<div dir="ltr"><div>
<h2>
Kell nekünk halálbüntetés?
</h2>
<div>
2015. május 20. szerda, 00:00 | Írta: Szerkesztőség<br><a href="http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2267:kell-nekuenk-halalbuentetes&catid=34:ittesmost&Itemid=58" target="_blank">http://talita.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2267:kell-nekuenk-halalbuentetes&catid=34:ittesmost&Itemid=58</a><br></div>
</div>
<p><b><img style="float:left" src="http://talita.hu/images/villamosszek.jpg" alt="villamosszek" height="265" width="245"><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Időről-időre
közéleti kérdéssé válik, hogy be kell-e vezetni újra a halálbüntetést.</span>
Most <span style="background-color:rgb(159,197,232)">mi, a Talita szerkesztői is elmondjuk a véleményünket hitünk és
élettapasztalatunk alapján.</span></b></p>
<p> </p>
<p> <b>Isten nem fűzött lábjegyzeteket a „Ne ölj!" parancsához</b></p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A halálbüntetés</b></span> – vagyis az életünkre törő ellenség fizikai
megsemmisítése – <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>valaha lehetett önvédelem.</b></span> <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ma, a 21. század elején, a
nyugati civilizációban már olyan börtöneink vannak, ahová – jó esetben
precíz, lelkiismeretes bűnvádi eljárás után – akár életfogytig
bezárhatjuk azt, aki veszélyes a társadalom többi tagjára.</b></span> Tehát nincs
semmilyen indoka a kivégzésének, ha a hatóságok rendesen végzik a
feladatukat.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Hogy miért érdemes lemondani a gyilkosság ilyen típusáról (is)?
Azért, mert Isten azt parancsolta a zsidó népnek és rajtuk keresztül az
egész emberiségnek: </b></span><i><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Ne ölj</b></span>!</i> Nem fűzött hozzá lábjegyzetet, hogy
csak a saját családod, nemzetséged, néped tagjait ne öld meg – vagy
hogy csak akkor ne ölj, ha...<br>Tehát, ha fel akarunk nőni – az Új
Szövetségen keresztül – az Isten által megkívánt felnőtt emberképhez,
akkor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>törekednünk kell rá, hogy minden esetben elkerüljük az emberölést,
még akkor is, ha</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>valaki súlyosan vétkezik ellenünk</b></span>.</p>
<p><i>„Gondolj bele, mit érezhet az az ember, akinek a gyerekét megöli
valaki, és az elkövető csak életfogytiglant kap egy kényelmes
börtönben..."</i> – hangzik gyakran az ellenérv. Erről az a meglátásom,
hogy<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> jaj nekünk, ha a törvényeinket sérelmek és feldúlt lelkiállapotok
alapján hozzuk! Aki megölve szeretné látni gyereke gyilkosát, annak <span style="background-color:rgb(217,234,211)">
érthető a lelkiállapota</span> – de <span style="background-color:rgb(217,234,211)">józanul mérlegelve</span> ez nem más, mint
közönséges vérbosszú, a „szemet-szemért, fogat-fogért" túlhaladott elve.
</b></span>Ne süllyedjünk vissza az ókorba! <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>A kényszermunka viszont nincs
ellenemre a börtönökben, sőt, hasznosnak találnám, miként a kötelező
pszichológiai-erkölcstani-</b></span><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>vallási foglalkozásokat is.</b></span></p>
<p>Ne feledjük: ha a halálbüntetés bevett gyakorlat, mi magunk is
kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy halált szabhat ki ránk egy bíróság –
még ha ez ma elképzelhetetlen is számunkra!<br><br><i>(Kölnei Lívia)<br></i><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://talita.hu/images/hoher_akasztas.jpg" alt="hoher akasztas" height="233" width="350"></p>
<p><b><br><span style="background-color:rgb(217,234,211)">Mi van akkor, ha utóbb kiderül, hogy</span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)">téves volt az ítélet?</span><br></b><br>1.
Gyilkosság esetén <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>a bűnüldöző hatóságon nagyon nagy a nyomás, hogy
gyorsan gyanúsítottat találjanak, aminek következtében elég<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>nagy
hibaszázalékkal dolgoznak. Néha csak utóbb derül ki, hogy téves volt a
nyom, amin jártak. Megtévesztő tanúvallomások:</b></span> az önjelölt vagy valós
tanúk jó része egy bűneset után nem azt mondja el, ami valójában
történt, hanem tarkítja a saját képzeletvilágával. <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>(Lásd a „móri
mészárlás" esetét)</b></span>.</p>
<p>2. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A gyilkosok is beteg emberek, összezavarodtak, agymosták őket vagy
pszichopaták</b></span> (az utóbbiakról ragyogó leírást ad Feldmár András a <i>Tudatállapotok szivárványa</i> című <a href="http://soul.hu/Feldmar-Andras-eloadasok/A-tudatallapotok-szivarvanya-XI--tetel" target="_blank">könyve</a> legvégén).</p>
<p>3. A <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Carl_Gustav_Jung" target="_blank">jungiánus</a>
pszichológia fogalmaival élve: az „árnyék" nem minden esetben hordoz
negatív tartalmat, például:<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> a bűnözők „árnyéka" lehet jó (ez a fehér
„árnyék)</b></span>, a <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>„personájuk" viszont gonosz</b></span>; <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a pörgős ember „árnyéka"
csendes.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> </span></b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Minél inkább elfojtják az „árnyékot", annál sötétebb,
erőszakosabb lesz.</b></span></p>
<p>4. Vajon egyáltalán a börtön a legjobb büntetés egy gyilkos számára? <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>
Olyan intézetben kellene fogva tartani őket, ahol felgöngyölítenék a
gyilkos indulatok gyökerét, és pszichológus pap foglalkozna ennek
lecsillapításával, megszüntetésével.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A mai börtönökben csak tovább
romlik a bűnöző, kiengedik, aztán újra öl, rabol, garázdálkodik.</b></span>
Állítólag pszichológus túlképzés van nálunk – miért nem adunk nekik itt
munkát?</p>
<p>5. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Végül, ki is az, aki végrehajtatja vagy végrehajtja ezt a súlyos ítéletet? Ki lesz hóhér?</b></span><br>Képzelt jelenet a pályaválasztási tanácsadóban:<br>– Mi leszel kisfiam / kislányom, ha nagy leszel?<br>– Hóhér!<br>– <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Akkor az orvosi egyetem hóhér tanszékén kivégzéstant fogsz tanulni, hiszen „a <a href="http://hu.wikipedia.org/wiki/Nyaktil%C3%B3" target="_blank">nyaktilót</a>
is egy francia orvosról, Joseph-Ignace Guillotin-ról nevezték el,</b></span> <span style="background-color:rgb(217,234,211)"><b>aki
korának híresen emberséges és kiváló tudósa volt. Ő volt az, aki 1789.
október 9-én javasolta a francia nemzetgyűlésnek, hogy a halálra ítélt
embereket az addigi módszerekhez képest kevésbé fájdalmas eszközzel,
nyaktilóval végezzék ki."</b></span><br><br><i>(Antalffy Yvette)<br></i><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://talita.hu/images/mantegna_halott_krisztus.jpg" alt="mantegna halott krisztus" height="294" width="350"></p>
<p><b><br>Nemrégiben hallottam <span style="background-color:rgb(255,229,153)">egy megtéréstörténet</span>et</b><br><br><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy
férfiról szólt, aki jómódú családból származott, és nagyon fiatalon
kezdett el „gazemberkedni". Fekete üzletek, maffiózó védelmi pénzek és
egyéb úton már középiskolás korában aranyifjúként élt, és úgy gondolta,
hogy anyagi ellenszolgáltatással bármit meg lehet szerezni.</b></span> Még a
tanárait is megpróbálta lefizetni, hogy leérettségizzen. Volt, akit
sikerült, volt, akit nem.</p>
<p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Aztán egy akció alkalmával megölt valakit. Elfogták, életfogytiglanra
ítélték, és börtönbe vonult. Ott ugyanúgy élt, mint kint, üzletelt,
megvolt a maga bandája, sokan „csicskáztak" neki. Különböző börtönökben
ült.</b></span></p>
<p>Már több mint tíz év telt el, amikor <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>összekerült egy régi
ismerősével, </b></span>akit invitált a maga bandájába, de ő azt <span style="background-color:rgb(255,229,153)">válaszolta, hogy
megváltozott az élete, megtért, és keresztényként él.</span> A férfi azt
gondolta, hogy az ismerősénél elmentek otthonról, nem százas.</p>
<p><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>A régi ismerős többször hívta emberünket az istentiszteletre, és egy alkalommal kötélnek állt. Amikor belépett a kápolnába, az <a href="https://www.youtube.com/watch?v=nPI_TwhIzwo" target="_blank">Atyám, két kezedben</a> kezdetű
dalt énekelték... A férfit megütötte a dal és a szöveg. Megtért.</b></span> Az a
cellatársa, akinek addig kötelessége volt az ő cipőjét tisztítani,
szinte megijedt, amikor mondta neki, hogy többé nincs szüksége erre,
maga fogja a cipőjét tisztítani.</p>
<p><span style="background-color:rgb(217,234,211)"><span style="color:rgb(0,0,0)"><b>Még évek teltek el börtönben. A bűneivel való számvetés nagy lelki
fájdalmakat, sok szenvedést okozott neki</b>. </span></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Végül 17 év után szabadult –
Istennel a szívében, akiről tanúságot tesz nap mint nap.</b></span></p>
Örülök, hogy nem veszítettük el őt, sem mi, sem Isten!<br><br><i>(Kóczián Mária)</i><br><br><i><a href="http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/e/ef/Electric_Chair_at_Sing_Sing-noborder.jpg" target="_blank">1. kép</a>: Egy elítéltet villamosszékbe szíjaznak a Sing Sing börtönben, 1900 körül. Fotó: W. M. Vander Weyde<br><a href="http://www.szatmar.ro/files/tiny_mce/Czinzel2/kep_4.jpg" target="_blank">2. kép:</a> Kép az utolsó hóhér c. filmből</i><br><a href="http://image.medicalonline.hu/original/97598.jpg" target="_blank"><i>3. kép:</i></a> <i>Andrea Mantegna: A halott Krisztus (Pieta) </i><br></div>