<div dir="ltr"><div><br></div><div><p><font>2015.05.15. péntek</font></p><p><i><b>Ne félj, hanem szólj, és ne hallgass: mert én veled vagyok</b></i></p><hr><p><a name="14d546e49e77dda3_ApCsel 18,9-18"><font color="#000000">ApCsel 18,9-18</font></a></p><p><span>Az
 Úr pedig azt mondta éjjel látomásban Pálnak: ,,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Ne félj, csak beszélj és
 ne hallgass, mert én veled vagyok. Senki sem fog hozzád nyúlni, hogy 
ártson neked, mert sok népem van nekem ebben a városban.’’ </b><b>Ott maradt 
tehát egy évig és hat hónapig, s közben tanította nekik az Isten igéjét.</b></span>
 Egyszer azonban,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> amikor Gallió volt Akhája prokonzula,</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>a zsidók egy 
akarattal rátámadtak Pálra.</b></span> Odavitték az ítélőszékhez, és azt mondták: 
,,Ez törvényellenes istentiszteletre beszéli rá az embereket!’’ Mielőtt 
azonban Pál szóra nyitotta volna száját, Gallió így szólt a zsidókhoz: 
,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b>,Zsidó férfiak! Türelemmel lennék hozzátok annak rendje s módja 
szerint,</b></span><span style="color:rgb(102,0,0)"><b> ha csakugyan valami törvénytelenségről vagy nagyon gonosz 
bűntettről volna szó.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>De ha tanításról, nevekről és a ti törvényetekről 
folyik a vita, intézzétek el magatok. </b><b>Ezekben én nem akarok bíró 
lenni.’</b></span>’<span style="color:rgb(255,0,0)"> S elűzte őket az ítélőszéktől. </span>Erre mindnyájan megragadták 
Szosztenészt, a zsinagóga elöljáróját, és megverték az ítélőszék előtt, 
de Gallió ezzel sem törődött semmit. <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Pál pedig még jó ideig ott maradt, 
aztán búcsút vett a testvérektől.</b></span> Miután Kenkreában megnyíratta a fejét 
-- fogadalma volt ugyanis --,<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> elhajózott Szíriába, </b></span>és vele ment 
Priszcilla és Akvila is. </span></p><p><a name="14d546e49e77dda3_Zs 46"><font color="#000000">Zs 46</font></a></p><p><span>A
 karvezetőnek. Kóré fiainak zsoltára. Tapsoljatok mindnyájan, nemzetek, 
örvendezzetek Istennek ujjongó szóval, mert az Úr felséges, rettenetes, 
hatalmas királya ő az egész földnek. Alánk vetette a népeket, lábunk alá
 a nemzeteket. Kiszemelte nekünk örökségünket, Jákob ékességét, melyben 
kedvét leli. Ujjongás közepette felvonul az Isten, harsonazengés között 
az Úr.<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Zengjetek Istennek, zsoltárt zengjetek, zengjetek királyunknak, 
zengedezzetek.</b></span> Mert Isten az egész föld királya, zengjetek 
bölcsességgel. Isten uralkodik a nemzeteken, s ül szent trónusán az 
Isten. Egybegyűlnek a népek fejedelmei Ábrahám Istenének népével, mert 
az Istené a föld pajzsa: s igen fenséges ő. </span></p><p><a name="14d546e49e77dda3_Jn 16,20-23a"><font color="#000000">Jn 16,20-23a</font></a></p><p><span>Bizony,
 bizony mondom nektek, hogy<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> </b><span style="color:rgb(0,0,0)">ti sírtok majd, és jajgattok, a világ pedig 
örvendeni fog. </span><b>Ti szomorkodtok majd, de szomorúságotok örömre fordul.</b></span> <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>Az
 asszony is, amikor szül, szomorkodik, mert eljött az ő órája; amikor 
azonban megszülte a gyermeket, már nem emlékszik a szorongatásra az öröm
 miatt, hogy ember született a világra.</b></span> Most ti is szomorkodtok, de újra
 látlak majd titeket, <span style="color:rgb(255,0,0)"><b>a szívetek örülni fog, és örömötöket nem veszi el 
tőletek senki.</b></span> S azon a napon már semmit sem kérdeztek tőlem. Bizony, 
bizony mondom nektek:<span style="color:rgb(255,0,0)"><b> Amit csak kértek az Atyától az én nevemben, 
megadja nektek.</b></span></span></p></div><div><br></div><div><br></div><div><br></div></div>