<div dir="ltr"><h1>A roma holokauszt túlélője Budapesten: Legyetek kiáltó hang a gyűlölet ellen! </h1>
<div>2015. május 15. péntek 22:20<br><a href="http://magyarkurir.hu/hirek/a-roma-holokauszt-tuleloje-budapesten-legyetek-kialto-hang-gyulolet-el" target="_blank">http://magyarkurir.hu/hirek/a-roma-holokauszt-tuleloje-budapesten-legyetek-kialto-hang-gyulolet-el</a><br></div>
<h3>Május 15-én a Szent Egyed közösség meghívására a 
budapesti Kaníziusz Szent Péter-templomban <span style="background-color:rgb(255,229,153)">Rita Prigmore, a roma 
holokauszt túlélője beszélt az életéről, majd Székely János, az 
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke vezetésével imádságot 
tartottak a <span style="background-color:rgb(234,209,220)">szenvedő</span>kért, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">megaláz</span>ottakért.</span></h3><p style="text-align:center"><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;img=o_img_6891.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;p=1&amp;img=c_img_6891.jpg" alt="" border="0"></a><br><i>KÉPGALÉRIA –Klikk a képre!</i></p>
<p>A Gát utcai templomban összegyűlt hívek között sokan voltak a 
környéken lakó és távolabbról érkezett roma emberek, a templomban 
rendszeresen celebrált cigánypasztorációs misék látogatói, Székely János
 püspök, illetve a Szent Egyed közösség barátai. Szőke Péter, a 
rendezvényt szervező közösség magyarországi vezetője úgy mutatta be a 
hetvenkét éves, németországi születésű <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rita Prigmore-t, mint aki két 
gyermeke és három unokája mellett pihenés helyett fáradhatatlanul járja 
Európát, hogy a holokauszt túlélőjeként átadja azt az üzenetet, amelytől
 azt reméli, soha többet senkit nem fognak<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> üldözni </span><span style="background-color:rgb(182,215,168)">faji hovatartozása 
miatt.</span></b></span><br><br>Rita Prigmore számtalan helyen megfordult már Európában a 
Szent Egyed közösség hívására, az előző napokban Budapesten és Pécsen is
 sok iskolában, több száz gimnazista előtt beszélt életéről.</p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;img=o_img_6821.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;p=1&amp;img=c_img_6821.jpg" alt="" border="0"></a><br>A
 templomban először cigány testvéreit üdvözölte: „Kedves barátaim, 
cigányaim! Boldog vagyok, hogy szólhatok hozzátok. Köszönöm, hogy 
érdeklődtök a történetem iránt.” Elmondta, <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>milyen fontos beszélni </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a roma
 holokauszt történetéről, hiszen népét Európa számos országában most is 
megvetik, kirekesztik, nincs hazájuk, sok helyről elűzik őket. A 
fajgyűlölet az emberek számára lehetetlenné teszi </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>az együttélést </b></span>– 
hangsúlyozta.<br><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rita zenész cigány családból származik, felmenői 
apai ágon generációkon át magyar cigány zenét játszottak.</b></span> Anyja sikeres 
táncosnő és énekesnő volt Würzburgban. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Németországban 1934-ben kezdték 
regisztrálni a cigányokat.</b></span> Német állampolgárok voltak, útlevelük volt, 
ráadásul mindenki azt hitte, hogy őket nem fogják üldözni – egyrészt 
mert keresztények, másrészt mert nem foglalkoznak politikával. De nem 
így történt: <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>antiszociális elemeknek kiáltották ki őket.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>A legszörnyűbb 
év 1943 volt, ekkor az európai cigányság jelentős részét Auschwitzba 
vitték és megölték.</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy évvel korábban eldöntötték, hogy sterilizálják a
 szintiket Németországban. A nőket válaszút elé állították: vállalják a 
sterilizációt, vagy koncentrációs táborba viszik őket.</b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Édesanyja akkor 
húszéves volt, teherbe esett, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">mielőtt sterilizálták volna. Amikor 
azonban kiderült,</span> hogy ikreket vár, megszülhette gyermekeit, Ritát és 
nővérét, Rolandát, </b></span><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>de azonnal át kellett adnia őket a hatóságoknak. 
Doktor Heide, Mengele munkatársa a würzburgi egyetemi klinikán 
kísérletezett rajtuk. A kísérletek célja az volt, hogyan lehet az ember 
szeme színét megváltoztatni: a szemük mögé kaptak injekciókat. Mikor pár
 hét múlva anyja meglátogatta gyermekeit a kórházban, Rolandát az egyik 
fürdőszobában találta meg, a fürdőkádban feküdt törölközőbe csavarva, 
kötéssel a fején. Halott volt. Akkor anyja kimenekítette őt, és elvitte a
 würzburgi Szent Rita-kápolnába, ahol a vészhelyzetre való tekintettel 
azonnal megkeresztelték. Két nap múlva azonban megint elvittették tőle a
 gyermekét és csak egy év múlva </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>vehette újra magához.</b></span></p>
<p><span style="background-color:rgb(182,215,168)"><b>Rita sokáig nem tudta, mi történt vele csecsemőkorában. Beteges 
gyerek volt, gyakran elájult, ma is viseli a kísérletek nyomát. Rita 
Prigmore nemcsak a saját történetét szeretné megosztani az emberekkel, 
hanem egész népe szenvedését:</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>1943-ban februártól novemberig 18 ezer 
cigány embert vittek el Auschwitz-Birkenauba Európából. Becslések 
szerint egész Európában a nácizmus idején mintegy ötszázezer cigányt 
gyilkoltak meg.</b></span></p><span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>
</b></span><p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;img=o_img_6867.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;p=1&amp;img=c_img_6867.jpg" alt="" border="0"></a><br>Előadása
 végén <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Rita tanúságot tett küldetéséről. Elmondta, feladatának érzi 
elmondani történetét a fiataloknak, hogy olyan új nemzedék nőjön fel, 
amely megtanulja, hogy minden embert tisztelni kell.</b></span> Amikor ő nem tud 
már beszélni, akkor azok helyettesítik majd, akik most hallgatják: 
kiáltó hangnak kell lenniük a fajgyűlölet ellen. Hangnak, amely azt 
kiáltja, hogy különböző emberek is élhetnek együtt; hogy minden emberi 
lény Isten teremténye és képmása. „<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Barátságot kell teremteni cigányok és
 nem cigányok, gazdagok és szegények, bevándorlók és helyi lakosok, 
idősek és fiatalok között.</b></span> Elébe kell mennünk azoknak, akiket 
kirekesztettek a társadalomból.<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Isten származásától függetlenül minden 
embert szeret. A gyerekeiteké a jövő! Higgyetek Istenben!” </b></span>– buzdította 
hallgatóit. </p>
<p>Rita végül tanúságot tett arról, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>valóban megbocsátott 
üldözőinek. Először 2012-ben elment Auschwitzba, látta családtagjai 
nevét felírva a cigánybarakk falán. Azóta négyszer járt ott. Van, akinek
 egyre nehezebb oda elmenni, neki viszont egyre könnyebb. Megbocsátotta,
 ami történt, de soha nem felejti el. </b></span>Megbocsátott, hiszen amikor 
egyszer az Úr elé áll, azt szeretné, hogy Ő is megbocsásson neki. 
<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>„Mennyire nyerünk bűnbocsánatot,</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>ha haragot és gyűlöletet hordozunk a 
szívünkben?</b></span>” – tette fel a kérdést. Hozzátette,<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> az Istenbe vetett hite 
megkétszerezte az erejét, hogy kiálljon és tanúságot tegyen.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;img=o_img_6919.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;p=1&amp;img=c_img_6919.jpg" alt="" border="0"></a><br>Székely
 János püspök az előadást követő imádságon felidézte, mennyi bűnt 
követnek el ma is a szegények, a kicsinyek ellen, kezdve a meg nem 
született gyermekeken, akik kiáltani sem tudnak, a gyermekprostitúció, a
 szervkereskedelem áldozatain keresztül a nyomorban élő gyermekekig.<span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b> Az 
erős eltapossa </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>a gyengét, de Jézus azt hirdeti, hogy van védelmezője a 
szegényeknek </b></span>– hangsúlyozta. Felidézte a szenteket, köztük<span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b> Pedro Proveda
 alakját, aki az 1900-as évek elején Granadában roma családok gyermekeit
 segítette évtizedeken keresztül. </b></span><br><br>Hol van az Isten, amikor 
ártatlanok szenvednek? Egy Auschwitzban történt megrendítő jelenet 
felidézésével adott választ Székely János püspök erre a szorongató 
kérdésre. <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>Egy nyolcéves kisfiút étellopáson értek és felakasztottak, a 
raboknak végig kellett nézniük a haláltusáját.</b></span> Az egyikük fájdalmasan 
felkiáltott: „Hol van ilyenkor az Isten?” Mire az egyik társa halkan 
válaszolt: „Ott van a kötélen, abban a kisfiúban.”<span style="background-color:rgb(255,242,204)"><b> Az Úristen szenved 
minden eltaposott emberben – hangsúlyozta a püspök és figyelmeztetett: 
Fontos, hogy sok olyan ember legyen a világban, aki a gyengék mellé áll.
 Győzzük le a<span style="background-color:rgb(234,209,220)"> rosszat </span>a jóval, ahogyan Pál apostol mondja.</b></span></p>
<p><a title="" href="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;img=o_img_6838.jpg" target="_blank"><img style="display:block;margin-left:auto;margin-right:auto" src="http://magyarkurir.hu/img.php?id=61274&amp;p=1&amp;img=c_img_6838.jpg" alt="" border="0"></a><br><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>Székely
 János felidézte, hogy a huszonegy <span style="background-color:rgb(234,209,220)">meggyilkolt </span>kopt keresztény vértanú 
egyikének a bátyja egy interjúban elmondta: nincs bennük <span style="background-color:rgb(234,209,220)">bosszúvágy</span>, 
imádkoznak a gyilkosokért, hogy megbánják bűnüket és eljussanak Isten 
örök szeretetébe. A keresztényeket kétezer év óta üldözik, <span style="background-color:rgb(234,209,220)">gyilkolják</span>. 
Krisztus arra tanított, hogy keresztünket hordozva kövessük.</b></span><br><br>„Krisztus
 fényét nem lehet elpusztítani. Imádkozzunk, hogy <span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>tudjuk</b></span> <span style="background-color:rgb(234,209,220)"><b>a rosszat </b></span><span style="background-color:rgb(255,229,153)"><b>jóval
 legyőzni, imádkozzunk a gyengékért, a szegényekért, az üldözöttekért</b></span>” –
 zárta beszédét Székely János.</p>
<p>Fotó: Thaler Tamás</p>
<p>Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír</p></div>