<div dir="ltr"><div class="">Az udvarlásról is szól a pünkösd<br><a href="http://gondola.hu/cikkek/76709-Az_udvarlasrol_is_szol_a_punkosd.html">http://gondola.hu/cikkek/76709-Az_udvarlasrol_is_szol_a_punkosd.html</a><br></div>
<div class=""><span class="">Pünkösd az egyház megszületésének napja. A többi keresztény ünnephez hasonlóan a pünkösdhöz is kapcsolódnak népszokások. </span></div>
<div class="">
</div>
<div class="">
2015. május 24. 11:25</div><br><div class=""><img src="http://gondola.hu/kepek/nyito/75825.jpg" alt="" class=""></div>
<p>
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A kereszténység harmadik legnagyobb ünnepé</b></span>nek számít a pünkösd –
karácsony és húsvét után –<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered;
mert húsvét utáni ötvenedik napon van</b></span>. Az ószövetségi zsidók a sínai
szövetséget ünnepelték e napon, megemlékezve arról, hogy az Isten
szövetségre lépett népével és Mózes kihirdette a törvényeket. Ám az
Újszövetség követőinek<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Jézus Krisztus menybemenetle után a Szentlélek
pünkösd napján lángnyelvek formájában áradt ki,</b></span> a Biblia részletesen
leírja, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>miként szállt le azon a napon a Szentlélek a tanítványokra:
kiáradt az apostolokra, betöltötte őket, hogy képessé váljanak a
missziós parancs teljesítésére. Péter apostol prédikálásának hatására
sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet,
ezért tekintik ez ünnepet az egyház megszületésének. </b></span>A katolikus
egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az
ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése.</p>
<p>
<strong>Pünkösdi királyság és udvarlás</strong></p>
<p>
A magyar pünkösdi szokások a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de az
ősi tavaszünnepi pogány rítusoknak maradványai is fellelhetők. Így <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
udvarlással kapcsolatos szokások is </b></span>kapcsolódnak az ünnephez. Egyes
helyeken például <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány
ablakába egy pünkösdi rózsát</b></span>. A l<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ányoknak viszont koszorút kellett
fonni, s átadni a legényeknek.</b></span> De szokás volt az úgynevezett <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>mátkálás
is: a fiú annak a lánynak küldött egy tál kalácsot borral, aki tetszett
neki. Ha a lány viszonozta az érzelmeket, akkor ő is hasonlóan járt el.</b></span>
Természetesen az időjárásnak is jelentőséget tulajdonított a néphit,
miszerint, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés.</b></span></p><div id="billboardbanner"><span class=""><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
</b></span><div id="beacon_46" style><img src="http://ad2.netriota.hu/adlog.php?bannerid=46&clientid=56&zoneid=14&source=&block=0&capping=0&cb=f2e81e3ef898fef98ec5e0aa7612b589" alt="" style="width: 0px; height: 0px;" height="0" width="0"></div>
</span></div>
<p>
Szintén ismert népszokás <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a pünkösdölés, a pünkösdi királyválasztás.</b></span> Már
a 16. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló
hatalmat, feltehető, hogy maga a szokás jóval régebben már ismert volt. A
16-19. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott
pünkösdi királyról szólnak. <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A győztes egy évig ingyen ihatott a
kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, s viselhette a
pünkösdi koronát;</b></span> uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi
királyság" kifejezés. De a legények több helyen ma is összemérhetik
ügyességüket a legkülönfélébb játékokban. Ugyanígy jellegzetes szokás a<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
pünkösdi királyné körmenete</b></span>: a <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld
ágakkal királynőnek öltöztetik és rózsaszirmot hullatva házról házra
járnak köszönteni.</b></span></p>
<p>
Pünkösd megünneplésének <span style="background-color:rgb(255,229,153)">kiemelkedő magyar eseménye</span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a csíksomlyói búcsú,</b></span>
az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepének egyike,
amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen
ismétlődő tömegrendezvénye is lett. <span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>1567-ben János Zsigmond erdélyi
fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az
unitárius vallásra áttéríteni, </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az összegyűlt székelyek azonban
Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték az ősi katolikus hitüket.</b></span> Erre
emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút
tartanak, ahová a rendszerváltozás óta évente több százezer ember
érkezik az egész Kárpát-medencéből, és a világ minden más tájáról is.</p>
<p>
És hogy a gasztronómia mellett se menjünk el szó nélkül, pünkösd
hagyományos étele <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával</b></span>.
Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>
báránysült, báránypaprikás</b></span>. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy
sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel töltötték meg.</p>
<div class=""><a href="http://gondola.hu">gondola.hu</a></div></div>