<div dir="ltr"><h1 class="">Melegházasság?</h1>
<div class=""><div class=""><div class="" rel="og:image rdfs:seeAlso"><a href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/sites/default/files/styles/large/public/field/image/marriage-at-cana.jpg?itok=3zHILyKU" title="Giotto, Kánai menyegző. 1304-1306. Scrovegni (Arena) kápolna, Padua, Olaszország" class="" rel="gallery-node-2499"><img src="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/sites/default/files/styles/medium/public/field/image/marriage-at-cana.jpg?itok=fJuROvBi" alt="Giotto, Kánai menyegző. 1304-1306. Scrovegni (Arena) kápolna, Padua, Olaszország" title="Giotto, Kánai menyegző. 1304-1306. Scrovegni (Arena) kápolna, Padua, Olaszország" height="204" width="220"></a></div></div></div><p><a href="http://www.pecsiegyhazmegye.hu/2015/05/meleghazassag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201505">http://www.pecsiegyhazmegye.hu/2015/05/meleghazassag?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_kereszteny_201505</a><br></p><p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A
katolikus egyház házasságfelfogásának és házasságteológiájának alapja
az az egyszerű meghatározás, mely szerint a házasság egy férfi és egy nő
életközössége.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ma azonban egyre nagyobb hangerővel fogalmazódik meg az a
vélemény,</b></span> <u><b>hogy egyszer szükségképpen eljön majd a pillanat, amikor
másokhoz hasonlóan a katolikus egyház is belátja, hogy ez a meghatározás
idejétmúlt, meghaladott, szűkös és kirekesztő</b></u>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ez a pillanat soha nem fog eljönni.</b></span> <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Azért nem, mert a házasság
természetjogi alapú felfogása nem elszigetelt, könnyen kicserélhető
eleme a katolikus tanítás egészének, hanem az egyik legfontosabb
tartóoszlopa.</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b> Az első emberpár: a férfi és a nő teremtésének és
egységének misztériumában ugyanis már eleve benne volt a megváltásnak,
Krisztus és az Egyház egységének misztériuma </b></span>(vö. <a href="http://szentiras.hu/KNB/Ef5" target="_blank">Ef 5,29-33</a>).
<span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A házasság tehát a legnagyobb misztérium egyik pillére. <span style="background-color:rgb(234,209,220)">Ha egy ilyen
oszlop kidől, az egész épület összeomlik.</span></b></span> Néhány protestáns egyházi
közösségben az elmúlt évtizedekben megtörténhetett a gyökeres tanbeli
fordulat a házassággal kapcsolatban, de ott ez a változás nem érintett
statikai elemet, mert bár <a href="http://szentiras.hu/SZIT/Ef%202,20" target="_blank">a szegletkő</a>
ugyanaz, más tervrajz szerint húzták fel az épületeiket.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> A házasságot
csak a katolikus és az ortodox egyházak tartják szentségnek. Mivel
azonban katolikus és ortodox felfogásban a házasság szentség, s mert a
szentségteológia szerint a szentségekben a természetfölötti a
természetesen keresztül fejti ki hatását, ezért a házasság szentségének
természetes alapját illetően sem várható semmilyen tanbeli átértelmezés
sem katolikus, sem ortodox részről. </b></span>Jézus Krisztus férfinak született
egy nőtől, aki egy férfival élt törvényes házasságban.</p>
<p>A katolikusnak mondott Írországban a közelmúltban lezajlott
népszavazás eredményeként hamarosan a következő értelmű meghatározás
kerül be az alkotmányba: „a házasság a jog szerint két ember között
köthető, tekintet nélkül a nemükre.” Bármi legyen is egy népszavazás
eredménye, csöppet sem befolyásolja a katolikus egyház tanítását<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>. Az ír
népszavazás </b></span>természetesen fölvet számos, a katolikus egyházat,
elsősorban az írországi katolikus egyházat érintő kérdést, s ezekről
nyilván számos megfelelő elemzés készül majd. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Van azonban ennek a
népszavazásnak egy olyan következménye </b></span>is, <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>amely</b></span> sem nem írországi, sem
nem katolikus belügy, hanem <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>egy elterjedt érvelési hiba, egy mítosz, egy
hamis tézis.</b></span></p>
<p>A népszavazás után ismét <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>találkozhatunk azzal az érvvel, amely
szerint </b></span><u><b>a kereszténység megjelenése előtt az ókori Görögországban
természetesnek tartották azonos nemű személyek szerelmét és szexuális
kapcsolatát.</b></u> Ilyesmit mondanak azok, akik nem ismerik a
szexualitástörténeti kutatásokat, elsősorban Kenneth Dover és Michel
Foucault munkáit. Tudniillik <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>az efféle kapcsolatot a kereszténység
megjelenése előtt sem tartották természetesnek, nem volt általánosan
elfogadott. Ahol elfogadott szokás (!) volt, ott íratlan törvények
szigorúan szabályozták.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Ha valaki például a Kr. e. 5. századi Athénben
mozgalmat indított volna azért, hogy azonos nemű személyek kapcsolatát
házasságnak nevezzék, és ezt iktassák törvénybe</b></span>, <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>akkor az illetőt
azonnal halálra ítélték volna a törvények lerombolása és a polisz
felforgatása miatt.</b></span></p>
<p>És ami sokak számára ennél is meglepőbb lehet: <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a katolikus egyház <a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek02331.html#K2357" target="_blank">homoszexualitásról megfogalmazott tanítása</a>
jóval több és mélyebb hasonlóságot mutat az ókori görögök
homoszexualitással kapcsolatos felfogásával, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>mint a modern
melegmozgalmak ideológiái</b></span>.</p>
<p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>Egyezés van a következő tézisekben:</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>1. A szexuális hajlamok és vonzalmak természetesek.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>2. A szexuális hajlam irányulhat azonos vagy ellentétes nemű emberre.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>3. Hajlamaik különbsége alapján nem diszkriminálhatunk embereket.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>4. Másként kell megítélni a szexuális hajlamot és a szexuális aktust.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>5. A homoszexuális aktus mint a gyönyörszerzés módja mindkét fél részére: természetellenes.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>6. Természettől adott a férfi és a nő különbsége, amely a férfi és a
női nemi szervek felépítésében és működésében nyilvánvalóan
megmutatkozik.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>7. Az egyén teste által összetett közösségi-társadalmi viszonyrendszerbe tagolódik.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>8. Önmagunkkal és másokkal szemben felelősek vagyunk azért, hogy miként engedünk utat hajlamainknak és vágyainknak.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>9. Az emberi együttélés, a társadalom működése szempontjából mindenkitől elvárt bizonyos fokú önuralom gyakorlása.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>10. A <em>polisz</em>, a társadalom alapja a férfi és a nő házassága.</b></span></p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>
</b></span><p><span style="background-color:rgb(208,224,227)"><b>11. Csak egy férfi és egy nő törvényesen megkötött szövetsége nevezhető házasságnak (<em>gamosz</em>).</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>A katolikus tanítás akkor sem áll ellentétben a klasszikus görög szexuális etikával, amikor</b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> <a href="http://www.katolikus.hu/kek/kek02331.html#K2358" target="_blank">„objektíve rendetlen</a></b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>nek
mondja</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a homoszexuális hajlamot; amikor mind a passzív, mind az aktív
fél részéről természetellenesnek tartja a homoszexuális aktust; amikor
az ilyen szexuális cselekedetnek </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>semmilyen formáját nem fogadja el;
amikor megköveteli a házaspároktól </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a házasságon kívüli szexuális
kapcsolatokról </b></span><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>való lemondást<span style="background-color:rgb(255,229,153)">. </span></b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ezek ugyanis a klasszikus görög
filozófiai és etikai hagyomány egyik meghatározó, elsősorban Platón
nevével fémjelzett vonulatának tanításai. </b><b>E tanítások majd a Kr. e. I-II
és Kr. u. I-II. századi görög-római filozófusok és az őket olvasó
keresztény teológusok munkásságában a korábbinál is hangsúlyosabbá
válnak.</b></span></p>
<p>Az úgynevezett „melegházasság” olyan újítás az európai társadalmak
jogrendjében, amelynek a görög-római-zsidó-keresztény kultúrában
nincsenek sem történelmi, sem filozófiai, sem teológiai, sem jogi, sem
politikai-intézményes, sem nyelvi-fogalmi előképei. Jó, ha ezt tudjuk.</p>
<p><em>Heidl György</em></p></div>