetője a libanoni Bejrútban
székel.</b></span></i></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>– Említette<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><font size="4"> a száz éve történt szörnyű népirtás</font></span>t: egyet nem
értés van a világban arról, hogy miként nevezzék az eseményeket. Ugye
<span style="background-color:rgb(234,209,220)">Törökország hallani sem akar arról, hogy genocídium történt. </span>Hogyan
érez, amikor egyesek nem képesek szembenézni történelmi tényekkel?</b><br>–
Meg kell különböztetni az idén április 12. előtti és utáni helyzetet.
Előtte 21 ország ismerte el a genocídiumot, és még az Egyesült Államok
bizonyos részei is. <a href="http://mno.hu/kulfold/a-papa-a-huszadik-szazad-elso-nepirtasanak-nevezte-az-ormenyek-lemeszarlasat-1281486" target="_blank">Április 12-én aztán<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Ferenc pápa kijelentette, hogy a száz évvel ezelőtti eseményeket <span style="background-color:rgb(234,209,220)">népirtásnak</span> kell nevezni.</b></span></a>
Pontosan úgy fogalmazott, hogy azok az országok, államférfiak, akik
passzívak ezzel kapcsolatban, nem foglalnak állást a kérdésben, azok
bűnrészessé válnak. Ez a mondat beindított egy olyan folyamatot, hogy
nagyon sokan csatlakoztak az elismerő országok táborához. Ilyen volt
Bolívia, Ausztria, Németország, de még az Európai Unió is kiállt a
kérdésben. <a href="http://mno.hu/kulfold/obama-tovabbra-sem-hasznalja-a-nepirtas-szot-1282959" target="_blank">Barack Obama amerikai elnök</a> pedig – csakúgy, mint Olaszország – felszólította Törökországot, hogy ismerje el a genocídiumot.</p>
<p><b>– Ha már a római eseménynél tartunk, ön is ott volt az „örök
városban”, amikor Ferenc pápa a fentieket mondta. Másról is beszéltek
akkor? Például arról, hogy <span style="background-color:rgb(208,224,227)">hogyan közelíthetnék a római és az örmény
rítuskülönbségeket, szertartáselemeket egymáshoz.</span></b><br>– <span style="background-color:rgb(255,255,255)">
Eredetileg úgy volt, hogy a római szentmisén, amelyen Ferenc pápa az
örményekről beszélt, egy örmény szertartású mise lesz, amelyet én
mutatok be, a Szentatya pedig elnökölt volna rajta. Az én szándékom
viszont az volt, hogy ne „csak” egy örmény szentmisét tartsunk, hanem
minden örményhez, sőt az egész világhoz szólót, így jobb lenne, ha
Ferenc pápa mutatná be a szentmisét, és erre meghívnánk nemcsak az
örmény katolikusokat, hanem az apostoli főpapokat is. Végül Ferenc pápa
egy három bíborosból álló tanácskozó testületet kért fel arra, hogy
segítsenek ebben a kérdésben dönteni</span>. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Helyt adtak a kérésemnek, így
Ferenc pápa misézett, és meghívták az örmény „római” katolikus egyház
vezetőjét, II. Garegint, valamint I. Aramot, aki a kilikiai örmény
katolikus egyház vezetője. Én hívtam meg rajtuk kívül az örmény
köztársasági elnököt,<a href="http://mno.hu/kulfold/ormenyorszag-nem-felejt-1283406" target="_blank"> Szerzs Szargszjan</a>t,
valamint a diaszpóraminisztert és más, egyházi vezetőket. Ferenc pápa a
szentmisén voltaképpen csak megismételte Szent II. János Pál pápa
2001-es szavait:</b></span> a másfél millió örmény az ottomán birodalom által
1915-ben zajlott mészárlása népirtás volt, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>a XX. század első <span style="background-color:rgb(234,209,220)">népirtása</span>.
Ferenc pápának semmi baja a török kormánnyal, az elkövetett
igazságtalansággal viszont igen. Nemzettől és vallási csoporttól
függetlenül.</b></span></p>
<table style="margin:auto auto 12px" align="center" border="0" cellpadding="0" cellspacing="0">
<tbody>
<tr>
<td>
<div style="text-align:center"><div style="width:100%;min-height:auto;float:none"><img src="http://mno.hu/data/cikk/1/28/78/2/cikk_1287802/nerszesz4.jpg" style="vertical-align:middle;margin:auto;float:none"></div></div>
</td>
</tr>
<tr>
<td>Fotó: Végh László / <a href="http://mno.hu/magyar_nemzet/" target="_blank">Magyar Nemzet</a></td>
</tr>
</tbody>
</table>
<table align="left" border="0">
<tbody>
<tr>
<td><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Kapóra jött az Iszlám Államnak</b></span></td>
</tr>
<tr>
<td>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A szíriai örmények leginkább Aleppóba koncentrálódtak, ami korábban
prosperáló kereskedelmi központ volt, de Kamisliban és Damaszkuszban is
éltek.</b></span> A Basár el-Aszad elleni felkelés négy éve tört ki, erre<u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> a
konfliktusra telepedett rá a fanatikus Iszlám Állam iraki és levantei
szárnya</b></span></u><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. A területről <span style="background-color:rgb(255,229,153)">az aleppói örmények </span>mindent hátrahagyva menekültek
el.</b></span></p>
</td>
</tr>
</tbody>
</table>
<p><b>– Ön ugye nem Örményországban él, hanem Libanonban,
gyakorlatilag az „iszlám tenger” partján. <span style="background-color:rgb(208,224,227)">Hogyan látja a katolikus
emberek, közösségek helyzetét, jövőjét a térségben?</span></b><br>– Azt
tudni kell, hogy<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b> Libanon az arab térség egyetlen olyan országa, amely
kereszténynek mondható, és amelynek az elnöke az alkotmány szerint
maronita keresztény mindig.</b></span> A másik, amit érdemes figyelembe venni, hogy
<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>az iszlám szunnita áramlata most mindenhol uralkodni szeretne,</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>viszont a
síita áramlat egyre erősödik, és Irán támogatja</b></span>. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ez a kettő irányzat
egymás ellen harcol;</b></span> <span style="background-color:rgb(217,210,233)"><b>ha ebből kivonulnának a keresztények,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>akkor ezek
folyamatosan vérontást produkálnának.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A keresztényeknek itt béketeremtő
szerepük van.</b></span> A kérdést nem megkerülve: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ez a terület, a Közel-Kelet,
ahol a kereszténység megszületett, és évszázadokon át őrződött, ott
egészen biztosan mindig meg fog maradni a kereszténység.</b></span></p>
<p><b><i>A pátriárkát a Hír TV is meglátogatta, részletek a Hírvilág című magazinműsor második felében!</i></b></p><div align="center"><div style="width:100%">
<div>
<div><img src="http://video.mno.hu/data/videos/final/13/126402/images/6.jpg" alt="Hírvilág – Pátriárka" width="100%"></div></div></div></div></div></div></div>