<div dir="ltr"><p><i><b>Feladatom: az Isten kegyelméről szóló evangélium hirdetése</b></i></p><hr><p><a name="14d69185f4e1b87d_ApCsel 20,17-27"><font color="#000000">ApCsel 20,17-27</font></a></p><p><span>Milétoszból
 beüzent tehát <b><span style="color:rgb(255,0,0)">Efezusba, és hivatta az egyház presbitereit</span>.</b> Amikor azok 
odaértek és együtt voltak, így szólt hozzájuk: ,,Tudjátok, hogy Ázsiába 
jövetelem első napjától fogva hogyan voltam veletek az egész idő alatt. 
Szolgáltam az Úrnak teljes alázatossággal, könnyhullatás és 
megpróbáltatások között, amelyek a zsidók cselszövései miatt értek. 
<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Semmi hasznosat el nem hagytam, mindent hirdettem nektek, tanítottalak 
titeket nyilvánosan és házanként. Tanúságot tettem mind a zsidók, mind a
 pogányok előtt az Istenhez való megtérésről és a Jézus Krisztusba, a mi
 Urunkba vetett hitről.</b></span> És most íme, lélekben megkötözve elmegyek 
Jeruzsálembe, és nem tudom, mi minden vár ott rám. Csak azt tudom, amit a
 Szentlélek minden városban értésemre ad, hogy bilincsek és 
szorongatások várnak rám Jeruzsálemben. De nem félek ezektől. Az 
életemet sem tartom értékesebbnek, mint magamat, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>csak elvégezhessem 
pályafutásomat, az ige szolgálatát, amelyet az Úr Jézustól kaptam, hogy 
tanúságot tegyek Isten kegyelmének evangéliumáról.</b></span> Azt is tudom már, 
hogy közületek, akik között jártam, s akiknek hirdettem Isten országát, 
többé senki sem fogja látni arcomat. Azért szentül állítom ma nektek, 
hogy nem szárad rajtam senkinek a vére sem. Mert nem vonakodtam attól, 
hogy hirdessem nektek Isten maradéktalan akaratát. </span></p><p><a name="14d69185f4e1b87d_Zs 67,10-21"><font color="#000000">Zs 67,10-21</font></a></p><p><span>Bőséges
 esőt adtál örökségednek, Isten, s ha ellankadt, te felüdítetted. Nyájad
 megtelepedett rajta, jóságodban, Isten, gondját viselted a szegénynek. 
Az Úr mondja a szót; Szűzek serege hozza az örömhírt: ,,A seregek 
királyai futva futnak, a háznak szépe zsákmányt osztogat. Ti pedig békén
 pihentek az aklok között, akárcsak az ezüstszárnyú galambok, halvány, 
aranyszínű tollakkal. Amikor a Mindenható szétszórja rajta a királyokat,
 hótól fehérlik a Szelmon.’’ A Básán hegye Isten hegye, a Básán hegye 
sok ormú hegy. Mit nézitek irigyen, ti sok ormú hegyek, a hegyet, 
amelyen Isten tetszéssel lakott? Bizony, ott fog lakni az Úr örökké! 
Tízezernél is több a harci szekere Istennek: bevonul az Úr a Sínairól 
szentélyébe. Felvonultál a magaslatra, foglyokat ejtettél; Hódolati 
ajándékként embereket fogadtál, hogy még a pártütők is az Úristennél 
lakjanak. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Áldott legyen az Úr mindennap! Üdvösségünk Istene hordoz 
minket. A mi Istenünk szabadító Isten, s az Úr, az Úr a halálból is 
kivezet minket. </b></span></span></p><p><a name="14d69185f4e1b87d_Jn 17,1-11a"><font color="#000000">Jn 17,1-11a</font></a></p><p><span>Amikor
 Jézus mindezt elmondta, szemét az égre emelve így szólt: ,,Atyám, 
eljött az óra: dicsőítsd meg Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, 
ahogy hatalommal ruháztad fel őt minden test fölött, hogy mindenkinek, 
akit neki adtál, örök életet adjon. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az örök élet pedig az, hogy 
megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit küldtél, Jézus 
Krisztust.</b></span> Én megdicsőítettelek téged a földön: befejeztem a művet, 
amelyet rám bíztál, hogy elvégezzem. Most te dicsőíts meg engem, Atyám, 
önmagadnál, azzal a dicsőséggel, amely az enyém volt nálad, mielőtt a 
világ lett. Megismertettem nevedet az emberekkel, akiket a világból 
nekem adtál. Ők a tieid voltak, és nekem adtad őket, s ők megtartották a
 te szavadat. Most már megtudták, hogy minden, amit nekem adtál, tőled 
van, mert az igéket, amelyeket nekem adtál, átadtam nekik; ők 
elfogadták, és valóban felismerték, hogy tőled jöttem, és elhitték, hogy
 te küldtél engem<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>. Értük könyörgök. Nem a világért könyörgök, hanem 
azokért, akiket nekem adtál, mert ők a tieid. Mindaz, ami az enyém, a 
tiéd, és ami a tiéd, az enyém, és én megdicsőültem bennük. Én már nem 
vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. 
Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy 
egy legyenek, mint mi.</b></span></span></p></div>